URBANISZTIKA – Városépítéssel, városrendezéssel és a nagyvárosi életformával foglalkozó tudományág. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin szóból] Az URBÁNus, URBÁNos szó gyökszava, első szótagja az ősnyelvűek első nagy városának neve: ÚR, amelyet – úgymond – Isten dicsőségére építettek. Innen jutott a latin nyelvbe. Az ÚR város neve nyomán kialakuló URbán, városit jelent. A fordított RU gyök a vidéket: RUral. A B.N – N.B gyök: BáN – NáB, a nagyságot, hatalmat jelent a BÁNi méltóságban, de gazdagságot is a NÁBob szóban. Az RB páros az eRő és nagyság (Bá) kifejezője. Az RB hangcsoport – URBÁ – kiemelkedőt jelent az ÁRBOc szóban, gubancos csavarodó csomósodást a bERBÉcs, cIRBOlya, bORBOlya szavakban és lármát, féktelenséget a dORBÉzol szóban. Az R.B – B.R gyök: RaB – BíR. A falak által védett városokat a félelem miatt építették a dolgozni nem szerető RABló népek ellen. A kerített városokban RABságban éltek az emberek és nem a természetes környezetükben. A RIBilliók a városokban törtek ki a kiBÍRhatalan állapotok, a zsúfoltság miatt. Akik a városok építését az emberi fejlődés bizonyítékának tulajdonítják, nagyot tévednek. Az emberek leigázásának egyik leghatásosabb épített telephelye volt és maradt mind a mai napig. A városok RABságából ma is vágyik a szabad természeti környezetbe az ember. Az N hangcsoport – ANI – a helyesen irányított urbANIsztika a városvezetést ösztÖNÖzi a jó megoldásokra. Gyakorlati tANÁcsokat ad, jó terveket kÍNÁl fel. Célja az volna, hogy az adott várost mindenki otthONÁnak érezze. Az urbaniSZTika SZT párosa is ősnyelvi azonosító. Az SZT hangcsoport – ISZTI – jellemzőket leíró szavak értelemadója. Az új korszerű építményeknek a követelmények függvényében helyükre illESZTÉse. Feltételek teremtése tISZTAság megőrzésére. A terhek egyenlő elOSZTÁsáról is szólna, de a valóság messzire áll attól. Sok városban riASZTÓ, aggASZTÓ állapotok vannak, mivel a közszolgáltatások a válASZTOtt hatalom kifOSZTÓ eszközeiként működnek. A kimutatások tele vannak csÚSZTAtásokkal a fogyASZTÓk kárára. A középítkezések, városrendezés, amely az URBANISZTIKA része, szűk hatalmi körök kezében összpontosul, figyelmen kívül hagyva a városlakók valós igényeit, szükségleteit. Ez a mai URBANISZTIKA. A szóvégi T.K – K.T gyök, TiK – KöT munka, jó értelembe vett TÁKolás, a külalak, az összhang, a történelmi értékek megőrzésére való törekvés jegyében, jelképesen szólva, helyükre KATtanó, az adott városképbe illő épületek engedélyezése stb. IK, IKA ügyviteli vagy egyéb mozgás: IKtat, IKlat. A szó bármely nyelven alakult ki, ősnyelvi elemekből áll, mert egyetlen nyelvnek sincs saját gyökszórendszere, csak az ősnyelvből megörökölt.