URBANISZTIKA – Városépítéssel, városrendezéssel és a nagyvárosi életformával foglalkozó tudományág. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin szóból] Az URBÁNus, URBÁNos szó az ÚR – RU ősgyökből ered. Az ősnyelvűek első nagy városának neve: ÚR, amelyet – úgymond – Isten dicsőségére építettek. Innen jutott a latin nyelvbe. Az ÚR város neve nyomán kialakuló URbán szó, ÚRban lakót, azaz városBAN lakót jelent. A fordított RU gyök ÚRon kívülit, a vidéket: RUral. A B.N – N.B gyök: BáN – NáB, jelent nagyságot, hatalmat is a BÁNi méltóságban, de gazdagságot is a NÁBob szóban. Az RB páros az eRő és nagyság (Bá) kifejezője. Az RB hangcsoport – URBÁ – kiemelkedőt jelent az ÁRBOc szóban, gubancos csavarodó csomósodást a bERBÉcs, cIRBOlya, bORBOlya szavakban és lármát, féktelenséget a dORBÉzol szóban. Az RB páros, mint alvó R.B – B.R gyök: RaB – BiR. A falak által védett városokat a félelem miatt építették a dolgozni nem szerető RABló népek ellen. A kerített városokban RABságban éltek az emberek és nem a természetes környezetükben. A RIBilliók a városokban törtek ki a kiBÍRhatalan állapotok, a zsúfoltság miatt. Akik a városok építését az emberi fejlődés bizonyítékának tulajdonítják, nagyot tévednek. Az emberek leigázásának egyik leghatásosabb épített telephelye volt és maradt mind a mai napig. A városok RABságából ma is vágyik a szabad természeti környezetbe az ember. Mindenki egy békés kis tanyáról álmodik, de kevesek kiváltsága annak megvalósítása. Az N hangcsoport – ANI – az urbANIsztika a helyesen irányító városvezetést ösztÖNÖzi a jó megoldásokra. Gyakorlati tANÁcsokat ad, jó terveket kÍNÁl fel. Célja az volna, hogy az adott várost mindenki otthONÁnak érezze. Az urbaniSZTika SZT párosa is ősnyelvi azonosító. Az SZT hangcsoport – ISZTI – jellemzőket leíró szavak értelemadója. Az urbanISZTIka célja az új korszerű építményeknek a követelmények függvényében helyükre illESZTÉse. Feltételek teremtése tISZTAság megőrzésére. A terhek, javak egyenlő elOSZTÁsáról is szólna, de az önzés miatt a valóság messzire áll attól. Olyan megoldások tervezésén dolgozik, amelyek a városban megSZünTetik a riASZTÓ, aggASZTÓ állapotokat. A közszolgáltatások ne a válASZTOtt hatalmi erők kifOSZTÓ eszközeiként működjenek, hamis csÚSZTAtásokkal a fogyASZTÓk kárára. A középítkezések, városrendezés, amely az urbanISZTIka része, ne a szűk hatalmi körök kezében összpontosuljanak, figyelmen kívül hagyva a városlakók valós igényeit, SZükségleTeit. Ez volna a mai URBANISZTIKA szerepe. A szóvégi T.K – K.T gyök, TiK – KöT munka, jó értelembe vett TÁKolás, a külalak, az összhang, a történelmi értékek megőrzésére való törekvés jegyében, jelképesen szólva, helyükre KATtanó, az adott városképbe illő épületek engedélyezése stb. IK, IKA ügyviteli vagy egyéb mozgás: IKtat, IKlat. Az RB – BR kapcsolat: az uRBan, azaz váRosBan van jó is, ezt a rejtett értékkel bíró beRBence szó igazolja. Vitathatatlan, hogy ma az uRBánus környezet züllött doRBézolás, lesüllyedt, erkölcstelen tuRBékolás a szabadosság, tivornyák, szex orgiák szervezéseinek melegágya is. Az uRBánus népet ma szoros aBRoncsban tartják, nem élelmezik, hanem aBRakolják, s az egyre rosszabbodó állapotok ellenére, éBRenlétében is a megoldandó eljövendő boldog jövő hamis álmaiban ringatják. SZT – TSZ kapcsolat: az urbaniSZTika ma héTSZeres erőfeSZíTést TeSZ, amikor a nagyvárosok riaSZTó, meTSZő gondjainak megoldásaira, a SZükségleTek, javak egyenlő SZéToSZTására alkalmas SZolgálTaTó hálózat kiépítésére TörekSZik. A szó bármely nyelven alakult ki, ősnyelvi elemekből áll, mert egyetlen nyelvnek sincs saját gyökszórendszere, csak az ősnyelvből megörökölt. A szóelemek értelmét, szerepét a kifejezés mondanivalójának megértéséhez csak a mai magyar nyelven lehet kibontva megmagyarázni. Ha ez hihetetlen, mindenki próbálkozhat az általa ismert nyelven a fentihez hasonló elemzést végezni.