URAL – Hatalmában tart valamit. Uralja a terepet, kimagaslik, központi helyet foglal el. A hegy uralj a vidéket. [? török] Az URAL szóban a mély fekvésű U hang az R erejével, valamint az AL gyökkel zárva, a megALázást jelenti. Ez az Utálatos társadalmi berendezkedés emberi történelem hajnalán indult az önzés sugallatára, és az ERős hatalmaskodását jelenti az ALárendelt gyenge fölött. Ő RÓja, RÚja ki a tennivalót az ALávetettek számára. Az R hangcsoport – URA – jelen van a már említett kIRÁly, bÁRÓ, fÁRAó és más szavakban. Ugyanakkor lehet jó is, ha vezetői képességeit mások hasznára kifejtve, adottságainak előnyeivel LERÓja, LERÚja (ural – larú – lerú – leró) a rátekintő közösséggel szembeni kötelességeit. A történelem kevés ilyen URat tart számon.
URBANISZTIKA – Városépítéssel, városrendezéssel és a nagyvárosi életformával foglalkozó tudományág. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin szóból] Az URBÁNus, URBÁNos szó gyökszava, első szótagja az ősmag(yar)-nyelvűek első nagy városának neve: ÚR. Innen jutott a latin nyelvbe. A BÁN = nagy jelentésű a szóban. Az RB páros az eRő és nagyság (Bá) Az RB hangcsoport – URBÁ – kiemelkedőt jelent az ÁRBOc szóban, gubancos csavarodó csomósodást a bERBÉcs, cIRBOlya, bORBOlya szavakban és lármát, féktelenséget a dORBÉzol szóban. Az R.B – B.R gyök: RaB – BíR. A falak által védett városokat a félelem miatt építették a dolgozni nem szerető RABló népek ellen. A kerített városokban RABságban éltek az emberek és nem a természetes környezetükben. A RIBilliók a városokban törtek ki a kiBÍRhatalan állapotok, a zsúfoltság miatt. Akik a városok építését az emberi fejlődés bizonyítékának tulajdonítják, nagyot tévednek. Az emberek leigázásának egyik leghatásosabb épített telephelye volt és maradt mind a mai napig. A városok RABságából ma is vágyik a szabad természeti környezetbe az ember. Az SZT hangcsoport – ISZTI – jellemzőket leíró szavak értelemadója. A javak és terhek egyenlő elOSZTÁsáról szólna, de messzire áll attól. Sok városban riASZTÓ, aggASZTÓ állapotok vannak, mivel a közszolgáltatások a válASZTOtt hatalom kifOSZTÓ eszközeiként használatosak. A kimutatások tele vannak csÚSZTAtásokkal a fogyASZTÓk kárára. A középítkezések, városrendezés, amely az URBANISZTIKA része, szűk hatalmi körök kezében összpontosul, figyelmen kívül hagyva a városlakók valós igényeit, szükségleteit. Ez a mai URBANISZTIKA. A szóvégi IK, IKA ügyviteli vagy egyéb mozgás: IKtat, IKlat. Vagyis ősmag(yar)-nyelvi elemekből áll a szó.
ÚT – Szárazföldi közlekedés számára épített, nagyjában egyenletes szélességű sáv. [finnugor] Az ÚT – TÚ ősgyökből. Az ÚT szóban a mély U, Ú hang a lenti szintet, a T hang a távolba vezetőt emeli ki. A kUTatás is ÚTkeresés. Aki kUTat ás, az is UTat keres a forrás, a víz irányába. Valaha az egynyelvűség idején az ÚT neve VÁJt, VÁJat, amely átszelte a tájat (a táj is vágást jelent), helyenként épp a patak által VÁJt mederben. VÁGott, amely átVÁGta a mezőt, de esetenként az erdő fáit kellett kiVÁGni, és odaRÓTTak UTat. Helyenként a hegyoldalba is RÓTTak utat, de a kerék is RÓTTa az UTat, akár a RÓNÁn is. Vagy DÖRÖM neve is volt, amelyen végigDÖRÖMbölt a szekér. Lehetne még sorolni. A fenti ősmag-nyelvi szóalakok módosultak később az utódnyelveken: ROAD, WAY (angol), VEJ (dán), ROUTE (francia), VÄG (svéd), DRUM (román), DROMOS (görög) stb.