TRENCSÉN neve eredetének „elfogadott” változata: A szláv trnka = kökény főnévből eredő szláv Trnka személynévből keletkezett az ószlovák Trnčín, és ebből fejlődött ki a magyar Trencsén és a szlovák Trenčín név.
Egy szinte bevehetetlen várat a királyi Magyarországon, magyar nevű, nemzetiségű építtető főura a kökénybogyó tót nevéről nevezteti el. Egy olyan erős védelmi fészket, amelynek nincs, vagy alig van párja Felvidéken, hitvány bogyókról neveznek el. Az ilyen magyarázók a ganéjt is aranyként adják el.
Mi a valós névadó jellemzője TRENCSÉN várának? A leírás szerint a Vág jobb partján egy 260 méteres hegyen áll. Meg kell nézni egy képet a várról. A város fölött TRÓNoló, fölé TORNYosuló TORNYos vár. TRENCSÉN neve a vár fizikai elhelyezkedéséből eredt.
Miért merem ezt állítani? Mivel a magyar nyelv szóalkotó szabályai szerint van rá biztos magyarázat! A TREN, TRON, TRAM, TROM értelemadó hangnyalábok. Az N és M hangok válthatják egymást, az értelem csak árnyalatokban különbözik. Ez a magyar nyelvhez tartozó fontos értelemadó hangnyaláb család, amely TORONY szó rövidítéséből ered. A magasság, csúcs, terjedelem, erő értelmét képviselik. A TREN értelemadó hangnyaláb kiemelkedést, magasságot jelent a peTRENce szóban is. A léTRÁN álló is magasban van. Jelent erőt is: isTRÁNg, erős kötőelem. A TRÓN szóban erő és magasság együtt, mivel többi fölött álló díszes, TORNYos fejedelmi, királyi ülőhely. TROM: a várvívó harcok csúcstámadása: osTROM. Az őrséget fülsiketítően oTROMba, magas hangú TROMbitával riasztották. A várvédők nevét lajsTROMba foglalták. A TROM hangnyaláb csúcsértékek értelmét hordozza magában a saléTROM (sóléTROM), mint utolérhetetlen tartósító (múmia). A rendkívüli fehérségű, áttetsző alabásTROM. A ciTROM sem véletlenül kapta e nevet, élettanilag fontos értékes elemeket tartalmaz. A szavakba a fent említetteken kívül, erőt, értéket TöMöRíTő hatás jelentését viszi be. Ilyen a TROMf, amely a győzelem esélyét rejti magában. Az utódnyelvekben is ugyanezt az értelmet képviseli, a TRIUMf már győzelem. Az NCS kötött mássalhangzó-páros erős kötöttséget jelent az abroncs, bakancs, bilincs, bogáncs szavakban. A brancs, szóban vegyes csoportosulást jelent (várvédők). Gyanakvó tekintetet a kancsal szóban. Csavaros ész, védelem jelentésű a furdancs, gáncs szavakban. A kilincs a zárás-nyitás, a kincs a védendő érték értelmét képviseli. A parancs szó a vár urára, a mancs a parancs szavának végrehajtójára utal. Mind a városTROMhoz, mind a védelemhez hozzátartozik a hadiszerencse. Tehát a magyar nép szólopkodását támogató magyartalan, glatzos-zaccos véleményekkel ellentétben TRENCSÉN várának magyar néveredetére bőséges bizonyítékkal szolgál a magyar nyelv.
A szólopkodás glatzos élharcosai nem kell elkeseredjenek, mivel a mai politika még nekik ad igazat. Ám az igazságot nem a magyartalan politika által vezényelt, idegenlelkű, hazug bérnyelvészetben kell keresni.