TRENCSÉN neve eredetének „elfogadott” akadémiai változata: a szláv trnka = kökény főnévből eredő szláv Trnka személynévből keletkezett az ószlovák Trnčín, és ebből fejlődött ki a magyar Trencsén és a szlovák Trenčín név.
Amikor az ősnyelvet, a mai magyar nyelvet beszélő szűzfoglalók a település első házait építették a térség TRENCSÉN* – mivel alább még talán a víz volt az úr – a szláv nép és nyelv még nem is létezett a Földön! Ám a hivatalos szemlélet szerint, a magyar nyelvű építői, a még a világon sem létező tótok nyelvén nevezik el falujukat a kökénybogyóról. Érdekes, nem?
A későbbi időkben, a létszámban, építményekben bővülő település lakói védelmi céllal építettek várat védelmükre. Egy szinte bevehetetlen várról van szó. Oly erős védelmi fészek, amelynek nincs, vagy alig van párja királyi Magyarországon, Felvidéken, és az is tót kökénybogyó. Akár Árpád neve az árpácskából. Ez is érdekes lehet.
Melyek a névadó jellemzői TRENCSÉN várának? A leírás szerint a Vág jobb partján egy 260 méteres hegyen áll. Meg kell nézni egy képet a várról. A TéRség fölött TRÓNoló, fölé TORNYosuló TORNYos vár. TRENCSÉN neve a vár elhelyezkedéséből eredt. Miért merem ezt állítani? Mivel a magyar nyelv szóalkotó szabályai szerint van rá biztos magyarázat!
A falu, később város várának neve kezdetben lehetett: TRENYCSÉNY is. Az NY hangos változat: TRENY. A TRENY – NYERT átfordítás mutatja, hogy a TRENY, mint emelt szintű minőségi állapot, eleve NYERT helyzetet, ügyet jelenthet. Épp a remélt NYERT ügy okán emelték a sziklák TRENYcsére a várat. Ez volt az ok CSÍNYe, CSÉNYe. Ám a külalak is CSÍNYes volt.
A TREN, TRON, TRAM, TROM értelemadó, értelemhordozó hangcsoportok. Az N és M hangok válthatják egymást, az értelem csak árnyalatokban különbözik. Ez a TORONY szó rövidítése: TRON, TREN. Az alkotó hangok a magasság, TeRjedelem, erő értelmét képviselik. A T.R – R.T gyök: TöR – RoT, a kő, a szikla jelentést is hordozza a PéTER névben, de szikla TÖRhetősége, ROTos felülete is e gyökkel jeleníthető meg. Az erdélyi TORockó nevében is a sziklát jelenti. A TORony szóban elsőként az égreTÖRő TERemtett sziklaTORony nevét őrzi. TREncsén vára sziklára épült.
A TREN hangcsoport kiemelkedést, magasságot jelent a peTRENce szóban is. A léTRÁN álló is magasban van. Jelent erőt is: az isTRÁNg, erős kötőelem. A TRÓN szóban erő és magasság együtt, mivel többi fölött álló díszes, TORNYos fejedelmi, királyi ülőhely.
TROM – a várvívó harcok csúcstámadása: osTROM. Az őrséget fülsiketítően oTROMba, magas hangú TROMbitával riasztották. A várvédők nevét lajsTROMba foglalták. A TROM hangcsoport csúcsértékek értelmét hordozza magában. A saléTROM lőpor alapanyag, a (sóléTROM), mint utolérhetetlen tartósító (múmia). A rendkívüli fehérségű, áttetsző alabásTROM. A ciTROM sem véletlenül kapta e nevet, élettanilag fontos értékes elemeket tartalmaz. A szavakba a fent említetteken kívül, erőt, értéket TöMöRíTő TaRTós hatás jelentését viszi be. Ilyen a TROMf, amely a győzelem esélyét rejti magában. Az utódnyelvekben is ugyanezt az értelmet képviseli, a TRIUMf = győzelem.
TRENCSÉN, TRENYCSÉNY vára a hegyorom TRENCSÉN, TRENcsén, trenCSÉN, emelt TREN csúCSÁN áll. Fent a sziklákon TRANCSíroztak, TRENCSíroztak, laposítottak építésre alkalmas helyet, s így a sziklák TRENCSÉN, azok magas síkján épült a vár, amely a hely és a keletkezés okát, jellemzőit viseli nevében.
Az NCS kötött mássalhangzó-páros erős kötöttséget jelent az abroncs, bakancs, bilincs, bogáncs szavakban. A brancs, szóban vegyes csoportosulást jelent (várvédők). Gyanakvó tekintetet a kancsal szóban. Csavaros ész, védelemjelentésű a furdancs, gáncs szavakban. A kilincs a zárás-nyitás, a kincs a védendő érték értelmét képviseli. A parancsszó a vár urára, a mancs a parancsvégrehajtójára utal. Mind a városTROMhoz, mind a védelemhez hozzátartozik a hadiszerENCSe. Tehát a magyar nép szólopkodását támogató véleményekkel ellentétben TRENCSÉN várának magyar nyelvi néveredetére bőséges bizonyítékkal szolgál a magyar nyelv, ma is élő, értelemhordozó szóalkotó elemeivel.
—————————————–
/*/ A székelyföldi, erdővidéki Vargyas falu határában is van egy lapos tetejű TRENCSÉN magaslat. Egy ideig ott volt a település a magasabb fennsík lapos trencsén. Végül alább költöztek. Ott viszont nem éltek szlávok sosem. Nos, akkor, honnan a név?
