TRACCS, TRÉCS – a hivatásos nyelvészet idegen eredetűként jegyzi. A Czuczor Fogarasi szótár is.
A szóváz alkotó hangjai: T-R-CS.
Magyar eredetűnek minősíthető-e e szó? Milyen vonatkozásai vannak? Mit jelent?
Mit mondanak az alkotó hangok?
T hang – Tapadó, de felpaTTanó is. Tárgy, ponT, Tér, haTár jelenségek.
R hang – folyékony, pöRgőhang: göRdül, guRul, foRog, köRöz, utat töR.
CS hang – CSintalan, CSevergő, CSiklandó, CSatázó, CSavaros, CSúnya stb. jelenségek
A kedélyes TRACCSolás, TRÉCSelés a mindennapok kötetlenül CSORgó, CSÖRgedező, élvezetes, CSEveRésző, RACCSoló, szórakoztató, CSATARA, esetleg pletykaszerű, CSIRikoló, TÁRSalgó TEREfere beszédmód.
A TRACCS, TRACCSolás, TRÉCSelés, lehet üres, céltalan beszéd.
Komoly TÁRgyú beszélgetésen, elvi-eszmei CSÖRTÉn, világnézeteket ütköztető CSATÁRozáson nincs helye a TRACCSnak, mert így a vitázó komolytalannak minősül, TACSRA, azaz pályán kívülre kerül.
Ilyenkor a TÁRgyalt TÁRgyra kell célszerűen RÁCSATtannia.
Idetartozó még:
A CSATÁRA felkészülők TÁRCSA célpontra lőtték nyilaikat. A célTÁRCSA, a baj ellen védő kerek pajzs alakja. Ezeket a CSITÁRok, fegyverkovácsok készítették.
A céltévesztés ősnyelven: RATACS. Ilyen, ha a lövedék TÁCSRA ment, nem találta el a célTÁRCSA felületét – RATACS. Akinek sok RATACS volt jegyezve, CSATÁRA alkalmatlan minősítést kapott.
A CSATÁRozás fegyverek közti TRACCS, CSÖRTE, sajnos életáldozatokkal.
TRaCCS – TRéCS – CSaTáRa – CSöRTe – TaCSRa – TáCSRa – CSiTáR – TáRCSa
hangváz:
T-R-CS – T-R-CS – CS-T-R – CS-R-T – T-CS-R –T-CS-R – CS-T-R – T-R-CS
Azonos hangokból álló szó-hangvázak igazolják ősnyelvi eredetét.
Tehát a szó nem idegen eredetű!