TOPOLYA – Fehér nyárfa. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A TOPOLYA szó a T.P – P.T gyökből induló szó: ToP – PoT. A TOPOLYA szó vízhez kötődő kifejezés. A fordított gyökkel is beszédes: TOP-olya – POT-olya. Víz értelmű a POcsOLYA szavunk is.
A P hang, püpü, poly, polyó, folyó, az olasz Pó, a magyar Ipoly folyók nevei igazolják. A fehér nyár a folyók árterületeinek növényzetéhez tartozik, és innen kapta TOPOLYA nevét – TÖve (to) a PO-ban, TÓban, TOPOG a nyirkos helyen. A szláv nyelvekhez annyi köze van, hogy azok átvették a magyar nyelvből. Valószínű, hogy TOPOLYA város neve is ehhez kötődő. Amiért Trianon óta TOPOLYA Szerbiához tartozik, még nem következik az, hogy szláv neve van a városnak. TOPOLYA akkor kapta nevét, amikor még egy fia szerb sem lakott a vidéken. Ez is olyan kerítésen áteső, „tegyük túl magunkat rajta”, hasra csapott eredet meghatározás. TOPORTYÁN – Farkas. Medve.[A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? török] A TOPORTYÁN a T.P – P.T gyök: ToP – PoT bővítménye. A T.P gyök a TAPos (tap – pat) szó alapja is. A TOPORTYÁN TOP gyöke a TAPosással, járkálással, de TIPrással, TÉPéssel is kapcsolatos. A PORTYA: bizonyos felhajtással járó kötetlen bolyongás, utazás. A PORTYA eredménye a POTYA zsákmány, amely mintha ölébe POTTYAnt volna. Az ilyen TAPosások a PORTYÁk, csatangolások látható nyomai. Ezek miatt kapta a TOPORTYÁN melléknevet. A TOPORTYÁN rendszerint ORvul támad, leTIPORja áldozatát, torkát összeROPpantja (por – rop), megöli, szétTÉPi. Semmilyen kifejezetten török elem nincs a szóban.