TOKAJ egyik névadó jellemzője a hegyláb, hegyAJ által éles, könyökszerű KAJla kanyarulatra kényszerített folyó képe, látványa, amely a TOKszerű tülök KAJla hAJlatának is utánzata. Talán köthető a szőlőTŐKE helyéhez (hej) is, azonban a földrajzi fekvés képe előbb volt látható, mint a későbbi szőlőtermesztés beindulása. A moldvai szőlővidéket TOKAJból származó tőkékkel elindítók az ottani helységet COTesti néven nevezték, amelyben a TOKaj KOTesti kezdőgyök beszédes hasonlóság: COT kiejtve: KOT = könyök, ez is az éles kanyarulat képéhez köti, nem a TŐKéhez, bár rejtve az is jelen van. A TOKAJ – JAKOT fordítás is a KAJla TOK értelmet adja, és főként a nagy TÜLKŰ, KAJla szarvú szarvasmarha állattartó (jakut) életmódra vezethető vissza.