Szeretnék tisztázni egy dolgot Önök előtt. Több bírálatot kaptam, hogy nem lehetséges távoli népek nyelvében levő szavak a magyar nyelvből való elszármazása. Túlzásnak tartják, hogy minden szó eredetét visszavezetem a mai magyar nyelvbe. Például legutóbb a kenguru és bumeráng szavak kapcsán.
Nos, nem a mai magyar nyelvről van szó, hanem az eredeti nyelvről, az ősnyelvről, az ősmag-nyelvről, a nyelvek magváról. Ez a nyelv felbomlott és jelenleg kb. 3000 utódnyelve létezik.
Ennek a nyelvnek egyenes ági örököse a mai magyar nyelv, amely örökölte ősgyökeinek, gyökszavainak megközelítőleg 70%-át, de emellett nyelvszerkezeti felépítését, egész kifejezési eszközrendszerét.
Ebből eredően a mai magyar nyelvben fellelhetők olyan azonosítók, amelyek segítségével az elemzések folyamán vissza lehet menni az ősnyelvig. Ezek lehetnek hangok és hangcsoportok. Ősmag(yar)-nyelvi azonosítók:hangok egyéni értelme,kötött mássalhangzó-párosok, mint alvó gyökök (bl, gr, ng, nd s a többi 300),kötött magánhangzó-párosok (ai, ie stb.),értelemadó hangnyalábok (apta, ifra stb.)értelemadó gyökök (ány, ény, asz, ász, ázs, bor stb.)
Ezek az azonosító elemek jelen vannak a mai magyar nyelvben, akár tetszik a nyelvészeknek, akár nem. Nem én helyeztem oda, hanem a lények, tárgyak, fogalmak megnevezése idején az összes jellemzők sűrítményéből álltak össze. De nemcsak a mai magyar nyelvben, hanem az utódnyelvekben is, és ott is ugyanazt az értelmet közvetítik, mint a mai magyar nyelvben.
Példaként
– román nyelvben: bârzoit – borzolt, bârlog – barlang, cotruţă – ketrec, curbure – görbület, dâmb – domb, urgent – sürgős stb.
– olasz nyelvben: abluente – öblítő, allarmare – lármát csap, alterazione – elváltozás, amandola – mandula (növény) stb.
– angol nyelvben: anger – inger, allotment – illetmény, altered – megváltozott, garden – kert, clomp – kolomp, dancer – táncos stb.
– német nyelvben: táncos
– Tänzerin, vándor – Wanderer, sonka – Schinken, cérna – Zwirn, bognár – Wagner, kert – Garten stb.
– francia nyelvben: bástya – bastion, büntetés – punition, bölcső – berceau, templom – templum, csimpánz – chimpanzee stb.
Ezek a jellemzők a fenti idegen nyelvek szavaiban, azokon a nyelveken nem, hanem csak magyar nyelvbonctani elemzés nyomán mutathatók ki, és magyarázhatók meg.
Ezeken kívül a magyar nyelv névalkotó szabályai szerint a megnevezés legkevesebb három névadó jellemző sűrítményeként jöhet létre. Példa: hajkihajthajlékonyhajként, héjként betakar Azt is leírtam már többször, hogy az ősmag-nyelv utódnyelvei nem birtokolnak saját gyökszavakat, csak az ősmag-nyelvből megörökölt gyökszavakból alkothatnak új szavakat annak szóképzési szabályai, törvényei szerint. Ez még akkor is így van, ha a nyelvészeknek nem tetszik. Ha valamely utódnyelven képeznek új szót, akkor is az eredeti nyelv, az ősmag(yar)-nyelv szóalkotó szabályai érvényesülnek. Ez így van a kurbli, klub, spektákulum, dömper, kamion stb. stb. stb. szavaknál is.
Összegezve: én semmiképp nem állítom azt, hogy a világ nyelveinek összes szavai a Kárpát medencében élő magyarság által lettek megalkotva!
De állítom, hogy az ősmag-nyelv gyökelemeiből, annak szóalkotó törvényei szerint, évezredekkel ezelőtt, amikor még egyetlen nyelvként volt elterjedve a Földön. Az eredeti ősnyelv oly bőséges kifejezésözönnel rendelkezett, hogy szétrobbanása után minden kialakuló nyelvet feltöltött szavaival.
Példaként adható a VÍZ, amelynek több mint tíz megnevezése volt, és amelyek jelenleg a föld összes nyelveiben jelen vannak.
De a MADÁR is közel tíz névvel volt leírva mindegyik névben más-más jellemzője kidomborításával.
Azt is állítom, hogy azon nyelvek szavait nyelvbonctani szempontból csak a mai magyar nyelvbe visszahozva lehet elemezni, mivel azokon a nyelveken a szóalkotó elemek nem jelentenek semmit, csak beszáradt szóképek, magyarázhatóság nélkül!
A fent leírtak nem légből kapottak, bármikor, bárki előtt bizonyíthatóak.
Egyelőre ennyit.
Olvasóim iránti tisztelettel
Kolumbán Sándor