TISZA – A legmagyarabb folyó. [A MÉKSZ, hivatásod nyelvészet szerint: szláv] Nem elfogadható sem a MÉKSZ szláv, sem a Czuczor-Fogarasi Szótár latin eredetre utalása. Sosem az számít egy eredeti magyar szónál, hogyan írták le régen a magyar neveket különböző nyelvek betűrendszerébe nyomorgatva! A gyökök, a hangcsoportok értelmére kell figyelni a hangzásnál. Mit jelent a TISZA folyó neve? A T.SZ – SZ.T gyökből indul: TiSZ – SZéT. A TISZA vize természetes nyugalmi állapotában TISZtA. Ez egyik névadó jellemzője. A TISZA áradáskor messzire SZÉTterülő volt a névadás idején. Áradáskor rohan, és mindent TASZÍt, vISZ* maga előtt. A TiSZa – TiSZTa – TaSZíT hangváz: T-SZ – T-SZ-T – T-SZ-T. A magyar megnevezések kialakulásának keresésénél nem lehet leragadni egyetlen névadó jellemzőnél, mivel több van, legkevesebb három! Az SZ hangcsoport – ISZA – a TISZA ÉSZAk-déli irányú folyó. Medrében nagy mennyiségű, világos, SZŐke, tISZtA, ISZAmodó, csÚSZÓ ISZAp van. Az ÚSZÓ jelző minden benne elmozduló könnyű tárgy jellemzője, azokat vISZI a TISZA magával. „A folyó neve a vaskorban (Kr. e. 7–6 sz.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat. Egyik írott alak: „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett. A SZŐke jelzőt a benne lévő ISZApról kapta.”** Ez olvasható több helyen a hálón a TISZA névről. Azonban a TISZA nem Szegednél kapta nevét, hanem a forrásvidékén, és jellemzői azonosak a SZAmos nevű folyókéval (iszapos, iszamos), amelyek szintén a SZŐke jelzőt viselik, és szintén az iSZAptartalmuk miatt. Az agathürszosz és szignünna népcsoport a saját nyelvjárása szerint ejthette a nevet, de nem ők nevezték meg. A név TIDzah alakban írása, görög vagy latin betűrenddel papírra nyomorított név, amelynek nem ez a kiejtése volt***. Ha az ID gyök mégis jelen volt e törzsek nyelvjárása szerint, az sem magyartalan, hiszen az ID, UD, ÜD ősgyökök vizet jelentenek. Jelen van a háromszéki Feketeügy nevében, amely FeketeID volt valaha. De a bibliai Édenből eredő HIDekkel névben is, amely ÜDítően hűs vizű folyó neve. Íme a közös jellemző: TIDzah, FeketeID, HIDekkel. Az ID (ud, d > t: ut) minden esetben víz, folyó jelentésű, amint az IDő is folyamat. De a hIDeg, ÜDítő jellemzőt is magába foglalja. Adalékként: az agathürszosz és szignünna törzseket, ágtörzs és székelyek néven azonosítja Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai, című könyvében. Ez esetben pedig magyar nyelvű népekről van szó. A másik jellemzője a folyónak: a világos színű, tISZtA ISZAp, (T)ISZA(p). Lehetett: IDSZAP = iszapos ID, folyó. Gyökfordítás nyomán DISZAP. Majd d > t váltással TISZAp. Az IDSZAP jelentette a bő áradású folyót is – SZAPora –, amely mindent SÖPört útjából. Némely utódnyelven a ZAPor tavaszi árvizet jelent (román, bolgár stb.), sok vizet, SZAPora, mindent elSÖPrő vizet. A TISZA is ilyen. Ha volt a névben P toldalék az iszaPot jelezvén, lemorzsolódhatott idővel a folyó nevének végéről: TISZA/p.
/*/ A TISZÁhoz hasonló a VISZTUla, eredetileg VÍZ TOLÓ volt a magyar neve, de a Víz tISZTULÓ értelem is jelen van..
/**/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza
/***/ A Halotti beszéd latin betűkbe nyomorított névelírásai példa az ilyen torzókra.
A székelyek s a többi magyar nyelvűek a Kárpát tenger peremén, a mai hegyek tetején zajló életének, a magyar nyelv korai jelenlétének bizonyítéka a magyar nyelven adott hegyek, völgyek, s az összes Kárpátokból eredő folyók nevei. E folyók nevei a hegyvonulat mindkét oldalán a forrásvidékük jellemzőit rögzítik, mivel ott indult el az élet a gerinceken, és a Kárpát tenger vízszintjének lassú, szakaszos apadásával alakultak ki a pallagok, amelyeken termesztési munkálatok folytak, mivel alább még a víz volt az úr. A forrásvidék körül élők, lakók, ahogy apadt a Kárpát tenger, úgy jöttek lassan lejjebb. Végül letelepedtek a minden oldalról hegyektől védett, felszáradó medencében, de a folyóvá duzzadó csermelyek nevei azok maradtak, amelyeken fent a forrásaiknál megnevezték, mivel azokat végigkövették, a csúcstól a torkolatig, s belakták a körülöttük levő térséget, a folyók partvidékét az évezredek alatt. Így tehát a TISZA is a forrásvidéke jellemzőit viselte, viseli.