Előrebocsátom: az F hang rokonhangjai: P, B, V, amelyek esetenként válthatják. A nyelvek legtöbbjében az FR kötött mássalhangzó-páros van jelen a TESTVÉRt jelentő szóban. Az FR párosról tudni kell, hogy a szavakban a szépség, a felszabadult kellemes nyíltság kifejezője.
Vegyük szemügyre a FRIGY szót:
FRIGY – Szövetség, szerződés. Házasság. [MÉKSZ szerint: német] A CzF Szótár szerint: „Ha a frigy szót a magyar nyelvből elemezni szabad, az annyi volna, mint: vérügy = vrügy = vrigy = frigy. A föntebbi héber szó is a nyelvbuvároktól az állatok öléséből értelmeztetik, melyet t. i. a régiek frigykötéskor használtak; épen őseinkről pedig ki nem tudja, vagy ki nem hallotta? hogy frigykötéskor, illetőleg ennek esküvel megerősitésekor, saját testökből valamely edénybe vért bocsátottak, annak jeléül, hogy épen úgy folyjon annak vére, ki a frigyet megszegendi.” Kiem. K.S. Megtekinthető még az www.osnyelv.hu az F hangnál, a FRIGY címszónál. Az FR páros itt az elkötelezettség felemelő érzésének szépségét is jelenti, épp mint a magyar törzsi vérszerződésben. Ehhez még annyit, hogy az Istennel való FRIGYkötés idején a zsidók még az ősmag-nyelvet beszélték. Ők állatvért használtak erre. Az ember, aki vérét adta volna értük, Jézus volt, de őt elvetették, megölték, s ezzel kiestek az isteni vérszerződésből, s ezzel együtt a kegyelemből. Jézus is jelképes VÉRÜGYET, VRÜGYET, VRIGYET, azaz FRIGYet kötött tanítványaival, akiket testvéreiként kezelt.
A fentiek fényében az összes olyan TESTVÉR jelentésű szó, amely FR, BR, VR, PR párosokkal kezdődik visszavezethető az ősmag(yar)-nyelvbe.
Nézzük a TESTVÉR szót, amelynek eredetét a MÉKSZ sem vitatja:
TESTVÉR – Egyazon szülők gyermekeinek egyike, a többihez való viszonyában. [egy test, egy vér] E szót csak az ST páros szerepe végett írtam be, különben jó a meghatározás. Az ST páros –, mint fennebb már írtam – bizonyos elkülönülést is jelez. Például a nőSTénytől elválik a magzat teSTe szüléskor. Az utódok, teSTvérek – egy teST egy vér –, de különállóak. A nőSTény úgymond teSTéből iSTápolja (tápolja, táplálja) a teSTéből szakadt utódait melyek ekkor kóSTolják az élet első ízeit. Az ST páros többek közt a román nyelvben ősmag(yar)-nyelvi örökségként jelen van az ősmag-nyelvi NESZÜLés, NESZTül szó módosult alakjaként, a naŞTe – szülni, naŞTe – szül, naŞTere – szülés szavakban. De más nyelvekben is, esetleg a T hang vált más hangra. Születés: olaszul nascita, angolul nascency, franciául naissance. Lásd még a negyven címszónál: testvér – egyvér – egyveng. A VéR szó, az egy test, egy VéR, azaz testVéR. A szoros kötelékek VéRügyek – FRigyek. Az FR páros jelenléte a román FRate = testVéR (VéRte/s – Vréte – Frate) szóban szintén ősmag-nyelvi örökség. A magyar nyelvben az FR szép jelentése (ciFRa, FRizura stb.). Fordítsuk meg a TESTVÉR szót: VÉRTEST. Itt a testvériség szépsége mellett azt is leírja, hogy a jó testvér VÉRT(est)ként véd. Azt jelenti, hogy az összes TESTVÉR jelentésű szavak közül a magyar nyelv a legkifejezőbb szóváltozatot tartotta meg. A többit az utódnyelvek örökölték.
Az FR, BR stb. kezdetű szavakon kívül vannak más TESTVÉR jelentésű szavak egyes nyelvekben.
Ilyenek: észt VEND – kis pinduri jövendő, szende, szundi, tündér vendég, akinek örvend a család. A zsenge kis NáDszál. finn VELI – L > R – VELI – VERI – VÉR katalán GERMÀ – az RM páros a száRMazik, gyeRMek szavainkban galíciai IRMÁN – az RM páros a száRMazik, gyeRMek szavainkban portugál IRMÃO – az RM páros a száRMazik, gyeRMek szavainkban spanyol HERMANO – az RM páros a száRMazik, gyeRMek szavainkban koreai HYEONGJE – a hun testvér = EGYVENG szuahéli NDUGU – ND páros, mint az észt VEND esetében Lehet keresni tovább.