A testi védőrétegnek több megnevezése volt a teremtés ősnyelvén. Minden megnevezése, valamilyen meghatározó jellemzője alapján adatott.
Jellemzői:
B.R – R.B gyökkel: BORító, amely érzékeny, megREBben külső hatásra: BŐR.
D.R – R.D gyökkel: nem várt hatásra DERmedő, tisztán szép, REDvásan visszatetsző: DERME.
H.D – D.H gyökkel: HIDegnek ellenáll, DÜHös, ha bántják: HIDE, HÜD.
H.R – R.H gyökkel: külső hatást HÁRító, RÜHelli a nem tetsző hatást: IRHA.
L.P – P.L gyökkel: akár egy LEPel, lePEL, takarja, LEPlezi a test izomzatát: PEL.
BŐR – a BŐR BORítja, BURkolja a testet. Hidegben gémBERedik, szőre BORzolódik, de azért kiBÍRja bár néha remeg, REBeg. Az emBER, némBER BŐRe teljesen más, mint az állatoké. Az arcBŐR mutatja ha felBORult a belső béke, felBORzolt idegek miatt elBORul az arcBŐR. A BŐR és szŐRe, ŐRe a testnek. Az asszonyBŐR akár a BÁRsony, eszezve: BÁRszony. Szép nőre mondják: jó BŐR. A szép nőt sokan udvarolják, ám vigyáznia kell, mert e férfiak csak BIRtokolni akarják finom BŐRű testét, BŐRe alá, BURkába akarnak bújni, s így könnyen RIBanccá válhat. A tiszta, gondozott, ápolt BŐR kedvelt, simogatásra ösztönző PÁRos (b > p) kapcsolatban, mintegy BŐRSZOMJ, BŐRSZONNY keltő. A nem gondozott, tisztán nem tartott, nem ápolt test BŐRe visszataszító, elriasztó hatású, BŐRISZONYt idéz elő. A hangváz igazolja e felvetést.
BáRSZoNY – aSSZoNYBőR – BőRSZoNNY – BőRiSZoNY hangváz: B-R-SZ-NY – SZ-NY-B-R – B-R-SZ-NY – B-R-SZ-NY
DERME – tűrő képes, ellenáll: hiDEgnek, Melegnek, DE gyökkel indul: DE-RME. Nagy hidegben DERMEd, diDEReg, REMeg, MERED, gémBERedik (bőr), gÉMbeREDik. DURMOló álmában a DERME kisimul. Hirtelen ébredéskor, EMREDéskor kissé megREMeg. A DERME nem szereti, ha cIRMOlják, kARMOlják. Az arcDERME külsőleg kifejező, mutatja a jó nevelést, jó MODORt. Az arc DERMÁja, rosszkedv esetén MORD képű. Mutatja, ha jó MEDERben mennek a dolgai, ha jól DURMOlt az éjjel, vagy ha DURMOnyás, haragos. A leendő utód a spERMÁban kapja az örökítőt, és gyERMEkként örökli szülei DERMÁjának mintaképét, színe igazolja a bőrszín szerinti szÁRMAzást egész tERMEtén. Nagy hőben, melegben a DERME szereti a hűs pERMEtet. A finom szŐRME simogatását. Az egészséges DERME jó MEDERben tartja a testet. A DERME tERMÉszetes ŐRe a testnek. Érdekes társítás: aki alszik – DURMOL, más szóval: húzza a lóbőrt, azaz a lóDERMÉt. Ez sem véletlen. Betegség, láz esetén a testet a DERME felületén át tORMÁval beDÖRzsölve kezelik. Régen az utat borító felület másik neve DÖRÖM, DRÖM, DROM, amelyen végigDÖRÖMböltek a szekerek, lovasok, de a DROMedárok is. A jó, sima útra mondták: olyan, mint a bőr, azaz DERMA. A teremtés ősnyelvén született megnevezés.
DeRMe – MeDeR – DuRMo – MoRD hangváz: D-R-M – M-D-R – D-R-M – M-R-D
DeRMe – MoDoR – eMReD – MeReD – DRoM hangváz: D-R-M – M-D-R – M-R-D – M-R-D – D-R-M
HIDE, HÜD – nagy melegben izzadás H–ÜDíti. A HIDE érzőIDEgeit ingerli a HIDEg, amelynek ellenáll: DE (csak azért is), s vÉDI a testet. Bántó hatás borzolja a bőr, HIDE, HÜD szőrét, IDEgesíti. Szép HIDE nagyon ÉDI, szereti, ha vÉDIk. Az arcHÜD érzelmet mutat: ha jó keDÜH vagy DÜH uralja.
HiDe – HüD – DüH – HiDeg hangváz: H-D – H-D – D-H – H-D-g
IRHA – arc IRHÁján meglátszik a HARag, a RÜHellés jele. IRHÁból nő ki a HÁR, HAIR, szőr, HAJ. Hidegtől HÁRásszal védik. A tiszta IRHA HÁRÍtja a testet érő külső behatásokat, a RÜHt is. Az IRHA felületére ÍRHAtó kép.
iRHa – HaRag – HaiR – RüH – HáRít hangváz: R-H – H-R-g – H-R – R-H – H-R-t
PEL – a bőr PILEként beLEPi a testet, ráLAPul, laPUL, akár egy LEPel, lePEL, LEPedő, PELenka. A PEL képes LEPlezni takarni az indulatokat, máskor viszont kimutatja. A PELt áPOLni kell.
PeL – LePeL – LaPuL hangváz: P-L – L-P-L – L-P-L