A teremtésben sosem volt kiszámíthatatlanság, katyvasz, káosz.
Katyvasz káosz az istentelen tudákos agyakban van.
—————
A Teremtőt nem korlátozza sem idő-, sem térhatár. Alkotásait két fő jellemző határozza meg: a csodaszerű kezdet és a végtelenség, az általa teremtettek, mind örökké tartó létre készültek. Alkotóként minden művét vállalta. Minden műve, magán viseli a végtelenre tervezés alkotói kézjegyét. Semmi nem jött létre véletlenül! Minden pontos tervek alapján teremtetett!
Atom. Az anyagi világ alapja. Az atom, mint legkisebb részelem, az adott anyag jellemzőinek tömörített sűrítménye parányi helyen. Az atom fő eleme a mag, s a körülötte keringő elektronok. A mag (nukleon) alkotói: protonok, neutronok. Minden atom fő alkotói: proton, neutron, elektron. Magban levő protonok, neutronok, mag körül keringő elektronok száma, a maghoz, egymáshoz való viszonyuk: sűrűségük, pályájuk, sebességük határozza meg, hogy milyen anyag válik belőlük. Különböző atomok egymáshoz viszonyított száma egy molekulán belüli láncolata, a molekulák közti tér, sebesség, tömörség stb. meghatározó: gáz, folyékony, szilárd anyaggá válnak. Több mint száz vegyi elem a Földön. A világegyetemben ki tudja, mennyi?! Nincs vége a teremtésnek, végtelen folyamat! Ma is, holnap is, végtelen időkön át! Minden, ami teremtetett, magán viseli a végtelenre tervezés sajátos alkotói kézjegyét.
Bolygók. A világmindenség bolygórendszereinek működése, azonos alapelv szerinti az atom belső szerkezetével. Van a világegyetem központi anyaGi maGja, ekörül forog csavarszerűen előrehaladó (spirál) körforgással összes csillagrendszer (galaxis) fürtje, benne csillagrendszerek, naprendszerei, bolygói, oda-vissza vonzásviszonyai önműködőre állítva, teremtői számítógéppel felügyelve, bolygótestek belső hőjének megfelelő szinten tartása biztosítva a végtelen űrben. Az űrnek nincs vége, mert mi zárná le? Ezen is rajta a végtelenség egyedi bölcs alkotói kézjegye.
Színek – egyszerű alapon nyugszik a színek világa. Egy tömör csomagba – a fehér színbe – védőburokkal ellátott szabályos gömbbe sűrítve a színvilág összessége, amely kibontva, szétszórva, pazar színpompába borít mindent, az élettelen és élővilágban. A színkeveredésnek nincs határa. Az emberi szem kétezernyi színváltozatot különböztet meg. A változatok sora végtelen. Egyszerűbe sűrített nagyszerűség, a színek végtelen változatainak alkotói kézjegye.
Zene – zengő hangok harmonikus összhangzata az emberi érzés-, érzelemvilág hullámzásainak csodás tükörképe. A zene, akár az emberi arc, érzelmeink minden rezdülését kifejezi, a letört, mélyen lehangolt szomorúságtól, elsöprő, magasan szárnyaló örömig. Mindez egyszerű csomagolásban. Az alaphangsor hangjaiból áll a világ összes dalkincse. Nyolc hangból (oktáv) néhány félhangból induló dallamvilágban a legkifinomultabb emberi érzelmek belső rezdüléseit apró részletekig visszatükröző, kifejező fennkölt dallamok, harmóniák szerezhetők. A zene körülöleli a teremtett látható, láthatatlan világot. Ahogyan a költő mondja: „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja mások énekét is szépnek.” Babits M. A zene teremtői ajándék, lényünk része, életünk megszépítője. A harmóniák kötődnek egyes alaphangokhoz, úgy keringenek a névadó zenei hang és alaphangsor magja körül, mint a bolygók a Nap körül. Soha nem született két egyforma ihletett dallam, szerzemény. Zenei „lélekvándorlás” sincs! Csak másolás, lopás, sajnos némely neves szerző is folyamodott e módhoz. A szerzői sajátosság felismerhető a dallamokban, s alkotói változataik végtelenek. A zenén is felismerhető az egyszerűből induló, végtelenbe kiterjedés lehetőségének egyedi azonosító alkotói kézjegye.
Számok – az alapszámsor csomagja egytől tízig. Egy és alapszámsor köré sorakozó tízes, százas, ezres számkörök végtelene. Állandó, egymást követő tömeg-mozgásban, mate-matikában vannak. Tömegi és számszerinti egyenlegre, egyensúlyra törekvők, mint a világűr pontos tér-idő pályán bolyongó bolygói. Mi, személyek is szám szerint számon tartottakként, személyként értéknek számítunk Teremtőnk előtt. A számsor egyből indul, a mindenség összességét felöleli, szorzataik, hatványaik tömege végtelenbe vesző. A számsor soha, sehol nem ér véget, következhet bármikor még egy újabb szám. Ez is magán viseli a végtelen lehetőségek, határtalanság alkotói kézjegyét.
Élővilág, élősejt – benne a végtelenre tervezett, teremtői számítógépben tárolt, követett, személyre, névre szóló, összetéveszthetetlen, sajátos személyi jellemzőket, egyéni értékeket tároló: bőr-, haj-, hangszín, testillat, magasság, testalkat, bal- jobbkezesség, adottságok, képességek, hajlamok, s egyéb sajátosságok. Minden, ami egyedivé, megkülönböztethetővé tesz másoktól, s mégis Isten képére, hasonlatosságára teremtett emberként minősít.
E kód-, jelrendszer minden egyéni megmásíthatatlan személyre szóló legapróbb jellemzőjét őrzi, örökíti utódokba. A megígért feltámadáskor – nem lélekvándorlás(!) – az elhunyt előhívható a Teremtőnél tárolt DNS jelkészlete, kódja alapján, minden mást kizáró, sajátos, összetéveszthetetlen személyi jellemzői alapján.
Család, família, az egyben rejlő, kettős összetevőre (két komponens) alapozott emberi társadalom, de az egész élővilág is, mind az atom mintájára épül. A (cso)mag: két fő alkotó: férfi, nő, a központi mag. Gyermekeik – tíz, húsz – kis bolygók, akik körülöttük forognak, majd azoknak is. Így létrejönnek kiscsaládok bokrai (molekulák), egyre több, de amelyek a központi maghoz, az eredő párhoz kötődnek. A folytatás végtelenbe nyúló, nincs két egyforma köztük! Az élővilág soha véget nem érő csodálatos önműködő körforgásra állítva, önmegújító, öntisztító képességekkel. Rajta a biztosított végtelenség, a világegyetem összes Föld-szerű – élővilág számára kedvező feltételekkel rendelkező – bolygójának betöltésére, s ellátva a végtelenség alkotói kézjegyével.
Nyelv – egy alaphangsor (abc), egy készlet, amely kb. negyven – füllel észlelhető, hallható – zúGó, penGő, konGó, zenGő han G-ból áll. E hanGokból épülnek az ősgyökök, gyökszavak, hangcsoportok, szó-hangvázak. Valamennyinek a hanolt G, éGi eredetű eGY az alapja. A hAlfa nyit, s a Zet becsomeGál – a hangsorban. A GYökök szóbokrai, összekapcsolva a hangvázak szócsaládjaival, mint naprendszerek, csillagrendszerek, s tágabb értelmi körbe rendeződésük, akár a csillagrendszer fürtök. E szerves kötődésből alakul ki a beszélt nyelv szövegszövevényének mindensége. Ebből a hangsorból, hangváz és gyökrendszerből áll a világon valaha és ma is beszélt nyelvek összessége. Az emberi gégefő, mint hangképző mesteri remekmű, legcsodálatosabb élő hús-vér hangszer, akár prózai beszédhangok, akár zenei énekhangok képzésére, kibocsátására.
Összesen negyven hangból áll a több ezer nyelv összes szókincse! Negyven beszédhangból áll a több százmilliós szótömkeleg, amelynek minden szava mást és mást kifejező! Képzeljünk el egy negyven kockalapos Rubik-kockát, rajta a hangsor A-tól Z-ig, s a világ nyelveinek összes szava kirakható elvileg ezekkel, a hangok sorrendje változtatásával. Képlékeny és rugalmas egyben! Szédületes képezhetőség! A Teremtő által alkotott alapnyelvből, teremtés nyelvéből, nemcsak a ma létező 6-7 ezer nyelv, hanem végtelen számú új nyelv képezhető. Mily hatalmas, értelemmel teli, végtelenbe nyúló bővíthetőség! A nyelv is magán viseli a végtelenség bölcs alkotói kézjegyét.
Ugyanaz a felépítési, működési alaptörvény érvényes az atomokra, világűrre, zenére, színekre, számokra, nyelvre és az emberi társadalom szerkezetére. Mindannyi visszatükrözi az alkotói képesség határtalanságát.
Mindannyin rajta kitörölhetetlenül, a jól felismerhető, megmásíthatatlan, egyedi, egyszerű képleten nyugvó, de ennek ellenére, végtelenbe nyúló kiterjedésre képessé tevő alkotói kézjegy.
Hetes, mint teremtési minta
A teremtésben mindennek rendje van! Nem a káoszból született a világmindenség, ahogyan – önmagát mindenhatónak kinevező – balga, irigy, önző, tekintélyféltő őstörténeti tudomány állítja!
A teremtési műveletek meghatározott rendben, pontos beosztás szerint követték egymást. A Teremtő Isten érdekes teremtői mintát alkalmazott a Föld felületének élőlények számára elkészítésekor. Például a teremtési korszakok beosztása: hét korszak, vagy ahogyan a Biblia írja: hét nap. E hét korszak mindegyike hétezer év időtartamú.
Hetes beosztás: színek, zenei hangok, beszédhangok, naptári hét beállításánál! De talán máshol is.
Ez szín, zenei, naptári vonatkozásban nem újdonság, már az ókorban ismert volt. Ehhez jönnek a beszédhangok zenei zöngéjű hangzói. Érdekes módon, azokból is hét van, és ez nem véletlen. A Bibliában több helyt említ hetes vonatkozásokat. Vagyis, ez teremtői minta!
Szín – alap a FEHÉR. Ezt bontja hét felé: vörös, narancs, sárga, zöld, indigó, kék, ibolya. Az alapszín marad. A FEHÉR színt fénytöréssel bontja fel. A létrejövő színek határán egymásba átmenő árnyalatok. Ez hosszú egyenes vonalon terítve képzelhető el.
Zene – itt is hét hang: dó, re, mi, fa, szol, la, szi, vagy c, d, e, f, g, a, h. ZENEI alaphang az lenne, amely a hét billentyű egyszerre pendülésekor hallik. E bontás első hangja: C, a létrejövő hanglétra hangjai közti átmenet a félhangok. A zenei hangok emelkedő sorban követik egymást.
Nyelv – hét hangzó: a, e, i, o, ö, u, ü. Hosszabb változatok: á, é, í, ó, ő, ú, ű, ez átmenet egyik hangból a másikba. Vagyis: aá, eé, ií, oó, öő. uú, üű. Beszédhangok indulóhangja A. Alapról induló félkörön helyezkedők, I a csúcs, onnan lefelé ível, süllyed az Ü-ig. Zöngés-zöngétlen mássalhangzó-párosból is hét: b-p, d-t, gy-ty, z-sz, zs-s, v-f, g-k
Napok – a naptári hét már az első emberrel ismertetve volt. A napok neveit viszont ő, az ember adta meg. A napok nevei munkaterve szerintiek.
Első nap a hét fő napja, az első botoló, bütülő, azaz munkanap, ketted, kedd követi, szintén munkanap.
Hétközép szerda, a tanácsoló szer adó nap. Utána a negyedik legkeményebb csütörő, csütölő, négyelő munkanap. Felszólítás: csütörtök, törtök, kotortok, négyeltek! Ötödik nap péntek, fénytek a fény napja, munkanap, de egyféle ünnepi előkészületi zöngével, még két nap (pén-tek – két-nap) van a hétből. Szombat, szom = üres (szomj), botolástól mentes nap. Követi vásárnap, ünnepi sereglés, vidámság, öröm.
Teremtési korszakok – egyenként hétezer év.
Első nap – Legyen világosság! A sűrű vízpára-por-füst elegy burok ritkult, fény hatolt be a Föld felületére.
Második nap – felszíni vizek s légben terjengő sűrű, dús vízpára közé szétválasztóként létrehozta a légréteget, kitolva a pára és jégkristály függönyt, védőrétegként a világűr határára.
Harmadik nap – dombok, mélyedések, vízből kiemelkedő szárazföld. Növények: maghozó fű, gyümölcstermő fa, más fafélét, bokrot s mindent, amit növényvilágként ismerünk. Mindenféle növényből egyetlen egyet teremtett, és jelképesen mindannyinak parancsba adta: Töltsétek be a Földet! E folyamat szintén hétezer évet tartott, mígnem betelt a Föld sűrű növényzettel.
Negyedik nap – annyira megvékonyította a felső – pára és jégkristály – burkot, hogy teljesen láthatóvá váltak a Nap, Hold és a csillagok körvonalai. E világosságban a növényzet erőteljesebb növekedésbe lendült.
Ötödik nap – megteremtette a kis- és nagytestű vízi állatokat, a vízi csúszó-mászókat, levegőben szállongó szárnyas repdesőket. Mindannyiból egy párt, lényükbe oltva a szaporítási ösztönt. Ezeknek is szólt: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a Földet! Ezeknek is hétezer évük volt benépesíteni a Föld légterét, vizeinek minden szege-zugát.
Hatodik nap kezdetén –, amikor a növényvilág dús zöldjével, s gyönyörűnél gyönyörűbb, buja színpompás, illatos virágözönével már teljesen betöltötte az egész Földet – megteremtette a szárazföldi oktalan állatvilág különböző válfajait, apró, nagyobb és hatalmas testűeket, páronként, szaporodási, utódnevelői ösztönnel. Töltsétek be a Földet!
Ezek után mondta ki a hatodik korszak végén: „Teremtsünk embert, a mi képünkre és hasonlatosságunkra.”
Hetedik nap – az emberi világ történelmi korszaka, amelyből napjainkig hatezer év telt el.