Három olyan fogalom van, amely meghatározó a minket körülvevő világban. Mindhárom rendkívül fontos. Ezek külön és együtt, mint összesség csak a teremtés tényének ismeretében válnak érthetővé teljes mélységükben.
Gyökként: T.R – R.T: TéR – RéT, K.R – R.K: KöR – RoK, SZ.R – R.SZ: SZeR – RéSZ.
A nyelv ezeknek gyökszavai köré építi legnagyobb terjedelmű szóbokrait: TÉR, KÖR, SZER. Ezek közül a legfontosabb a SZER.
TÉR – testek mozgásának helyet engedő, biztosító kiTERjedés, ŰR. Minden, ami anyagként létezik, TÉRigényes, s így a TÉRben helyet foglal. Minden, ami van, elFÉR a TÉRben. Megjegyzendő: a teremtés nyelvében a TÉR és FÉR gyökök, esetenként azonos értelmet is hordozhatnak!
KÖR – a test külső határvonala, TÉRbeli mozgásának és hatósugarának teremtői terv szerint meghatározott, kiszabott, szabályozott pályavonala.
SZER – a TÉRben, ŰRben uralkodó törvényeket felügyelő, mozgásokat szabályozó, erő– és osztóvonalak összessége. A SZERvonalak átszövik az egész világegyetemet, s mindenhová elviszik a teremtői és fenntartói központ, élő, mindent vezérlő számítógépe által adott utasításokat. Semmi nincs a véletlenre bízva!
A végtelen TÉR, ŰR, a benne mozgó testek, a kialakuló pályaKÖReik hely-, tér- időigényei pontosan szabályozottak. Ezt vezérli a SZER, mint középpont, szétágazó, mindent érintő erővonalaival. A SZER az erővonalrendszer összesség kiinduló pontja és szétágazva mindennek mozgató ereje, pályák szabályozója, eszköze a teljes kiterjedésben a legnagyobb égitesttől a legparányibb atomig, élő sejtig.
A nyelvben e fogalmakat leíró gyökök szoros értelmi összefonódásban rendkívül kifejező erejű, kiterjedt szóbokorral rendelkeznek. A nyelv mindannyira átfogó magyarázatot ad.
Az R hang mindháromban jelen van. Folyékonyan ejthető pöRgő hangként a téR, űR végtelen hatáRtalanságát, a köR végtelenül pöRgő ívét, és a Részek töRés és eRővonalait leíró hang.
A világegyetemet, a nagy ŰRt, a TÉRmértan szabályai uralják. A TÉR, az ŰR – végtelen, határtalan. Helyet biztosít minden teremtett testnek, azok szabályos KÖRöző mozgásának. A TÉR, ŰR, SZERekre, RÉSZekre osztható, tagolható a benne SZERepet vállaló testeknek. TÉRben, ŰRben élünk. Ám a mi pályánk a behatárolt KÖRben van.
A KÖR külső határvonalának elforgatásával GÖMB alakú palást alkotható. A TÉRben, az ŰRben a GÖMB az uralkodóforma. Az égitestek, csillagok, bolygóik, mind GÖMBalakúak, és előretervezetten csavaros pályaKÖRön mozognak, haladnak. A KÖR a TÉRből osztott szabályos pálya, amelyen egy test mozoghat. A Föld, a Nap, a Tejút s a csillagrendszerek százmilliárdjai mind KÖRben mozgók. A teremtett világegyetem nincs magára hagyatva. Minden GÖMBtest KÖRpályán való mozgását a TÉRben, szigorú, megmásíthatatlan fizikai TÖRvények irányítják, s ha TÖRvény van, akkor van TÖRvényhozó, de végrehajtó is, aki felülvigyázza műve szabályszerű működését, törvényei tiszteletben tartását! Aki megszegi a TÉR, ŰR TÖRvényeit, az vállalja, szenvedi következményeit. Ezt a világűr kutatói, és az űrbe kilépő űrhajósok tudják legjobban. Mindenben rend van, ami teremtetett. Minden egy céllal teremtetett, mindennek kisebb-nagyobb szerepe van az örök rendben, s mindent a SZER ereje irányít.
Fontosságban a SZER az első. A SZER a fentieket irányító határtalan, minden mozgást szabályozó ERő. A SZER erővonalrendSZERén át uralja a TÉRt, ŰRt, annak KÖReit, és pályaKÖRein mozgó minden testet. Minden teremtett égitestnek, még a bolyongó üstökösnek is, SZERepe van a világegyetem egyensúlyrendjének, rendSZERének fenntartásában.
A SZER, a közép. A SZERből, középről kiindulva, erővonalain, SZÁLain haladva, szabályoz, irányít minden mozgást az ŰR végtelenében. Nem létezik egyetlen elszabadult, törvényen kívül mozgó égitest, amely megbonthatná az egyensúly rendjét. A csillagközi vándoroknak kiegyenlítő SZERepük van, nem ellenőrizetlenül, cél nélkül kószálnak a hatalmas, KÖRpályákkal teleírt végtelennek tűnő TÉRben, ŰRben, csak SZERepük lejártának végén csapódhatnak be valamely égitestbe, és a becsapódással is célja van annak, aki pályára állította. A hatalmas mindenség előretervezetten, a mindent átfogó, irányító teremtői számítógéprendszerbe beütemezve, általa vezérelve működik. Nincs az a lény, aki sikerrel szembemehetne a SZER urának akaratával a fentieket illetően.
Ám a TÉR, KÖR, SZER, mint nyelvi gyökök, a földi ember szempontjából is a legfontosabbak. Vizsgáljuk meg a TÉR, KÖR és SZER fogalmakat. Előbb szógyökként, majd kiterjedési szempontból a nyelvben képviselt tágabb értelmi SZERepüket.
A TÉR, KÖR, mindkettő bizonyos TÉRséget jelöl. A TÉR határtalan, a KÖR élesen, szabályosan határolt. Mindkettő hatalmas szóbokorral rendelkezik. Mivel minden gyök fordítható, így mindkét irányt elemezni kell.
A TÉR nyitott, kiTÁRuló, a T pattanó hang, az É magasan szárnyaló, az érzelem, az élet kezdőhangja. A TÉR gyököt záró, folyékonyan pöRgő, végtelenül ejthető R hangja a hatáRtalan messzeségbe mutat. Az eredeti ősnyelvben az értelmezés végett a megfelelő hangnak megfelelő helyen kellett lennie. Nem lehetett másként.
T.R – R.T: TéR – RéT. A T hang a meglepeTés hangja is: T. A szó elején felpaTTanó értelmű is lehet. A Térben a Tárgy, TeTT, Tény, TörTénés, mindannyi meglepeTés kiváltója is lehet. A meglepeTés mintegy felpaTTintja a képzeleTet: Té. A Tér szó a paTTanó T hanggal kezdődik. FelpaTTan, elszáll, s mivel a gyökzáró a végTelen folytonossággal ejthető, pörgő R, így a téR lehet végtelen, akár a világűR. A téR hatáRát nyitva hagyja a végtelen felé az R végtelenül pöRgethető zöngéje. A TÉR Tevékenységre alkalmas hatáRtalan TeRület.
A RÉT is tér, de a T haTárt szab, a szó végén lepaTTan, oTT a vége a réTnek, akár láTható is. A réTnél a T elvágja, elTájja (táj = vág ősnyelvben), lezárja azt.
A RÉT jól behaTárolT, Tevékenységre alkalmas, szemünk előtt elterülő tér. Az ember által a napi gyakorlatban alkalmazott síkmÉRTan a RÉT behaTÁRolható alakzataival, azok jellemzőivel foglalkozik.
K.R – R.K: KöR – RöK. A KÖR meghatározott középpontból kiinduló, szabályos alakú, KÖRülhatárolt, szigorú belső szabályok által osztható, ŐRzött terület, szabályos, végtelen záróvonalon belüli hasznos térséggel. Meghatározók a Kemény K, mint Közép, s a téridom határán körülpörgő R, amely nem Röpülhet ki, mert a K Körül is vigyáz, Középről Köti, így szabályos öRÖK KÖR marad. A KÖRnek sajátos szigorú belső felosztási törvényei vannak: sugár, körcikk, felező átló, a középponttól távolodó belső körök. A sugárvonalak és belső körök találkozási pontjai irányváltó elágazások. Ezek az állapot meghatározásban tájékozódást segítők. A KÖR Kötött, élesen elKerített, sajátos belső oszthatósággal rendelkező tér, amelynek törvényei csak annak határvonalán belül érvényesek. A KÖR sajátos belső törvényeiből kiindulva, a szervonalakon, szálakon (sugár, körív, átló) haladva, részekre osztható (ív, cikk, szelet stb.). részei szét- és összeROKíthatók, szét- és összeRAKhatók.
A KÖR külső határvonalának elforgatásával GÖMB alakú palást alkotható. A GÖMB minden oldalról védett szabályos téridom. A GÖMB belső tere is szabályosan osztható: körívek, sugarak, átlók stb. Az Ö hang meghatározó, a tÖrvényt jelenti a kÖrben, gÖmbben, és meghatározza a belső kapcsolatokat, viszonyulásokat. Az Ö jelen van az öl (főnév), ölel (karol), öböl, ököl, öv, övezet (körzet), összeg, összes, öreg (koros) stb. szavakban, s az azokkal kifejezett fogalmakban, amelyek mindegyike behatárolt valamit jelöl. A KÖR külső vonala védelmi határvonal. Mind a KÖR, mind a TÉR mérete viszonylagos. A körben is lehet tér: nagy KÖRben kis tér, nagy TÉRben kis kör, de a TÉR, ŰR végtelenében csak a KÖR, GÖMB szigorúan szabályozott.
SZ.R – R.SZ: SZeR – RéSZ. A Teremtő, Alkotó a SZER erejével, annak szálain keresztül uralja, irányítja a hatalmas TÉRt, ŰRt és annak KÖReit, GÖMBjeit. Mind a TÉRnek, mind a KÖRnek legfontosabb pontja a SZER, a közép, ahonnan kiindul a SZER vonalain, SZÁLain haladva az irányító erő. A SZER irányításra alkalmazott eszközeinek, SZÁLainak SZERe megszámlálhatatlan, behálózza a teremtett világot, amely a világegyetem irányítására való felSZERszámozott eszközrendSZER. A testek, idomok belső törvényei SZERint a SZERből, középpontból kiindulva nyernek irányítást, a SZER vonalain, SZÁLain haladva, RÉSZekre feloszthatóan aprólékos pontossággal. Az egész teremtett világot, a hatalmas gömböt, a sugarak, körívek mentén futó SZER vonalai osztják meghatározott irányítható RÉSZekre, SZFÉRákra, TÉRRÉSZekre. Mindennemű irányítás a SZER vonalain érkezik a világegyetem legtávolabbi zugában levő célponthoz is, a legparányibb elemi részecskékig.
A SZER nyelvi gyök a mindennapi emberi létben.
A nyelvben is középpont. Az emberi kapcsolatok meghatározó központi jellemző vonása volna, az igazi önzetlen SZERetet. Ez lehetne a legfontosabb jellemző, amely végtelen és SZERtelen, ugyanakkor SZERény is. Ha SZERetet uralná a világot, ha a SZER szálai hálóznák be az emberi világot, kötnék össze az embereket, mindenkinek egyforma RÉSZ jutna. A teremtésben mindenkinek egyenlő RÉSZ jutott az alapvető szükséglet bőséges kielégítésére. A bajok akkor kezdődtek, amikor a SZERetethiányos önzés kiZÁRt némelyeket, mivel az erősebb eRŐSZakkal saját RÉSZként különített el magának az addigi közösből. A mai világot már az önzés és irigység uralja, ahol az egyént kizárólag az érdekli: mi az én RÉSZem ebből a nagy egészből, melyik TÉR, KÖR az én SZERem, és hogyan lehetne nagyobb? Az sem baj, ha más RÉSZét elveszem.
Erről bővebben a szótári címszónál.
—————————————-
Elemzés:
SZER – Eszköz, szerszám. Tornaszer. [bérnyelvészet szerint: finnugor] SZER SZ.R – R.SZ gyök: SZeR – ReSZ. Minden SZER gyökből induló szó ősnyelvi eredetű.
A SZER gyök SZORzati értelmű, a sokasítás kifejezője bármilyen szóban is volna jelen, és értelme csak a magyar nyelvben mutatkozik meg teljességében, minden vetületében! A SZER gyök értelmét csak alkotó hangjai értelmének ismeretében kapjuk meg. A gyökváz két végtelenig ejthető folyékony hangból áll: SZ és R. Kipróbálható: szisszenő szszszsz… vagy a pörgő rrrrrr…
Az SZ hang elsősorban a végtelen kiterjedés, SZélesedés, de a SZép fogalmának képviselője is, az arra törekvés lehető útjainak is kezdő- vagy meghatározó hangja, de az aSZ, áSZ, éSZ ősgyökökben is. A párkapcsolat, náSZ, SZületés, SZaporodás fogalomkör meghatározó hangja.
Az E főleg az EgyEnsúly, pontos megértéséhez a Bevezetőben levő E, É hangokról szóló tanulmány elolvasása fontos.
Az R, minden esetben ERő és pöRgő újRázás, végtelenig pöRgethető, göRgethető hatáRtalanság.
Tehát az SZ.R – R.SZ gyökben két – végtelenig vihető – alaphang adja a szó hangvázát: SZ és R. Az SZ hangnak a kiterjedés jelölésében, sőt a hatványozott kiterjedés jelölésében való SZERepére a SZER gyök talán a legerősebb példa. amely a legcsodálatosabb érzés a SZERetet folytonosságának kifejezésében is megmutatkozik. A SZERelem határtalan, SZERtelen erejének kifejezése szintén a SZER gyökkel lehetséges.
Az E(s)ZER számnév is a csúcsszámok (tíz, száz) sokSZORozottságát jelenti.
A SZER gyök másik jelentése: közép. Egy sor közepe, valaminek közepén elhelyezkedő, meghatáROZó, fontos RÉSZ, a SZER. A másik jelentése: a határtalan végtelenbe terjedés lehetősége. Az SZ hang az örökmozgó SZÍv alaphangja. A SZÍv a testi SZERközép. Innen indul ki minden.
Az R a világűrben jelenlevő végtelen eRő.
A CzF Szótár szerint: „[…] ezen szer szó alapfogalomban bizonyos egymásután vagy egymás mellett létező többséget, illetőleg folytonosságot jelent. Legközeb., rokona sor, s egyezik vele az ujgur szüre (sorrend), oszmanli-török szďra, jakut szerge (Vámbéry); továbbá a persa zara, latin series.” Kiem. K.S.
SzámSZERűen is többről van szó, a RÉSZek többSZÖRöződő, többSZÖRi ismétlődése. A testnek, mint SZERvezetnek alkotó elemei a SZERvek. Vagy közigazgatási SZERvezetek több SZERve.
Az SZ rokonhangjaival (s, z, zs, c, f) is hasonló értelmű szavak hozhatók létre. A SZER jelent SORjázó ismétlést. Példaként: a ZŰRös RÁZkódás, amely ZÖRgéssel járó újRÁZó REZgés. A ZSÖRtölődés unalomig SORjázó ZavARó beszédmód. A meredeken leeRESZkedés SORozatos fékezéssel jár.
A kör, tér gyökökkel együtt a SZER a legnagyobb szóbokorral rendelkező gyök a magyar nyelvben. A TÉR, KÖR, SZER egymáshoz viszonyítása: egy hatalmas TÉRben (űr) KÖR, a KÖR közepén a SZER. A SZER mindennek a közepe, középpontja, de SZERteágazó sugaraival kihat az egészre, az összességre. Ez az elrendezése a dolgoknak a világmindenségben. A SZER, SZÉL, CÉL is (sz > c és r > l) szavak is hasonló értelműek: folytonosság kitartó következetesség. A sokSZORozás, összességében egy CÉLt követ, például a Föld észSZERű betöltését mindennel, ami emberi (ma azzal is, ami embertelen).
A teremtői ERő – FER = Fokozott (sz)ERő. A SZÉL is SZER értelmű, mint folytonos, SORjázó légmozgás. A SZER megvalósítása = CÉL + (sz)ERő + (szé)Lendület. Az észSZERű alkotó munka is SZER.
Az emberi lény alkotásra teremtetett. E tevékenysége véghezviteléhez számos eszköz szükséges, ezek a SZERszámok, amelyeket SORban használ, hogy CÉLját megvalósítsa, és amelyeknek se SZERe, se száma.
Az elme is SZER. A kar is SZER. Minden eszköz is SZER. Vagyis a SZER az alkotó elme akarati sugallatát han, azaz kar, kéz által közvetíti, az alkotó és a megvalósítandó alkotás közt.
A hang is SZER, mivel értesítést küld, közvetít, RÉSZt vesz a megvalósításban. A hang, meghosszabbított han, azaz kar.
Minden alkotás is SZER, mivel továbbiakban is valamilyen közvetítő SZERepet tölt be. Valami magasabb rendűnek tisztelete is SZER, mivel központi helyet foglal el az érzelemvilágban.
A SZER másik jelentése: fizikai középállapot, a falvak esetében: alszeg, felszeg középSZER. E faluRÉSZ a helység SZORzatilag fontosabb elemeit vonultatja fel a SZERen: piac, közkút, később bolt, községháza stb.
SZERepe az utódnyelvekben is kiterjedő, ám azokban a SZER gyök nem magyarázható. A szláv nyelvek innen örökölték meg a sztreda* = közép jelentését (cseh střed, szlovák stredisko, szlovén središče, horvát središte). A mai magyar nyelvészet fordítva magyarázza: miszerint a magyar SZERda, SZEReda szó a szláv streda nyomán alakult ki. Hamis állítás, mint majdnem minden, amit ők mondanak a magyar nyelv szavainak eredetéről.
/*/ Ama nyelvek beszélői nem tudják, hogy a szóban jelen van a ROVásra utaló R.D – D.R gyök: RoD – DöR, amely ÚT értelmű is. Az utat az ősiségben és ma is RÓDalják, VÁGják, átVÁGnak folyón, erdőn, mezőn, VÁJják oldalas helyeken, alagutat VÁJnak hegyek közepén, és rajta DÖRöMbölnek végig a járművek. Az út utódnyelvi nevei: stRADa, ROAD, WAY, VAG, DRUM és mások.