Ősmag(yar)-nyelvi elemekből álló szavak
TEÁTRUM – Színház. [A MÉKSz szerint: latin < görög] Az átrium a magasan bekerített, kertelt, úgymond: ketrecelt, végül befödött épületrészt jelölte. Minden kezdet egyszerű volt. Az átrium más néven szín, lugas, mely előbb fedetlen, majd részben fedett átjáró volt. A játszva utánzást ilyen térségekben kezdték művelni görög földön, az akkor még az ősmag(yar)-nyelvhez nagyon közeli, esz-ező ógörög nyelven, melyhez a mai csángó nyelv még mindig nagyon hasonlít. Ehhez érdemes tájékozódni Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyvéből. A rómaiak minden komoly építészeti fogást, megoldást, társadalmi, közéleti, politikai életmintát az etruszkoktól, s a menekülő, letelepülő trójaiaktól örököltek. Tehát adott a hely: átrium, mely látra való hely is. Minden színház két teret foglal magába: játszótér és nézőtér. A szó eleji te, lehet tér, mely külön a tényleges játszóteret jelentette. A másik a nagyobb, ahol ide-oda átjárás volt, az átrium. Vagyis: tér-átrium – te-átrium – teátrum. A tr páros a tar, tár, tér, tör gyökök alaphangai, a színtéren történnek események, régi történetek visszaadása lejátszott képekben. De a tragédia is tartalmazza, mely szintén ősmag(yar)-nyelvi elemekből álló szó. TRAGÉDIA – Kiváló egyéniségnek a fennálló viszonyokkal való összeütközését és bukását, nagy szenvedélyek vagy eszmék harcát bemutató dráma. [A MÉKSz szerint: nk: latin < görög] A tragédia szóban a dia cselekvést jelent. A tr páros a hátrányra, a ragéd, színmű esetén, eszmei elragadtatásra (gé – ég) célzó. Az élet mindennapjaiban történő tragédiában a gyötrő fájdalommal járó, életből való kiragadás eseményére, cselekményére utal, melynek fájdalmára csak az égből jöhet vigasz. Ősmag(yar)-nyelvi elemekből épülő, az ógörög nyelv által megörökölt szó.