TARSOLY – Vállra vethető lapos bőrtáska. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A TARSOLY a T.R – R.T gyökből induló: TaR – ReT. A TARSOLY TARtó, TÁRoló. A TARSOLY is lehet többRÉTű, azaz a belső TÁRoló TÉR RÉTegelt. A TAR gyökből indulnak a TÁRska TARisznya nevek is. A TARSOLY a kezdetek idején lehetett SÚLYTARtó, SÚLYTÁR olyan kellékek TÁRolására, amelyeknek többnyire jelképes használati SÚLYa is volt a mindennapokban (tűzszerszám, kés, kisbalta stb.), s amelyeket az ember magával vitt TÁRSUL az útra. A TaRSoLY – SúLYTáR – TáRSuL hangváz: T-R-S-LY – S-LY-T-R – T-R-S-L. Az útra mindig TÁRSUL vitt TÁRSKA (táska) később több nevet kapott, gyakorlati, használati szerepének árnyalt különbözősége nyomán: táska, tarsoly, tarisznya, szeredás. Az RS hangcsoport – ARSO – mutatja, hogy a tARSOly könnyen, gyORSAn kezelhető útitÁRSA, tÁRSUl van a vándornak akár a kORSÓ. A hajdani vándor mesterlegénynek visszatértekor már „tARSOlyában” volt a mestERSÉg tudománya, mARSOlhatott haza. A tARSOlyban TÁRolásra alkalmas belső TÉR van, épp mint a pERSElyben. Az RS páros, mint R.S – S.R alvógyök: RéS – SeR, (s > sz: szer) a taRSolyban a legszükségesebbeket TARtották: keRESet, élelmiSZER, akár a szeredásban, csak a TARSOLY díszes előkelő kellék volt. A szóvégi S.LY – LY.S gyök: SoLY – LYoS, lehet a valós, de képletes SÚLY jelentésű is. Minél díszesebb volt a tarSOLY, annál fajSÚLYosabb, fajsúLYOSabb személyiségként tartották számon a tulajdonosát. E címen található a TARSOLYról egy érdekes képsor a Tarsolyok galériája fejezetben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarsoly * A CzF Szótár leírása: „Mi e szónak eredetét illeti, törzsben hasonló hangzatu és rokon értelmű kivált a tájdivatos ,tassoly’ alakban vele: táska, melylyel ismét egy a középkori latin tasca, német Tasche, svéd taska, a hollandi tas v. tash, a lengyel tasz, és cseh tasska. Minthogy pedig a magyar tarsoly-ban nyilván r is hangzik, mi amazokban nincsen, ennélfogva inkább tarisznya szóval rokonítható, s ekkor közös gyökük lehet tár, úgy hogy talán táska is am. táraska v. táracska. V. ö. TARISZNYA. A tarsoly v. tasoly szó hangváltozattal úgy módosult, mint a borsó-, korsó-, társ-, orsó-ból lett tájdivatos ejtéssel: bossó, kossó, táss, ossó. Ide sorozzuk még Vámbéry után a csagataji turszuk nevet, mely szerénte am. bőredény vagy tömlő, melyben a kimiszt (kanczatéjből készített italt) tartják.” Kiem. K.S. Ami biztos, nem német jövevényszó a magyar nyelvben, hanem ősnyelvi eredetű, amelyet az ómagyar nyelv változatlan alakban megörökölt, és a mai magyar nyelvben minden névadó jellemzője, nyelvi kapcsolatai maradéktalanul fellelhetőek. /*/ Idéztem volna a Metapédiát, de megszüntették a szabadkőnyűvesek.