TANOROK – Irtással keletkezett megművelt terület elnevezése falvak mellett. [bérnyelvész: szláv]
A TANOROK szó a T.N – N.T gyökkel indul: TaN – NaT. A TANorokföld a tért betöltő, vad, természetes, addig NEm TÚRt, rút, gazos, nem művelt NATúr állapotát irtással megszüntető, megművelésre alkalmassá alakított terület. A TANor, a már megművelt, beTANított terület. Úgy is mondható: TANári kéz alá vett terület.
TaNoR – TaNáR hangváz: T-N-R– T-N-R.
A NATúr az emberkéz nem illette, fel NEm TÚRt, ember által nem érintett, művelt terület. A NATúr állapota olyan, ahogy megszületett: NAT. Az ellentétes értelem a megfordításban látszik: NAT-ÚR – TAN-OR.
TaNoR – NaTúR hangváz: T-N-R – N-T-R.
Amit emberi kéz ÉRINT, művel, már nem NATÚR, hanem TANOR.
TaNoR – NaTúR – éRiNT hangváz: T-N-R – N-T-R – R-N-T.
A szTÁNa, azaz TANYa, később falu közeli, úgymond: a lakott területen, a kertek lábján kívül eső, művelés alatt levő térség megnevezése volt a TANOROK.
Az ősi TANYa egyik megnevezése: szTÁNa. A SZTána, sztÁNA, szTÁNA, az oSZTott ANYAhely, a TANYA. Az ősi közbirtok-kalákarendben minden családnak oSZTottak TANYAhelyet, ANYAhelyet.
A távoli részeken levő legelők neve: eSZTENA, amelyen van a juháSZTANYA.
Kezdetben a TANOROKon mindenkinek egyenlő része volt, ez a többes számban említés oka. E szó a magyar nyelvben ma is él. Székelyföldön majd minden falu határában van TANOROK nevű határrész. A TANOROK földeken termett a legjobb minőségű termény. Ősiségtől ismert, hogy a TANOROK föld volt a legeslegjobb termőföld. A TANOROK előbb a TANYA, majd a falu kialakulása után, annak hortja, kertje volt.
A TANOROK széna a legjobb minőségű széna a szép fekvésű RÉTEKEN. A kihalt család TANOROK része a legközelebbi ROKONÁT illette.
TaNoRoK – RoKoNáT – RéTeKeN hangváz: T-N-R-K – R-K-N-T – R-T-K-N.
Sok falu zártkerti művelésben tartotta a TANOROK határrészt. Sőt azt is innen tudjuk, hogy miért az aranyKORONÁT használták termőföldi értékmérőként. Ezt az értéket az ősiségtől kezdve a szerint állapították meg, mennyire volt az a NATÚRföld beTÚRható, felTÖRhető beTANÍTható, milyen TERmést hozott, hogy TANOROKnak minősüljön: lásd fent: NATÚR – TANOR.
Fordítsuk át a TANOROK szót, s megtudjuk, mit ért: KORONÁT. A terményminőségtől függött, hány aranyKORONÁT érő az a TANOROKföld. A jó TANOROK KORONÁT érő érték volt. A TANOROK termőföldek értékének megállapításához az aranyKORONÁT használták. A kiváló TANOROK termőföldet, meghatározott KORONÁT érő ÉRTÉKEN számították már a földek szűzfoglalása utáni korban, termőminőségük osztályozása idején az ősiségben. Nagy NOROKOT, azaz szerencsét jelentett, ha több aranyKORONÁT érő TANOROK földet kapott a család.
TaNoRoK – NoRoKoT – KoRoNáT hangváz: T-N-R-K – N-R-K-T – K-R-N-T –
A TANOROK föld állandó feljavítása érdek volt, mert tudta, hogy több terményt KOTORNA össze a jól gondozott TANOROKföldön.
TaNoRoK – KoToRNa hangváz: T-N-R-K – K-T-R-N
Az a vélekedés, hogy az aranykorona, mint mérték csak alig több mint 100 éves múltra tekint vissza, épp annyira téves, mint a szláv eredet meghatározása.
TaNoRoK – KoRoNáT – éRTéKeN hangváz: T-N-R-K – K-R-N-T – R-T-K-N.
A nyelv rögzítette a valót szavaiban. Az aranykorona értékmeghatározás oly régi, mint a TANYÁK léte, és már az ősiségtől létezett a tanyák, falvak határában kialakuló TANOROK földek idején. A bérnyelvészet szerint szláv eredetű szó. Lehet tornáztatni az összes szláv nyelvet, hogy a fenti elemzéshez hasonlóan meglelhetőek legyenek a szó kialakulásához köthető jelenségek leírásai.
TANOR – NATÚR – TURÁN kapcsolatról a TURÁN címszónál.