VÁNDOR – Ide-oda költöző. Messziről jövő, messzire jutó. [német] A VÁNDOR V.N – N.V gyökkel indul: VáN – NáV. A tengeri VÁNdorok VÁNával KeNuval, azaz teKNővel NAVigáltak, mint
Tovább olvasom -->>
A román nyelvben a TÂRG (kiejtve: türg) szó jelentése: vásár, vásárhely. A szó román bontásban nem értelmezhető, elemei nem jelentenek semmit. A szó eredetének magyarázatáért a ma i
Tovább olvasom -->>
VARR – Két textilanyagot, bőrt tűbe fűzött cérnával egymáshoz erősít. [bérnyelvészet szerint: finnugor] A VARR szó szintén a V.R – R.V gyökből indul: VaR – RaV. A VARRással kapc
Tovább olvasom -->>
VÍZ – A Föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen, színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Ennek bármely halmazállapotú változata. [bérnyelvészet szerint: finnugor] A V
Tovább olvasom -->>
Amikor az első ember belenyúlt a vízbe, az első hatás: hideg volt, felüdítően hatott idegeire. A teremtéskor adatott beszédkészsége, beszédképessége folytán így kiáltott fel: – ID,
Tovább olvasom -->>
VAJDA – Kelet- és Dél-Európában némely tartomány fejedelme. [A hivatásos nyelvészet szerint: szláv] A VAJDA a V.J – J.V gyökből indul: VaJ – JaV. A VAJ gyökből indulunk ki a jellemz
Tovább olvasom -->>
A VÁSÁR nem úgy kapta nevét, hogy rádobták, mint egy pokrócot, tessék, ez a neve, vigyétek. A nyelv szavainak kialakulásában ilyen nincs! Volt, van egy meghatározható kezdeti ok, a névad
Tovább olvasom -->>
VÍZ – Amikor az első ember belenyúlt a vízbe, az első hatás: hideg volt, felüdítően hatott idegeire. Beszédkészsége, képessége folytán így kiáltott fel: – ID, ÜD! A folyót HIDde
Tovább olvasom -->>
VAJDA – Kelet- és Dél-Európában némely tartomány fejedelme. [szlávnak mondják a hivatásosak] A VAJDA a V.J – J.V gyökből indul: VaJ – JaV. A VAJ gyökből indulunk ki a jellemzők nyo
Tovább olvasom -->>
A kezdetek idején semmi nem aljas indíték nyomán kapott nevet. Az érzékekre (látás, hallás szaglás, íz, érintés ) hatást gyakorló jelenségek voltak a névadás ihletői. Ez esetben lá
Tovább olvasom -->>
NEM finnugor VÁG – Szilárd anyagot éles eszközzel több részre választ. [NEM finnugor] A VÁG a V.G – G.V gyök: VáG – GáV (g > k: kav), VÁGással szétVÁlaszt. A G hang a szétVÁlás
Tovább olvasom -->>
Némelyek véleménye az, hogy ezek idegen eredetű szavak. Mindannyi a magyar nyelv sajátja… bizonyíthatóan! ISTEN – Emberfölötti lény. [A hivatásos nyelvészet szerint: ? Is ’ős’
Tovább olvasom -->>
VÁLIK – Valamivé válik, átváltozik. Házasságát felbontani készül. [NEM finnugor] A VÁLIK szó a VÁ – ÁV ősgyökből kialakuló V.L – L.V gyök bővítménye: VáL – LeV. A V hang
Tovább olvasom -->>
Elfogadjuk, ha bebizonyítja valaki. A hivatalos, hivatásos nyelvészet szerint a VARKOCS szlovák, a BARKÓ szláv eredetű szavak. Az elemzésnél figyelembe kell venni az alkalmazható hangváltá
Tovább olvasom -->>
A hivatásos nyelvészet finnugor eredetet jelölve, leporolja kezét, ezzel az egész VÍZjelenség le van tudva. Nem kell több szót vesztegetni rá. VÍZ – A Föld nagy részét borító, az él
Tovább olvasom -->>