A román nyelvben a TÂRG (kiejtve: türg) szó jelentése: vásár, vásárhely. A szó román bontásban nem értelmezhető, elemei nem jelentenek semmit. A szó eredetének magyarázatáért a ma i
Tovább olvasom -->>
TESTVÉR – Egyazon szülők gyermekeinek egyike, a többihez való viszonyában. [egy test, egy vér] A TESTVÉR T.S – S.T gyökbővítmény: TeS – SeT. A zárjelben levő meghatározás jó. It
Tovább olvasom -->>
TEJÚT – (Csillag tulajdonnévként) Tejútrendszerünk távoli csillagaiból alakult széles, fehéres sáv a csillagos égen. Az a tejútrendszer, amelybe Földünk is tartozik. […] TEJÚT – n
Tovább olvasom -->>
SZTÁNA = TANYA Mondják, hogy az erdélyi SZTÁNA, az öreg Kós Károly Varjúvárával, román eredetű szó. Ezt csak a tunya, a valódi nyelvi eredetet keresni lusta hivatásos „szakemberek”
Tovább olvasom -->>
TISZA – A legmagyarabb folyó. [A MÉKSZ, hivatásod nyelvészet szerint: szláv] Nem elfogadható sem a MÉKSZ szláv, sem a Czuczor-Fogarasi Szótár latin eredetre utalása. Sosem az számít egy
Tovább olvasom -->>
TÖRVÉNY – Az államhatalom legfelsőbb szervétől alkotott jogszabály. [MÉKSZ szerint: ? török szóból] A TÖRVÉNY T.R – R.T gyökből képzett szó: TöR – ReT Az első TÖRVÉNYt nem
Tovább olvasom -->>
TÜRK – Altáj vidékén élt török nyelvű nép. [a hivatásos nyelvészet szerint: nk: török] A TŰRK szó T.R – R.T gyökbővítmény: TűR – RüT, és nem török eredetű szó. Ez azt a
Tovább olvasom -->>
TERASZ – Épületnek földszinten, lapos tetőn stb. levő tartózkodásra alkalmas, nyitott része. [a hivatásos nyelvészet szerint: nk: francia] A TERASZ T.R – R.T gyökre épülő szó: TéR
Tovább olvasom -->>
TOKAJ egyik névadó jellemzője a hegyláb, hegyAJ által éles, könyökszerű KAJla kanyarulatra kényszerített folyó képe, látványa, amely a TOKszerű tülök KAJla hAJlatának is utánzata.
Tovább olvasom -->>
Mi köze van a szab, vág, szel, ró szavaknak a TÁJhoz? TÁJ – Földrajza, növényzete stb. alapján egységes vagy összefüggő terület. [A hivatásos nyelvészet szerint:? finnugor] A TÁJ sz
Tovább olvasom -->>
TITOK – Mások előtt elhallgatott, leplezett tény, dolog. [A hivatásos nyelvészet szerint: finnugor tőből] A TITOK szó az oda-vissza azonos olvasatú T.T gyökből indul. A TITOK szó alkotó
Tovább olvasom -->>
Latinul: TEXTOR – takács, TEXTUM – szövet és TEXTUS – szöveg. Latinul! De a TEXTILt miért kell X-el írni, ha tudjuk, hogy a TAK – KÖT gyökből induló szó, a TAKács szövi, ősi szó
Tovább olvasom -->>
TÁNC – Rendszerint zene vagy ének ütemére végzett ritmusos mozgás. [A hivatásos nyelvészet szerint: német < francia] A TÁNC T.N – N.T gyökbővítmény: TáN – NáT. A TÁ magyar ősgy
Tovább olvasom -->>
ORGONA1 – Fújtató, soksípú, nagy fúvós hangszer. [NEM latin < görög] Az ORGOna szó az OR – RO ősgyökkel indul, azonban az ORG hangcsoport O hangja, mint elugrott hangzó visszahelyezhet
Tovább olvasom -->>
TIBOR – A TIBOR név a T.B – B.T gyökből indul: TiB – BáT. A név hangváza – T-B-R – B-T-R – több változatra ad lehetőséget, hangváltásokkal még többre. TIBor nagyon BÁTor. Sz
Tovább olvasom -->>