SZAKRAMENTUM – Szentség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk. latin] A SZAKRAMENTUM így ez alakban nem magyaros hangzású, ám ez is az SZ.K – K.SZ gyök bővítménye: SZaK – KaSZ. Bizo
Tovább olvasom -->>
SZÁRMA – Töltött káposzta. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó: török] A SZÁRMA SZ.R – R.SZ gyökből képzett szó: SZáR – RéSZ. Ez alakban így lehet török szó is. A
Tovább olvasom -->>
FARSANG – Vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak, a bálok, mulatságok ideje. Ennek utolsó három napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A FARSANG* nem német, hanem ősny
Tovább olvasom -->>
SZLÁV – Az indoeurópai nyelvcsalád egyik ágához tartozó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög < szláv] A SZLÁV név SZ.L – L.SZ gyökből eredő szó: SZeL – LeSZ. E
Tovább olvasom -->>
SZKÍTA – Az ókorban Európa és Ázsia pusztáin élt, iráni nyelvű lovas nomád népek. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A SZKÍTA név SZ.K – K.SZ gyökből induló
Tovább olvasom -->>
SZERDA – A hétfővel kezdődő naptári hét 3. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A SZERDA szó az SZ.R – R.SZ gyök bővítménye, és mint ilyen ősnyelvi eredetű. A SZER gy
Tovább olvasom -->>
SZER – Eszköz, szerszám. Tornaszer. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Minden SZER gyökből induló szó ősnyelvi eredetű. A SZER az SZ.R – R.SZ gyök hangjai: SZeR – ReSZ. A S
Tovább olvasom -->>
SZENVED – Az a történés, állapot, hogy valaki, valami szenved. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A SZENVEDÉS szó az SZ.N – N.SZ gyök bővítménye: SZeN – NeSZ. A SZENVEDÉS elsodr
Tovább olvasom -->>
SZENÁTOR – Valamilyen szenátus tagja. [nk: latin] A SZENÁTOR SZ.N – N.SZ gyökből képzett szó: SZeN – NeSZ. A SZENátus, vének, öregek, ŐSZek tanácsa. A két véglet a junior, és SENi
Tovább olvasom -->>
SZAPPAN – Zsiradékból főzött, szilárd halmazállapotú tisztítószer. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < … germán] A SZAPPAN SZAP gyöke a SZAPora szó alapja. A SZAPPAN is az S
Tovább olvasom -->>
SZÁM – Megszámlált egységekből álló mennyiség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A SZÁM az SZ.M – M.SZ gyök: SZáM – MaSZ. A SZÁM egyik legeredetibb ősnyelvi szó. Az SZ
Tovább olvasom -->>
SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ (a szomj s
Tovább olvasom -->>
HÉTFŐ – egyértelmű, a HÉT FŐje, az első munkanap. KEDD – a KETTedik nap. Ma hajnalban, friss elmével, újra átnéztem a SZERDA szófejtését, és rádöbbentem, hogy sok vetületének el
Tovább olvasom -->>
SZIVÁRVÁNY – A távolabb hulló esőcseppeken megtörő napfény által keltett, körív alakú, színes fényjelenség az égbolton. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szív(ás)] A SZIVÁRVÁ
Tovább olvasom -->>
Hogyan jutott az utódnyelvekbe a SZIGORÚ szó? Kellett lennie a SZIGORÚ szó – egy alkotó gyökeiben Rubik kockaszerűen átforgatott – változatának. SZ-IG-O-RÚ = r-IG-UR-O-SZ (ur – rú)
Tovább olvasom -->>