SZÁRMA – Töltött káposzta. [vándorszó, DE NEM török] A SZÁRMA SZ.R – R.SZ gyökből képzett szó: SZáR – RéSZ. Ez alakban így lehet török nyelv által is használt szó, de a magy
SZABAD, SZABADSÁG – Másokra nem káros, tevékenységében, magatartásában, jogaiban nem korlátozott. [NEM szláv] A SZABAD szó az SZ.B – B.SZ gyök bővítménye: SZaB – BaSZ. A SZAB gyö
LIBERÁLIS – Szabadelvű. [MÉKSZ szerint: nk: latin] A LIBERÁLIS* szó a LI – IL ősgyökből képződő L.B – B.L gyökből indul: LiB – BiL. A szó csak magyar nyelven bontható, elemezhet
SZTÁNA = TANYA Mondják, hogy az erdélyi SZTÁNA, az öreg Kós Károly Varjúvárával, román eredetű szó. Ezt csak a tunya, a valódi nyelvi eredetet keresni lusta hivatásos „szakemberek”
Meglehet, hogy a lábjegyzet sokak nemtetszését váltja ki, de számomra a nyelv a mérvadó nem a dogmák. SZITTYA – A magyarok és a hunok közös ősének tartott szkíta. Tősgyökeresen magya
SZERDA – A hétfővel kezdődő naptári hét 3. napja. [A hivatásos nyelvészet szerint: szláv] A SZERDA szó az SZ.R – R.SZ gyök bővítménye: SZeR – ReSZ, és mint ilyen ősnyelvi eredet
RIMA – Szajha. [? – riha ’ua’ (hangutánzó- hangfestő)] A RIMA szó R.M – M.R gyökből képzett: RiM – MaR. A RIMA szélre sodort állapot kifejezője. Ilyen értelmű a kaRIMA, peREM,
SZERELEM – A szeretett személy iránti vágyban és odaadásban megnyilatkozó, nemi vonzalmon alapuló érzelem. [?] A SZERELEM az SZ.R – R.SZ gyök bővítménye: SZeR – RéSZ. A SZERELEM az
Egy szóra bizonyos eredetet ráfogni könnyű, bizonyítani már nehezebb, mert rá kell mutatni a név, megnevezés fő jellemzőjére egy ösztöni hangban, ősgyökben, gyökszóban. Ez az alap. E
SZOMBAT – NEM szláv < görög < héber! SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [A hivatásos nyelvészet szerint: szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből
NEM latin < arab SZIRUP – Sűrű cukoroldat. [MÉKSZ: vszó: latin < arab] A SZIRUP SZ.R – R.SZ gyökből képzett szó: SZiR – RiSZ. SZIRUP lehet a szó ősnyelvi alakja, de a SZÖRP is. A SZI
Nem finnugor SZAKAJTÓ – Kenyértészta kelesztésére való fületlen kosár. [MÉKSZ: szak, rész < finnugor] A SZAKAJTÓ az SZ.K – K.SZ gyök bővítménye: SZaK – KaSZ. A KASZa is SZAKít, S
SZÉKELY – Erdély délkeleti részében élő magyar népcsoport, illetve ehhez tartozó. [? török] A SZÉKELY népnév SZ.K – K.SZ gyökbővítmény: SZéK – KéSZ. A SZÉKELY megnevezés ne
SZPÍKER – Rádióbemondó. [MÉK: nk: angol] A SZPÍKER, a SZÓ ősgyök kezdőhangjával indul. Az SZ a beSZéd, a SZél, SZöveg SZavak meghatározó hangja. A SZPÍKER az SZ.P – P.SZ gyökből