MÁGNES – Olyan anyag, test, melynek mágneses tere van, és amely bizonyos fémeket magához vonz. [NEM nk: latin < görög] A MÁGNES szó szintén az M.G – G.M gyökből képzett: MáG – GaM.
Tovább olvasom -->>
MAGYAR – Tömegében Magyarországon élő finnugor nyelvű nép, és a rá jellemzők. [A hivatásos nyelvészet szerint: finnugor elemek] A MAGYAR népnév M.GY – GY.M gyökből képzett: MaGY
Tovább olvasom -->>
LAVÓR – Mosdótál. [a hivatásos nyelvészet szerint: német < francia] A LAVÓR L.V – V.L gyökből induló szó: LaV – VaL. A LAVórban LEVet tartottak, tartanak mosásra, mosakodásra, léV
Tovább olvasom -->>
A „magyar” nyelvészek, történészek adják a szláv népek szájába a szót: a Kárpát medence minden helysége, hegye, völgye, folyója neve szláv nyelven adatott. Szerintük. A SZIROM sz
Tovább olvasom -->>
MADÁR – Tollas, kétlábú, szárnyas, tojással szaporodó, melegvérű állat. [A hivatásos nyelvészet szerint: ?] A MADÁR szó M.D – D.M gyökből képzett: MaD – DaM. A szó eredetét é
Tovább olvasom -->>
MANDRA – Büszke. [000] A MANDRA szó az M.N – N.M gyökből indul: MaN – NaM, MeN – NeM. Ősi szó, amely már nincs jelen a mai magyar nyelvben. A MANDRA* büszke MINDRE, amit birtokol. Ezek
Tovább olvasom -->>
FAMÍLIA – Népesebb család. [……………] A FAMÍLIA szó az F.M – M.F gyökből indul: FaM – MaF. A szó ősgyöke a FA – teremtésre, cselekvésre utaló: cseFÁl. A FA: az a törzs, a
Tovább olvasom -->>
MÁRTÍR – Vértanú. Sokat szenvedő ember. Valakiért, valamiért sok áldozatot hozó. [A hivatásos nyelvészet szerint: nk: latin < görög] A MÁRTÍR is M.R – R.M gyökből képzett szó: M
Tovább olvasom -->>
Két szótár a MEZŐ szóról. Az egyik az Akadémia magas képzettségű szakembereinek most készülő, még úgymond piszkozatban a nagyközönség elé tárt, de már a hálón elérhető Új mag
Tovább olvasom -->>
MOSTOHA – Szeretetlen, hideg, kedvezőtlen. [A hivatásos nyelvészet szerint: bolgár]* A MOSTOHA M.S – S.M gyökből induló szó: MoS – SoM. A MOS gyök itt a MÁS értelmet is hordozza, ami
Tovább olvasom -->>
JÉZUS – A JÉZUS név A J.Z – Z.J gyökből indul: JéZ – ZeJ, és több névadó jellemző sűrítménye. Egyik a kicsiny újszülött, mint JESZke (ijedős, gida), azaz bárány, aki JÁSZolb
Tovább olvasom -->>
Ma is élő, nem zsidó eredetű, ősnyelvi nevek ÉFRAIM – Az ÉFRAIM név az ÉF – FÉ ősgyökkel induló és szÉPséget, FÉnyt jelent. A FIÚ az ősiségben: ÉFI, ÉFIÚ, idősek gyermekkor
Tovább olvasom -->>
MÉZ – A méhek által virágokból gyűjtött sárga, sűrű, édes folyadék. [NEM finnugor] A MÉZ az M.Z – Z.M gyök: MéZ – ZaM. A méh címszónál írtam róla. A MÉZ egyik névadó jell
Tovább olvasom -->>
MEDVE – Nagy termetű, sűrű bundájú, növényi táplálékkal is élő ragadozó. [NEM szláv] A MEDVE M.D – D.M gyökbővítmény: MeD – DöM. A MED gyök egyik jelentése NEDv. A NEDVEs é
Tovább olvasom -->>
MARHA – Szarvasmarha. Háziállat, jószág. Vagyontárgy, értéktárgy. [NEM német < latin] A MARHA* szintén M.R – R.M gyökből képzett szó: MaR – RoM. A MARHA szó a MARJAs jellemzőből
Tovább olvasom -->>