CSÁRDA – Falun, városon kívüli (országút menti)kocsma, fogadó. [A MÉKSZ szerint: szerb–horvát < …perzsa] A CSÁ gyök a félre irányt jelenti. A félreCSApott CSÁkó, CSÁrdás kiskal
Tovább olvasom -->>
CSILLA – E név kialakulásának névadó jellemzői megmozgatják az érzékszerveinket. A magyar nyelvben a CS hang figyelemfelkeltő szerepet is betölt. Ilyen szerepe van a CSeng és CSillog sza
Tovább olvasom -->>
CSIMPÁNZ – Kisebb termetű afrikai emberszabású majom. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: …afrikai] A CSIMPÁNZ, CSeles, CSIntalan, ágakon CSIMPAszkodó, CSÁMPÁzó, táPÁSZkodó, ut
Tovább olvasom -->>
Még hatékonyabb elemzési, eredetbizonyítási mód: a CSOR gyök, az ORO és más R hangos értelemadó hangnyalábok változatai Csorda – Együtt legeltetett, de nem a legelőn éjszakázó szar
Tovább olvasom -->>
CSAP – Üt, pofon csap. Fejébe csapja kalapját. Villám csap a fába. Átcsap az út túlsó felére. Zajt csap. Stb. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] E szó mindenképp két valami
Tovább olvasom -->>
CSUTORA – Kulacs. Pipaszáron szopóka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó … latin < görög] A CSU, CSUT gyök itt a kihegyesedő CSÚCSosság megjelenítője. Az UT – ÁT, ÚT,
Tovább olvasom -->>
Ősmag(yar)-nyelvi szavak CSÁNGÓ – Bukovinában, Moldvában élő vagy onnan származó magyar népcsoport. [A MÉKSz szerint: csáng ’ide s tova kereng’] A csángók ősidőktől Moldvában
Tovább olvasom -->>
Ősmag(yar)-nyelvi szavak CSÓK, CSÓKOL – Valakinek vagy valaminek szeretet, tisztelet kifejezésére vagy társadalmi szokásból (pl. búcsúzáskor) felpattanó ajakkal való megérintése. Csó
Tovább olvasom -->>
Részletekre kiterjedő értelmű szavaink KÖNNYŰ – Csekély súlyú. [A MÉKSz szerint finnugor] Köze van a könyök szóhoz, bár a CzF Szótár nem tér ki erre. Mivel súlyról van szó, az e
Tovább olvasom -->>
Ősmag(yar)-nyelv CSÜTÖRTÖK – A hét 4. napja. [MÉKSz szerint: déli szláv] Ez a hét napra osztott tevékenységi időtáv billenő napja. A tízes számrendszerben a felező öt felelne meg l
Tovább olvasom -->>