SZOMBAT – NEM szláv < görög < héber! SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [A hivatásos nyelvészet szerint: szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ. A gyök meghatározó értelemhordozó a SZÁM, SZEM, SZOMj szavaknál is. A SZOM gyök üresség jelentéssel is bír a SZOMj, SZOMszéd szavakban. A nap SZOMBAT megnevezése nem a héber* sabbat-ból ered. A SZOMBAT, mint munkától mentes nap, a kezdetektől, az első emberi csoportok idejétől létezett, mint pihenésre való nap. Mivel minden kifejezés több értelmet tömörít, így az is kiolvasható a szóból, hogy a pihenés parancsolat szerint megSZABOTT, erre kiSZABOTT nap volt. Így ez lett a hétvégi pihenőnap egyik névadója. Valószínű, hogy a Föld egyes pontjain ezt a megnevezést használták: SZABOTT. Az évezredekkel később kialakuló héber nyelvben ez a szóalak ragadt meg, így lett SABBAT** a szó alakja, ám az is csak magyar elemzésben érthető meg. Az ősnyelv, az ómagyar nyelv a szó másik ősnyelvi alakját őrizte meg: SZOMBAT. Ahhoz, hogy a SZOMBAT nevet megértsük, ismerni kell az előzményeket, vagyis az előző napok neveinek értelmét, a megnevezések kialakulásának okait. A HÉT, a hetes egyik legfontosabb szám a küzdelem, próbatétel, siker vonalán: hétpróba. Hétfő, fő induló nap, a hét első munkanapja. Kedd a kettedik. Szerda, munkától mentes szertartó középnap, amelyen hasznos tanácsokat osztottak a törzs vénjei szerekről (eljárásmódokról), szeretetről stb. Csütörtök, a szerdai tanácsok alkalmazó napja, a keményen négyelés, a munka napja. A kétségek, botlás, ingadozás helyett, az újratervezés, nekilendülés, rácsattanás napja (lásd a csütörtök címszónál). Péntek, a fény napja, a szónak nincs köze a bűnhöz, bűnbánathoz, mert péntek a szabadságérzet keltette hangulat, fényes, táncra penderítő örömteli napja. Erre következik a szabad SZOMBAT, a SZOMjúhozott nap, amely az erkölcsi, anyagi SZÁMvetés napja, a testi-lelki MASZattól megtisztulás, MOSakodás napja is , s ugyanakkor munkától mentes üres azaz SZOM nap. A SZOMBAT már a kezdetektől az ősnyelvet beszélők SZABADnapja volt (Ősi dal: szabad péntek, szabad szombat…). A SZOM gyök a SZOMj tőszava, és a SZOMbat inkább ilyen értelmű, mivel várva várt nap volt (és maradt) minden héten. A SZOMBAT napon SZABADok voltak minden munkától. Ez az Úr azaz Isten napja volt, neki szentelt tartalommal tele nap, tehát ÚRNAP megnevezés is létezett. Ez tükröződik ki a skandináv nyelvekben levő változatokból. Dán, norvég lørdag, svéd lördag, jelen van az ÚR ősgyök megfelelője. Az izlandi nyelven: Laugardagur, amely tartalmas, tiszta napot is jelent. Latinul: saturni, s mondják, hogy a Szaturnusz bolygó nevéből. De honnan a bolygó neve, mert ok nélkül semmi nem kapott nevet? A SATUR latinul jóllakottat jelent. Az év-végi szaturnália ünnepek Rómában az eszem-iSZOMról szóltak. A Szaturnusz neve a körülövezettsége okán a jóllakottságot sejteti. A SZOMBAT pihenőnap lévén, egy kis közös családi vagy törzsi eSZEM-iSZOM is lehetett. A szóban az MB páros töMB jelentésű. Az MB hangcsoport – OMBA – szOMBAton történt a heti eredmények összegzése, tÖMBÖzése, szÁMBAvéTele is. Kinek milyen fölöslege volt a hOMBÁrban, mennyire volt dOMBOrú az erszénye, mert ha volt, tOMBOlt az örömtől, mivel azzal másnap mentek a vásárba. A szóvégi B.T – T.B gyök: BaT – ToB, a BAT, BOT, munkaeszköz volt. Tudni kell, hogy az ősiség első emberei gyümölcsökkel és gyökerekkel táplálkoztak. Mindkettőnek a megszerzéséhez BOTot használtak. A BOT szó másik jelentései: ütő, verő. A fáról BOTtal verték le a gyümölcsöt, a földből BOTtal ásták ki a gyökereket. A talajműveléshez is BOTokat használtak, a magvakat, palántákat BOTtal fúrt, vert, ütött lyukakba ültették, akár ma is. Aki sokat BOTolt, az TOBzódott a termésben. A törzs ilyen irányú tevékenységét, mivel közös ügy volt, a BATránok, az öregek irányították. A pihenőnapot megelőző napon annyit BOToltak, hogy elég legyen a BOTmentes napon, amelyen a parancs szerint nem SZABadott BOTolni, azaz BOTolástól, tevékenységtől mentes, SZOM vagyis üres (szom-bot) nap volt. SZOMBAT nap előtt már minden el volt BÜTülve. Ez a SZOM-BAT megnevezés egyik névadó jellemzője. A szóban levő BA gyök nagyot jelent. A pároknak ekkor volt idejük meghittebb együttlétre. Ha az utódnemzést, mint legfontosaBB célt vesszük, akkor nem véletlen a BA, BE ősgyök, mint alap a meghitt esemény leírásában, hiszen megSZABja a további lét irányát. Ez a SZOMBAT – BATSZOM (batszom) fordításból is érződik. A BAT gyök T hangja itt rögzíT értelmű is: Tő, a szomBAT jelképesen fonTos, súllyal bíró, ÜTŐs nap volt, de nem a munka, BOTolás értelmében. Megbízható, erős oszlopot is jelent a BÁTor, BATrán szavakban. Támaszt, védekező és munkaeszközt a BOT szóban. SZOMBAT a lelkiek nagy SZÁMBAvéTeli napja is. ElSZÁMolni Isten előtt a jó és rossz tettekkel, BOTlásokkal, s helyreigazítani azokat. Az ilyen ember SZOMorú volt, mert erkölcsi teher nyomta, valamitől eltiltották a törzs vezető vénjei, s vezekelnie kellett, s ezért e napon visszafogta magát az eszem-iszomtól, s inkább éhezett-szomjazott, azaz böjtölt. Mivel SZOMBAT az uTolsó nap volt az ünnepi vásár napja előtt, így további megvalósításra már nem volt lehetőség. Vagyis SZOMBAT ilyen téren is a hét nagy SZÁMBAvéTeli napja, a VASak megolVASása a másnapi VÁSárba menés előkészületeinek nagy napja (ba), a készülődés napja is volt a nagy találkozásra más vidékek embereivel, férfijaival, asszonyaival, ifjaival, lányaival. Vásárnap, a sokadalom napja, minden heti ünnep volt. A legények meg akarták mutatni a különböző erőpróbákon, hogy a leg én vagyok! A lányok meg nagyon szépek akartak lenni, a vásári forgatag ékei, díszei. MB – BM kapcsolat: a szoMBat, a parancsolat*** okán töbBMint (több mint) pihenő, a száMBavétel napja volt. Összegezve a fentieket: a SZOMBAT szó nem héber eredetű, s így nem görög és szláv közvetítéssel került a magyar nyelvbe, hanem a magyar nyelv sajátja, és épp fordítva történt a megöröklés.
/*/ A héber nyelv jóval az Özönvíz után kialakult keveréknyelv (héber – habar). Az ősnyelv már régen létezett, a SZOMBAT szó is. Ábrahám és utódai még sokáig az ősnyelvet beszélték. Erre a legerőteljesebb bizonyíték a Biblia, s annak korai névtára. Később, fogságuk idején, Kr. e. 600 körül, az ilyen-olyan keveredések, más népekkel habarodások nyomán alakult ki a héber nyelv.
/**/ A SZABOT, SZABAT szót annyira átszőtte a tiltás tudata, hogy az utódnyelvek némelyikében a járművek fékpofájának neve is ez.
/***/ Az első parancsolatokat az ősnyelvet beszélők kapták. Később, de még ugyanezen a nyelven, Isten megismételte Noénak, majd Mózesnek a már előzőleg kiadott parancsolatokat.