SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [NEM szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ. A gyök meghatározó értelemhordozó a SZÁM, SZEM, SZOMj szavaknál is. Ez utóbbinál ürességet jelent. A nap SZOMBAT megnevezése nem a héber sabbat-ból ered. A héber nyelv jóval az Özönvíz után kialakult keveréknyelv (héber – habar) Az ősnyelv már régen létezett, a SZOMBAT szó is. Ábrahám és utódai még sokáig az ősnyelvet beszélték. Erre a legerőteljesebb bizonyíték a Biblia, s annak korai névtára. Később, fogságuk idején, Kr. e. 600 körül, az ilyen-olyan keveredések, más népekkel habarodások nyomán alakult ki a héber nyelv. A SZOMBAT, mint munkától mentes nap, a kezdetektől létezett. Tudni kell, hogy az ősiség első emberei gyümölcsökkel és gyökerekkel táplálkoztak. Mindkettőnek a megszerzéséhez BOTot használtak. a fáról BOTtal verték le a gyümölcsöt, a földből BOTtal ásták ki a gyökereket. A talajműveléshez is BOTokat használtak, a magvakat, palántákat BOTtal fúrt lyukakba ültették, akár ma is. A pihenőnapot megelőző napon annyit BOToltak, hogy elég legyen a BOTmentes napon, amelyen a parancs szerint nem SZABadott BOTolni , azaz BOTolástól, tevékenységtől mentes, SZOM vagyis üres (szom-bot) nap volt. Az ősnyelven beszélők közt is élt a szavak rövidítésére való készség – erre sok bizonyíték van a nyelvben –, s így az összevont, rövidített név: SZAB-BOT lett. Mivel minden kifejezés több értelmet tömörít, így az is kiolvasható a szóból, hogy a pihenés parancsolat szerint megSZABOTT nap volt. Az évezredekkel később kialakuló héber nyelvben ez a szóalak ragadt meg, így lett SABBAT* a szó alakja, ám az is csak magyar elemzésben érthető meg. A mai magyar nyelv a szó másik ősnyelvi alakját őrizte meg: SZOMBAT. Ahhoz. hogy a SZOMBAT nevet megértsük, ismerni kell az előzményeket, vagyis az előző napok neveinek értelmét, a megnevezések kialakulásának okait. A HÉT, a hetes egyik legfontosabb szám a küzdelem, próbatétel, siker vonalán: hétpróba. Hétfő, fő induló nap, a hét első munkanapja. Kedd a kettedik. Szerda, szertartó középnap, amelyen hasznos tanácsokat osztottak a törzs vénjei szerekről (eljárásmódokról), szeretetről stb. Csütörtök, a szerdai tanácsok alkalmazó napja. A kétségek, botlás, ingadozás helyett, az újratervezés, nekilendülés, rácsattanás napja (lásd a csütörtök címszónál). Péntek, a fény napja, a szónak nincs köze a bűnhöz, bűnbánathoz, mert péntek a szabadságérzet keltette hangulat, fényes, táncra penderítő örömteli napja. Nos, erre következik a szabad SZOMBAT, a SZOMjúhozott nap, amely az erkölcsi, anyagi SZÁMvetés napja is, s ugyanakkor munkától mentes üres azaz SZOM nap. A SZOMBAT már a kezdetektől az ősnyelvet beszélők szabadnapja volt (szabad péntek, szabad szombat…). A SZOM gyök a SZOMj tőszava, és a SZOMbat ilyen értelmű is, mivel várva várt nap volt (és maradt) minden héten. SZOMorú csak az volt, akit erkölcsi, anyagi teher nyomott, valamitől eltiltották a törzs vezető vénjei, vagy nem tudott másnap elmenni a vásárba. A SZOMBAT pihenőnap lévén, egy kis közös családi eSZEM-iSZOM is lehetett. A szóban levő BA gyök nagyot jelent. A pároknak ekkor volt idejük meghittebb együttlétre. Ha az utódnemzést, mint legfontosaBB célt vesszük, akkor nem véletlen a BA, BE ősgyök, mint alap a meghitt esemény leírásában, hiszen megSZABja a további lét irányát. Ez a SZOMBAT – BATSZOM (batszom) fordításból is érződik. A BAT gyök T hangja itt rögzíT értelmű is: Tő, a szomBAT jelképesen fonTos, súllyal bíró, ÜTŐs nap volt. Megbízható, erős oszlopot is jelent a BÁTor, BATrán szavakban. Támaszt, védekező és munkaeszközt a BOT szóban. Mivel SZOMBAT az uTolsó nap az ünnepi vásár napja előtt, így további megvalósításra már nem volt lehetőség. Vagyis SZOMBAT a hét nagy SZÁMBAvéTeli napja: a VASak megolVASása a másnapi VÁSárba menés előkészületeinek nagy (ba) napja. A szóban az MB páros töMB jelentésű. Az MB hangcsoport – OMBA – szOMBAton történt a heti eredmények összegzése, tÖMBÖzése, szÁMBAvéTele is. Kinek milyen fölöslege volt a hOMBÁrban, mennyire volt dOMBOrú az erszénye, mert ha volt, tOMBOlt az örömtől, mivel azzal másnap mentek a vásárba. A készülődés napja, a nagy találkozásra más vidékek embereivel, férfijaival, asszonyaival, ifjaival, lányaival. Vásárnap, a sokadalom napja, minden heti ünnep volt. A legények meg akarták mutatni a különböző erőpróbákon, hogy a leg én vagyok! A lányok meg nagyon szépek akartak lenni, a vásári forgatag ékei, díszei. MB – BM kapcsolat: a szoMBat, a parancsolat** okán töbBMint (több mint) pihenő, a száMBavétel napja is volt. Összegezve a fentieket: a SZOMBAT szó nem héber eredetű, s így nem görög és szláv közvetítéssel került a magyar nyelvbe, hanem épp fordítva történt a megöröklés.
/*/ A SZABOT, SZABAT szót annyira átszőtte a tiltás tudata, hogy az utódnyelvek némelyikében a járművek fékpofájának neve is ez.
/**/ Az első parancsolatokat az ősnyelvet beszélők kapták. Később, de még ugyanezen a nyelven, Isten megismételte Noénak, majd Mózesnek a már előzőleg kiadott parancsolatokat.