A magyar nyelvre nem jellemző a mássalhangzók szóeleji tömörülése. Ha van ilyen, az hangkiesés eredménye. Ilyen a próba is, amely az aprólékos ellenőrző vizsgálódást jelenti. Vannak idegenből visszatért szavak, amelyeknél az okok kimutathatók, és az eredet is megállapítható. GRÁCIA – Kecsesség, báj. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A GRÁCIA G.R – R.G gyökből eredő szó: GeR – ReG (g > ng – zd).
A GR páros, mint alvógyök, minőségi emelkedettség kifejezője, több hangzóval is életre kelthető. Ha az őzikét vesszük, vagy a kiskecskét, annak kecses uGRÁndozását (gr – ugor), akkor megtudjuk, honnan a kifejezés gyökere. A GRÁCIA érzelemre, szépérzékre GERjesztő erővel ható látvány. MegREZdül egy húr a lélek hárfáján. A magyar nyelvi alakzatban a C hang, játékos finomság, a jelenség beCézése. Az IA kötött magánhangzó-páros figyelemfelkeltő a rIAszt, kIAbál, kI Az szavakban. A GRÁCIA, a megejtő báj, kecsesség a szunnyadó érzelmet felrIAsztó, felkavaró, mozgósító hatású. Tehát a szó értelmezhetőségének kulcsait az ősmag(yar)-nyelvben, s annak egyenes ági utódnyelvében, a mai magyar nyelvben leljük meg. A szó elején levő mássalhangzó torlódás nem magyar jellegzetesség, ám ez a szó a kezdőhangot idegen környezetben veszítette el – akár az uGRANDiózus –, és úgy tért vissza. Így van a szó elején két mássalhangzó.
GRAFIKA – A képzőművészetnek a rézkarc, réz, fa, linóleummetszet stb. készítését és a rajzolást, a víz, pasztellfestést magában foglaló ága. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög] A GRAFIKA szó alapja az R.F – F.R gyök: RaF – FeR (f > v). A szó alapja a ROVás, gRAF, az IK mozgás. A GRAFIKA a ROVások közt kiemelt értékű. Lehetne csak RAFIKA, ROVIKA, de mivel művészileg a LEGek közé sorolható így a szó elején a G a fokozás LEG gyökének maradványa. Vagyis minden rovások közt a leGROVottabb, legjobban kidolgozott a leGRAFIKA, leGRAFIKÁbb. A RAF gyök az IN kellemi gyökkel a RAFINált szóban az aprólékos kiFINomítottság értelmét adja, és ez a jól kidolgozott, VERetes GRAFIKA esetében igaz.
GRANÁRIUM – Magtár. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A GRANÁRIUM szó az agrár, magrár értelmi körhöz tartozó: maGRAnárium. A MAG népének elsődleges tevékenységéről a MAGRÓl, mAGRÓl, a MAGvak termesztéséről szólt. Ez a szó eredete, gyöke. Aztán módosult a latinok ajkán, de a GR párostól ők sem tudtak szabadulni, minthogy egyetlen nyelv sem tud szabadulni a párosoktól, amely bizonyítja, hogy eredete elhazudhatatlanul ősmag(yar)-nyelvi. A szóban a GR páros G.R – R.G jellemzőt rejtő alvógyök: GöR – RöG. Ez a MAGvak termőágya, a GÖRöngy, RÖG. Ám ezt sem a latin, sem utódnyelveiben nem érthető, nem bontható, nem magyarázható. Csak magyar nyelven.
GRÁNÁT – Tüzérségi robbanó lövedék. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < olasz] A GRÁNÁT G.R – R.G gyökből indul: GoR – RúG. Oly nagy hatású lövedék, amelynek robbanásakor mindenek (ember, állat, ház, föld stb.) uGORnak, uGRANAk. Ez az uGRANÁT hatása, minden rendet felRÚG. Nagyon nagyot uGRANT (grand). Az angol GRENAD tartalmazza a NAD gyököt, ami a többi nyelvben D > T váltással van jelen. A NAD – nagy jelentésű a magyar nyelvben, a NÁD nadra, nadjra, nagyra magasra nő. A GRENAD, GRÁNÁT szóban benne van robbanó erejének NADsága. Az N.D – D.N gyök: NaD – DaN, és NAD (nagy) DANt azaz hangot is leír.
A szó minden alkotó eleme ősmag(yar)-nyelvi eredetű. Lehet próbálkozni német Granat „németezésével”, és olasz granato „olaszozásával”, azaz szóelemeinek azokon a nyelveken való boncolásával! Mert a mai magyar nyelven átfogóan magyarázható. A GRÁNÁT szónak van még más jelentése is. A CzF Szótárban levő magyarázata: „1) Mindenféle vörös színt játszó, s többé vagy kevesbé átlátszó kő, mely részint apró szemekben, részint jegeczalakban találtatik, s a csehországi különös becscsel bir. A nagyobb granátdarabok egyéb drágakövek gyanánt megfényesíttetnek; a kisebbeket pedig több szegletre megszokták köszörülni, általfúrni, s felfűzve ékességül elkészíteni. Skárlát, gránát […] 2) A tüzéreknél am. üres golyó, melyet lőporral megtöltve és elgyujtva az ellenségre dobálnak.”
GRAND – Spanyol főnemes. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: spanyol] A GRAND G.R – R.G gyökből indul: GoR – RúG. A szó a magasra emelkedésből, nagyot uGRÁsból, uGRÁNDozásból ered. A GR és ND páros együttes jelenlétére nincs más bizonyíték. A GRAND szó jelentése: nagy, és nemcsak a spanyol nyelvben. Tehát magasra uGRÁNDozás, RUGózás felemelkedés hasonlata nyomán kialakult ősmag(yar)-nyelvi szó, amely aztán az utódnyelvekbe jutott: GRAND = nagy. A spanyol nyelvben nem ez az egyetlen ősmag(yar)-nyelvi vonatkozású népjellemző kifejezés. A spanyol népnév, hidalgó és mások is. De e szavakra is csak magyarul van átfogó magyarázat. Spanyolul vérszegény vagy semmilyen.
GRAVÍROZ – Betűt, feliratot, rajzot vés valamibe. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A GRAVÍROZ szó alapja az R.V – V.R gyök: RaV – VeR. A gRAVíroz RAV gyökszava a ROVás, RAVás. A mély, és szép ROVás volt a leGszebb, azaz leGROVottabb. innen módosult az utódnyelvekben GRAVíroz alakra. A GRAVÍROZás VERetes szép munka. A visszamagyarított gravÍRoz szóban az ÍR ige is megjelenik. GRILLÁZS – Olvasztott cukor és darabos pörkölt mogyoró, dió vagy mandula megkeményedett keveréke. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: francia] A GRILLÁZS G.R – R.G gyökből indul: GöR - RöG. A GRILLÁZStorta régi neve a KRILIÁStorta inkább fedi a torta jellemzőit, ugyanis alapja pöRKölve olvasztott cukorral kevert, azaz cuKRozott mandula-, mogyoró-, diótörmelék (apró göröngy). Akár a GRILLÁZS megnevezést is vehetjük, ez is magyar elemekből álló szó. A GR párossal elég sok szavunk van: bogrács, bögre, bugris, egres, grádics, igric, m/agrár, szegről-végről, tigris, ugrál, ugrabugra, végre és mások. Tehát a GR nem idegen a magyar nyelvtől. Az ILLA hangnyaláb érzékekre ható jelentést hordoz a kifejezésekben. Egyik jelentése látványi: vILLAn, csILLOg. Erre a tortára ez jellemző. A bevonat ILLAta is meghatározó. Végül szét kell törni, azaz kézzel ILLEtni kell. Ez viszont hangot hALLAt, azaz hanghatást vált ki. Végül – bár itt az egyik L hang Z-re vált: ÍZLElni. Az ÁZS értelemadó gyök, és mindig valami utolérhetetlen nagyot jelentő: ÁZSió, ÁZSia, varÁZS és mások. Vagyis a GRILLÁZS minden szóalkotóeleme letagadhatatlanul ősmag(yar)-nyelvi eredetű, amely csak a mai magyar nyelven értelmezhető! Különben lehet próbálkozni francia bontással is, de fölösleges küzdelem. GRÍZ – Búzadara. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A GRÍZ szó G.R – R.G gyökből indul: GiR – RiG. A GRÍZ őrlet szemcsés, nem porított. A szóeredete érthetőbb így magyarázva: egyenetlen GöRÖZnyölt, GeREZnyelt, GiRIZnyelt szemcsés felületből eredő törmelék anyag. Így nevezik a szemcsés jeget is, amely hasonló a korcsolyák által felGöRÖZnyölt felületi szemcsékhez. A szó eredete az ősmag(yar)-nyelvben keresendő. Próbáljuk meg szitálni a finomlisztet, és utána a GRÍZt. A liszt csak suhog, elenben a GRÍZ hallhatóan ZÖRGő (zirg) hangot ad. GRÓF – A bárónál eggyel magasabb rangú főnemes. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A GRÓF szó az R.F – F.R gyök bővítménye: RóF – FoR (f > v). A GRÓFság egy rang, oly embert tüntettek ki vele, akinek uralkodója, nemzete irányában való jótettei mélyen beíródtak, beRÓVódtak a köztudatba. Vagyis legmélyebben ROVott, leGROVottabbak, leGRAFáltabbak az emlékezés elméleti márványlapján. Az alap itt is az ősmag(yar)-nyelvben keresendő. Lásd még a grafika címszót. Ha fordítjuk a szót FORG. Azaz, népe közt – annak, és uralkodójának érdekében – FORGolódó (forg – gróf). Az egyiptomi FÁRaó címmel egyeztethető, hiszen az erőt jelentő F.R – R.F gyök mindkettőben jelen van: gRÓF – FÁRaó. Ha a BÁRÓ ősmag(yar)-nyelvi szó, akkor a GRÓF is. Mi a mondanivalója a német GRAF szónak német bontásban, elemzésben? Mert ha német eredetű a szó, akkor magyarázat is kell legyen rá abban a nyelvben!
GRUND – Beépítetlen városi telek. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A GRUND szó alapja az G.R – R.G gyök: GöR – Rög. A GRUND szó két kötött mássalhangzó-párost tartalmaz, amelyek kibontható alvógyökök, és a kifejezést érthetőbbé tevő jellemzőket rejtenek magukban. A GR páros G hangja végletek kifejezője: Gördül és Gátol. Az R eRő, pöRgés. Jelenléte meghatározó az aGRár, m/aGRár szóban, de a játékossághoz, uGRáláshoz is van köze. Ez inkább az uGRáNDozó szóból tűnik ki. A szó tengelyében levő U hang alacsony szint: kÚszó, Úszó, ez esetben talán üres hasznavehetetlenség állapotát jelenti. A GRUnd és az UGaR szó háttéri értelme egyezik, és alkotó hangjaik is némiképp. A G.R – R.G gyök: GöR – RöG vagy GuR – RúG, a GRUNDon folyó munka vagy játék jellemzőit villantja fel. Ha termesztenek rajta, akkor a GÖRöngy – RÖG, ha játszótér, akkor GURul –RÚG. Az ND páros egyik alkotó hangja a rejtelmes zöngéjű N, a másik a D hang, amely végletek hangja – váD<–>véD –, ám a köztük levő téren is iDe-oDa mozog, bevág a vélemények közé: De. Az ND a gruND szóban jelentheti a cseND állaNDóságát, de az iNDulásra várakozást is. A GRUND – ha elhagyatott – roNDán néz ki. Ám az üres telekkel a jöveNDőben lehet valamilyen száNDéka tulajdonosának, nem állaNDó ez az állapot. Előbb vagy utóbb beleNDül valamilyen tevékenység rajta. Addig a vakoND az úr, vagy fickáNDoznak rajta a gruND cseNDjét megtörő játszadozó gyerekek. Ha a német nyelvben a GRUND szóval kapcsolatban található ennyi értelmi összhang, vagy a szót alkotó hangok, hangcsoportok által ily átfogóan magyarázhatóak, körülírhatóak annak jellemzői, értelme, mondanivalója, nos, akkor lehet beszélni német eredetről!
Minden R hanggal színezett kötött mássalhangzó-páros valamilyen kiemelt lényt, tárgyat, jelenséget ír le a szavakban. Nem írom le az összest, hiszen egész tanulmány kerekedne ki belőle. BR – erőt birtokló ötvözetek, vegyületek vagy rögzült keverékek, érdekes vegyes képek, vegyes alkotások: abrak, ábra, abroncs, abrosz, ámbra, bronz, fabrikál, kobra, szobrász, zebra … KR – értéket, erőt és rejtő KöR: cukros, csokros, ikra, makranc, kristály, krumpli, pokróc, szekrény, szikra… FR – ifjúság feltűnést keltő, tetszetős szépség, fényesség, kellem, üdeség, termékenység erejének értelme: –cifra, friss, lófrál, páfrány, sáfrány, Afrodité, a szépség istennője, Nofretete, szépségéről híres királynő, Eufrátesz folyó jelzője: édes, kellemes, refrén, az ének szebb dallamú, kellemesebb, ismétlődő része, frufru frizura… TR – kiemelkedő magaslat, kihegyezett, nagy terjedelem vagy folyamatos nagy, hatalmas, győzelemre törő hatás értelmű: botrány, citrom, fetreng, gyötrő, hátrány, istráng, klastrom (kalastrom, torony), lajstrom, létra, ostrom, otromba, petrence, pisztráng, salétrom, satrapa, trón, trombita, tromf…