Kolumbán Sándor honlapja

Aki mindeneket megalkotott, rendszerbe szervezve tette. Az ősnyelv szóalkotó alkalmassági határtalansága a nyelv alkotójának bölcsességét dicséri. A beszédhangokkal kezdte. Tudni kell, hogy minden hang képes kifejezni mindkét végletet: jót-rosszat, kellemeset-kellemetlent, nagyot-kicsit stb. A ma is élő ősnyelv, a teremtés nyelve, értelmes szószülő, szóképző nyelv. Nincs a Földön még egy hasonló adottságokkal rendelkező nyelv!

Az élő test alapvető építőeleme az egyedi sejt. Ezek szerep szerint családokba osztályozhatók: ideg-, izom-, bőr-, vér-, csont– stb. sejtek. Mindennek rendelt helye van az élő testben. A sejtek állapotától függ a test egészségi állapota.

Egy élő nép, nemzet alapvető sejtje az egyedekből álló család. A család egysége, erkölcsi állapota az egyedek egészséges erkölcsi állapotától függ. A családok egészséges egysége, erkölcsi állapota határozza meg a nép, nemzet egészséges erkölcsi tartását, állapotát.

A teremtés nyelve vázszerkezetének alapépítménye az emberi örökítő sejtekbe, génekbe van betáplálva, kitörölhetetlenül és átörökíthetően. A magyar nyelv: élő, szószülő nyelv. Az élő nyelv egészét hangegyedek, hangcsaládok alkotják. A magyar nyelvben három meghatározó családot különböztethetünk meg: gyök, hangcsoport és hangváz azonosság alapon. Mivel e családtagok letagadhatatlan ismertető jegyeket hordoznak, így akár szótestvéreknek is nevezhetők az adott családon belül. A nyelv azonos tevékenységi, fogalmi körhöz tartozó jelenségeket képes hasonló alaphangokkal megjeleníteni. Ezek olyanok, mint egyetlen anya által szült testvérek. Azonos hangokkal fejezik ki a kapcsolódó jellemzőket, cselekményeket leíró szavakat.

A magyar nyelv önszervezésre képes, mivel a génekbe épített nyelvszerkezeti vázának állandóan éber, rugalmas felépítménye lehetővé tesz menetközben módosításokat. A nyelvszerkezeti váz önműködően rendezi a hangokat megfelelő sorrendbe, az értelem minél hűebb kifejezése végett.

Szótestvérek gyök alapon, a szóbokor

B.R – R.B gyök: BaR, BeR, BiR, BoR, BuR, BüR – RaB, ReB, RiB, RoB, RöB, RuB, RüB

A gyök jelenthet: elsötétülést, kavarodó rendbontást, takarást, emelkedettséget stb.

Elsötétülés: beBORul, elBORul, BORongós, BORús, BARlang, BURok, kóBOR szavakban.

Kavarodás: kóBORol, felBORul, ROBaj, kiBORul, háBORog, háBORú, ROBban, REBben, BORzad, háBORán, BORjad

Takarás: BURok, BŐRt szőr BORítja, BORzolható, kóBOR, BORít, kiBORul, elBORít, BÍRtok, BORdázat, BORítás stb. Emelkedettség: BÉRc, emBER a nőre BORul, BERbécs és mások.

Szín: RUBin, bíBOR, BÁRsony, BORdó, BARna, cinóBER a BORdélyok csalogató színe, bent jó BŐRök, akik RIBanccá lettek. A felsorolás nem teljes. Folytatható a gyökök keresése.

Szótestvérek hangcsoport alapon

B hangcsoport. A B hang szókezdőként megjelenít: nagyot, kicsit. Hangcsoportként szintén mindkét oldalon.

Körülölelés, tartalom: gUBA, kABÁt, sUBA, kOBAk, kEBEl, vagy ezzel kapcsolatos: ABA(posztó), zsABÓ, szABÓ stb.

Nagyobb terjedelem: tÁBOr, kalIBA, szOBA, szABAd, ÖBÖl, kÓBOrol stb.

Vonzó, szép, érzelmi., kellemi: IBOlya, csÁBOs, bIBE, bABÁm, sÁBA, bÍBOr, zsABÓ, kacABAjka stb.

Bolondos: hÓBOrt, tÉBOlyodott, hABArodott, cÁBÁr, ostOBA, gABOrgyás stb.

NG – mozgás hangértelem stb.

Mozgás, helyváltoztatás: barANGOló, bolyONGÓ, csatANGOló, kerINGŐ, csapONGÓ, csellENGŐ, lENGŐ stb.

Hang: csENG, bONG, csilINGEl, dONG, kONG, pENG, zajONG, harANGOzó. A hANGOk is bolyONGÓk az űrben.

Mennyiség: tENGEr, rENGEteg, pANGÓ, az túltENGŐ, terjENGŐ és mások.

Kellemi: zENGŐ, rINGAtó, tANGÓ, kerINGŐ, simONGAtva INGErel, gyENGÜl, ENGEd, zsONGAt stb.

Szótestvérek hangváz alapon

Az alábbi szavakat más szempontok szerint elemeztem. Az alapszó azonos vázhangjaival jeleníti meg jellemzőit a körülírásban. A KALÁSZ magvak LAKÁSa, (s > sz) LAKÁSZa. Magvait tüskés SZÁLAK védik, hosszú SZAKÁLLnak tűnő SZÁLKÁk, Amikor sárgul a KALÁSZ, a gabona KÉSZÜL az érésre. A KALÁSZosokat KASZÁLják, s csépléskor a KALÁSZok megSZÜLIK a magvakat. Cséplés után KASZALba, – KASZAJ, KAZAL – rakják. A KASZALra létrával KÁSZÁLódnak fel és le. A KASZALban a SZÁLAK összeKUSZÁLva tömörülnek. A szélben KÓSZÁLnak a KALÁSZról lehullt SZÁLKÁs SZÁLAK. A KASZALt a SZÉLEKen bontják meg. Ez az összhang nem véletlen, az alábbiak egyike sem idegen szó!

A második oszlopban megjelenő szavak bármelyikének ugyanígy felállítható a hangváz alapú szócsaládja.

KaLáSZ – LaKáSZ hangváz: K-L-SZ – L-K-SZ

KaLáSZ – SZáLaK hangváz: K-L-SZ – SZ-L-K

KaLáSZ – SZüLiK hangváz: K-L-SZ – SZ-L-K

KaLáSZ – SZáLKa hangváz: K-L-SZ – SZ-L-K

KaLáSZ – SZaKáLL hangváz: K-L-SZ – SZ-K-L

KaLáSZ – KaSZáL hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L

KaLáSZ – KaSZaL hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L

KaSZaL – KáSZáL hangváz: K-SZ-L – K-SZ-L

KaSZaL– KuSZáL hangváz: K-SZ-L – K-SZ-L

KaSZaL– KóSZáL hangváz: K-SZ-L – K-SZ-L

KóSZáL– SZáLaK hangváz: K-SZ-L – SZ-L-K

KóSZáL– SZáLKa hangváz: K-SZ-L – SZ-L-K

KaSZaL– SZéLeK hangváz: K-SZ-L – SZ-L-K

KaLáSZ– KéSZüL hangváz: K-L-SZ – K-SZ-L

Ha sz > z váltással írjuk: KAZAL. A KAZALban a SZÁLAK LAZÁK, azaz LAZÁn állnaK.

KaZaL – LaZáK hangváz: K-Z-L – L-Z-K

Ha l > j váltással: KASZAJ. A KASZAJból a SZÁLAKat kampós végű bottal a SZÉJEKről SZAKAJtják ki.

KaSZaJ – SZaKaJ hangváz: K-SZ-J – SZ-K-J

KaSZaJ – SZéJeK hangváz: K-SZ-J – SZ-J-K

A szénaKASZAJból éhes SZÁJAK laknak jól.

KaSZaJ – SZáJaK hangváz: K-SZ-J – SZ-J-K

Lehet folytatni a KASZÁL címszóval. KASZÁLással összeKUSZÁLódnak a SZÁLAK. KASZÁLáskor vigyáz a SZÉLEKre, nehogy elKÓSZÁLjon a kasza, és beleKASZÁLjon a szomszédéba. A KASZÁLó kalákában, aki nem bírja a versenyt, az KISZÁLL a sorból. A leKASZÁLt fűből KÉSZÜL a jó takarmány.

A KALÁSZ, SZÁLAK, SZÁLKA, SZAKÁLL, KASZÁL és a többi. Lehet keresni továbbiakat.

A TÁBOR, TÁBORozás jelenségeinek megnevezései azonos hangvázzal, mint szótestvérek, a szócsalád tagjai.

A nyelvészet önkényesen cseh eredetűként jegyzi a szót, azonban a hangváz mást bizonyít. Azonos hangok azonos témakör, és mindegyik a TÁBOR egy valamilyen jellemzőjét világítja meg.

A TÁBOR nagy területet foglal el, BORÍT be. A TÁBor szó a T.B – B.T gyökkel indul: TáB – BoT. A TÁBor helyét kijelölték, BOTot, cölöpöt vertek le a négy sarkához. Legyen bármiféle TÁBOR, sok ember, sokféle egyéniség, köztük történhetnek BOTOR dolgok, felBORÍThatják a rendet, s így viselkedési rendszabály szükséges. A TÁBORba – legyen akár törzsi, vagy hadi jellegű – nem TÖRhet BE idegen, akit viszont elfogadnak, azt BETÖRik a belső rendszabályhoz illeszkedésre. A TÁBOR tág határok közt létező, kiterjedt, esetleg kör alakú, együtt tevékenykedő, táplálkozó, szórakozó, dolgozó, ROBOToló, egymást támogató, alkalmanként tovább gördülő csoportosulás. Nincs sok kölönc, könnyen összerántható a betyárBÚTOR. A hadi TÁBORba TOBORoznak, de oda csak BÁTOR férfiak kellenek. A TÁBORban minden BARÁT együtt issza BORÁT. Aki hadiTÁBORba száll, az a BŐRÉT viszi vásárra. Kezdetben a harc BOTRA ment, mert az volt a fegyver. Később, a fémfegyverek korában sokan veszítették el végtagjaikat, és akkor BOTRA jutottak. A történelem folyamán sok esetben TŐRBE csaltak egész nagy harci TÁBORt különböző hadicsellel. A hatalmat BITORlók is felépítették saját valós és képletes TÁBORukat, amelyben elnyomták a szembenállókat.

A fenti – TÁBORral kapcsolatos – kifejezések azonos hangvázai igazolják: a magyar nyelv képlékenységét, azonos hangvázzal kifejezhetőséget egy tárgykörön belül, akár a kalász szó esetében.

TáBoR – BoRíT hangváz: T-B-R – B-R-T

TáBoR – BoToR hangváz: T-B-R – B-T-R

TáBoR – RoBoT hangváz: T-B-R – R-B-T

TáBoR – BeTöR hangváz: T-B-R – B-T-R

TáBoR – BúToR hangváz: T-B-R – B-T-R

TáBoR – ToBoR hangváz: T-B-R – T-B-R

TáBoR – BáToR hangváz: T-B-R – B-T-R

TáBoR – BiToR hangváz: T-B-R – B-T-R

TáBoR – BaRáT hangváz: T-B-R – B-R-T

TáBoR – BoRáT hangváz: T-B-R – B-R-T

TáBoR – BőRéT hangváz: T-B-R – B-R-T

TáBoR – BoTRa hangváz: T-B-R – B-T-R

TáBoR – TőRBe hangváz: T-B-R – T-R-B

TÁRCSA – a T.R – R.T gyök, körmozgást leíró szavak: TURul, TÉReng, TÉRül stb. értelemmeghatározó gyökszava. Ugyanakkor kiTERülés, kiTÁRulkozás. A TÁRcsa kerek, kör alakú TÁRgy. A TÁRCSA eredeti magyar szó, nem germán, francia, német. Azok csak megörökölték az ómagyar ősnyelvből. A kezdetek idején a TÁRCSÁt, mint célCSITÁRt, célpajzsot, a CSATÁRa felkészülésre, céllövésre használták. A célpontot TÁRGYnak nevezték magyarul. Innen az angol TARGET = célpont. Kerek TÁRCSÁra TÁRGYaltak, azaz céloztak. Ma is körrajz a célpont. Az átforgatás sokatmondó: TÁRCSA – CSATÁR. Azaz CSATÁRok, CSATÁRa felkészülők eszköze, a célTÁRCSA. A TÁRCSÁra RÁCSATtan a lövedék. Ha cél tévesztve elsuhant a célCSITÁR, célTÁRCSA mellett, az RATACS lövés, azaz tévútra, CSÜTÖRre tévedt, CSÜTÖRtököt mond. A CSATÁRa alkalmas téren folyik a küzdelem, aki kiesik valami okból, az TACSRA megy, pályán kívülre, TÁCSRA, azaz távolra. Az önvédelmi pajzsok egy része is TÁRCSA alakú volt. Készítőiket és a pajzsot is CSITÁRnak nevezték, erre is RÁCSATtant a nyílvessző, sújtófegyver. A TÁRCSA alakú CSITÁRra különböző rajzolatokat festettek, amelyek ráACSARÍTottak az ellenségre. Akit kiütöttek – sebesült, halott – TACSRA került, azaz küzdőtéren kívülre.

TáRCSa – CSaTáR hangváz: T-R-CS – CS-T-R

TáRCSa – RáCSaT hangváz: T-R-CS – R-CS-T

TáRCSa – CSiTáR hangváz: T-R-CS – CS-T-R

TáRCSa – TaCSRa hangváz: T-R-CS – T-CS-R

TáRCSa – TáCSRa hangváz: T-R-CS – T-CS-R

TáRCSa – CSiTáR hangváz: T-R-CS – CS-T-R

TáRCSa – aCSaRíT hangváz: T-R-CS – CS-R-T

TáRCSa – CSüTöR hangváz: T-R-CS – CS-T-R

TáRCSa – RaTaCS hangváz: T-R-CS – R-T-CS

TÁNYÉR – valaha a gyakorlatban a TENYÉRt váltotta. Ameddig nem volt TÁNYÉR, volt TENYÉR, abban a kenyér és egyéb ennivaló. De a munkában a TENYÉR volt a TÉNYERŐ, amellyel a keNYERÉT és kenyérre valót előteremtette. TÁNYÉRon tálalva a munkával szerzett, általa NYERT terményből készült étek. A TÁNYÉRt készítője egy darab fából NYERTE, majd NYÍRTA, faragta fúrta ki. A rajta tálalt étket darabokra NYÍRTA, tájta, szelte, vágta. A renyhe TENYÉR munkájának eredménye NYERETlenség, azaz RENYET. A nagy TÁNYÉRÚ, a TENYÉRnél nagyobbra is növekvő gombát e jellemzője nyomán nevezték el valaha TINÓRUnak. A TENYÉR eszköz, TÉNYRE, TÉNYEK végrehajtására való, hogy legyen, amit tenni a TÁNYÉRra. A TENYÉR RÁNYIT a munkára.

TáNYéR – TeNYéR hangváz: T-NY-R – T-NY-R

TeNYéR – TéNYeRő hangváz: T-NY-R – T-NY-R

TeNYéR – TéNYRe hangváz: T-NY-R – T-NY-R

TáNYéR – NYeRTe hangváz: T-NY-R – NY-R-T

TáNYéR – NYíRTa hangváz: T-NY-R – NY-R-T

TeNYéR – ReNYeT hangváz: T-NY-R – R-NY-T

TáNYéR – TiNóRu hangváz: T-NY-R – T-N-R

TeNYéR – RáNYiT hangváz: T-NY-R – R-NY-T

TANOR(ok) – megművelésre alkalmassá alakított TURÁN terület. A TANor, a megművelt, beTANított, mondható: TANári kéz alá vett terület. A NATÚR tér: emberkéz nem illette, fel NEm TÚRt, nem ÉRINTett, nem művelt terület. A NATúr állapota olyan, ahogy megszületett: NAT. Ellentétes értelem a megfordításban látszik: NAT-ÚR – TAN-OR. Amit emberi kéz ÉRINT, művel, már nem NATÚR, hanem TANOR. A TANORok a lakott területen kívül eső, de a tanya – később falu – közeli, úgymond: a kertek lábján kívül eső, művelés alá került térség. E szó a magyar nyelvben ma is él. Székelyföldön majd minden falu határában van TANOROK nevű határrész. A TANOROKon termett a legjobb minőségű termény. A TANOROK széna a legjobb minőségű széna. Az elhanyagolt terület – se nem NATÚR, se nem TANOR, az ilyen RÚTAN néz ki. A TANOR TÉREN termő gyümölcsöt RANETnek (ranett alma) nevezték. A NATÚRból TANORok kialakításához RUTIN, azaz jártasság, jó terepismeret, szaktudás kellett. Ez utóbbit a francia utódnyelv használja. Bár volt említve: a TANOROK föld volt a legtöbb KORONÁT érő föld. A TANOROK nyilvántartását a rovó NOTÁROK végezték. A NOTÁR nem leheettt KONTÁR, pontosan jegyezte a rovást.

TaNoRoK – NoTáRoK – KoNTáR hangváz: T-N-R-K – N-T-R-K – K-N-T-R

TaNoR – TaNáR hangváz: T-N-R – T-N-R

TaNoR – NaTúR hangváz: T-N-R – N-T-R

TaNoR – éRiNT hangváz: T-N-R – R-N-T

TaNoR – TuRáN hangváz: T-N-R – T-R-N

TaNoR – RúTaN hangváz: T-N-R – R-T-N

TaNoR – RaNeT – TéReN hangváz: T-N-R – R-N-T – T-R-N

TaNoR – RuTiN hangváz: T-N-R – R-T-N

TaNoRoK – KoRoNáT hangváz: T-N-R-K – K-R-N-T

NYELV – a NYELV, EVŐ NYÉL, NYELEVŐ, izomNYALÁB, olyan izomNYÚLVány, LEBENY, LEVENY, amellyel eszünk, és amellyel megNYILVánulunk. A nyELVvel kifejezzük ELVeinket, ÉRVelünk (l > r) védelmükben. A nyELV egymástól ELVálasztja, azaz tagolja a hangokat. A NYeLv látható, amikor kiNYíLik a száj, és olyan hegyes, éles jelképesen, mint a NYíL. Főleg a nőké, mivel a NYELv elvitathatatlanul a LÁNYok, asszonyok legfőbb fegyvere. A NYeLv sebezhet is épp, mint a NYíL. A NYELvvel eNYELeg a fiú LÁNY-nyal. Az LV hangcsoport – ELVE – a nyELVÜnkkel valljuk meg ELVEinket, nyILVÁnulunk meg, azzal OLVAsunk hangosan. A nyELVÉn, a nyELVÉvel ízleli a fiú a lányt. A nyELV olyan ízlelő izomnyÚLVÁny, amelyen a NYÁL segítségével szétOLVAd az étEL, szétterjed az íz. A nyELVÜnk ELVEzeti a falatot a szájüregben, s kiÉLVEzi az ízeket. Az L.V – V.L gyök: LeV – VéL. A nyeLVvel mondunk VÉLeményt, teszünk VALlomást, VÁLaszolunk kérdésre, VÉLekedünk, ezzel tesszük VILágossá mások előtt gondolatainkat, FELsorolva (v > f), LEVezetve érveinket, FELelünk. LEVeleinket is egy adott nyeLVen írjuk. A nyeLV VÁLaszát, FELeletét FÜLlel vesszük, érzékeljük. Az ízlelő NYELV megpróbálja azokat, amelyek átmennek rajta. Csak azt NYELjük le, ami a NYELVnek ízlik, csak ami illik, azt mondjuk ki a NYELVvel. A NYELV összehúzva kicsire tömöríthető, de rendkívül NYÚLékony izomzat, kiNYÚLVa hosszú. A NYELVvel NYALjuk le a kaLÁNYt, kaNYÁLt. NYELVvel NYALVa érzed ELsőként az étEL, ELedEL ízét, mielőtt NYELed EL (ny/eledel). Az állat NYELVével LEFetyel. A kérődző NYELVével NYALábolja körül a kötegnyi szálas anyagot s úgy NYELi EL. Az étel leNYELVE jut a gyomorba. A száj kiNYILVA mutatja a NYELVEt, beszéd közben megVILLAN, megVILLANY. A NYELV irányító VOLÁNként, VOLÁNYként vezeti a falatot a szájban.

NYeLV – NYaLVa hangváz: NY-L-V – NY-L-V

NYeLV – NYúLVa hangváz: NY-L-V – NY-L-V

NYeLV – NYaLáB hangváz: NY-L-V – NY-L-B

NYeLV – NYeLVe hangváz: NY-L-V – NY-L-V

NYeLV – NYiLVa hangváz: NY-L-V – NY-L-V

NYeLV – VoLáNY hangváz: NY-L-V – V-L-NY

NYeLV – ViLLaN hangváz: NY-L-V – V-L-N

NYeLV – NYeLeVő – eVő NYéL hangváz: NY-L-V – NY-L-V – V-NY-L

NYeLV – LeBeNY – LeVeNY hangváz: NY-L-V – L-B-NY – L-V-NY

AKARAT – az AKARAT leghatározottabb, legkifejezőbb magyar szavak egyike. A leghatározottabb rámutató hangzó van jelen, az A hang. aKARat véghezviteléhez cselekvő KARra van szükség, amely helyreRAKja a dolgokat. Az AKARAT a legerősebb mozgató hatás, és ezt a részvevő hangok sugallják is. Ezekkel a hangokkal fejezi ki a magyar nyelv az életfenntartáshoz szükséges legfontosabb alaptevékenységeket: ARAT, TAKAR, RAKAT, RAKTÁR és az eszköz: KAR. A felsoroltak mind az egyéni AKARAT által irányított tettek. Aki AKARATtal tele KOTOR, hajt, négyel, EREdményes. A RETEK is KOTORással KERÍThető elő a földből. Jó AKARATtal a TEREKről, RÉTEKről sok terményt TAKARnak be. A beTAKARított termék ÉTEKREvaló, amellyel étkezéskor az asztalon TRAKTÁlnak. Az AKARAT TÖREKedővé tesz, s TEKER a cél eléréséért. A kisgyerek, ha valamit AKART, azt KÉRTE. A KURTÁra fogott AKARAT a tett halála.

aKaRaT – TaKaRa hangváz: K-R-T – T-K-R

aKaRaT – KoToR hangváz: K-R-T – K-T-R

aKaRaT – ReTeK hangváz: K-R-T – R-T-K

aKaRaT – KeRíT hangváz: K-R-T – K-R-T

aKaRaT – RaKaT hangváz: K-R-T – R-K-T

aKaRaT – TeReK hangváz: K-R-T – T-R-K

aKaRaT – RéTeK hangváz: K-R-T – R-T-K

aKaRaT – éTeKRe hangváz: K-R-T – T-K-R

aKaRaT – TRaKTa hangváz: K-R-T – T-R-K-T

aKaRaT – TöReKi hangváz: K-R-T- T-R-K

aKaRaT – TeKeR hangváz: K-R-T – T-K-R

aKaRTa – KéRTe hangváz: K-R-T – K-R-T

aKaRaT – KuRTa hangváz: K-R-T – K-R-T

TERASZ – a TERASZ előTÉR, TÉRRÉSZ, TÉRÉSZ, TERASZ. A TERASZ kiERESZTés, amit az építményre RÁTESZnek. A TERASZ – SZARET fordítás. TERASZon lehet SZÁRÍTani, mert napközben a nap oda SZÓRTA sugarait. SZERETünk kimenni a TERASZra a szabadba. Ajtaját néhol RETESZelik.

TeRaSZ – SZeReT hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T

TeRaSZ – eReSZT hangváz: T-R-SZ – R-SZ-T

TeRaSZ – SZáRíT hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T

TeRaSZ – RáTeSZ hangváz: T-R-SZ – R-T-SZ

TeRaSZ – ReTeSZ hangváz: T-R-SZ – R-T-SZ

TeRaSZ – SZóRTa hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T

OSZTOVÁTA – Egy másik módja, amikor a szóba rejtett szavak, hangonként vannak elbujtatva. Itt a nyelvszerkezeti váz más módon jeleníti meg a szavakat. Az OSZTOVÁTA szóban, a szót alkotó hangokkal az összes rajta készülő termék neve megjeleníthető. E hangok, fő értelemhordozókként részt vesznek a SZÖVÉS műveleteinek szóban megjelenítésében.

OSZTOVÁTA, POSZTÓ, TAFOTA, VÁSZON, SZŐTTES, SZÖVET, SZTÓFA

Az OSZTOVátán szövik a POSZTÓt (v > p),

oSZToVáta – PoSZTó hangváz: SZ-T-V-t– P-SZ-T.

Az oszTOVÁTÁn szövik a TAVOTÁt, TAFOTÁt (v > f),

oszToVáTa – TaVoTa hangváz: sz-T-V-T – T-V-T.

Az OSZtoVÁtáN készül a VÁSZON,

oSZtoVátáN – VáSZoN hangváz: SZ-t-V-t-N – V-SZ-N.

Az oSZTOváTán szövik a SZŐTTest,

oSZTováTa – SZőTTes hangváz: SZ-T-v-T – SZ-T-T-s.

Az oSZtOVÁTán szövik a SZÖVETet,

oSZToVáTa – SZöVeT hangváz: SZ-t-V-T – SZ-V-T.

Az oSZTOVÁtán, oSZTOFÁtán szövik a SZTÓFÁt (v > f),

oSZToVáta – SZTóFa hangváz: SZ-T-V-t – SZ-T-F.

Az eTRUSZKok jól szervezett, földművelő, állattartó, kézműves nép volt. Nevükben a TRU, a TRUda, az elTÖRŐdő FÁRADozás. A szerszámkészlet, a TRUsza. TRUSZÁjukban, TRU SZÁKjukban minden, az életvitelhez szükséges szer megvolt a jó életvitelhez.

A TRUSZA vagy TRU SZÁK szerszámmal és egyéb szükségessel tele, SZATUR volt.

TRUSA – idegenszerű. TRUSZA = készlet, más néven SZATYOR, SZERTARTÓ láda, táska, régiesen: SZEREDÁS (t > d). Ez egy ősnyelvi szó, amely az utódnyelvekben él. Minden ETRUSZKnak TRUSZÁKja volt, benne a teljes készlete.

eTRuSZK – TRuSZáK hangváz: T-R-SZ-K – T-R-SZ-K

TRUSZA a TRUDÁhoz, azaz elTÖRŐDŐ, fáRASZTó munkához használt szerszámkészlet.

Nem kizárt, hogy a rómaiak az útépítés műveleteit is az ETRUSZKoktól tanulták meg, hisz valószínű, ők építették az első STRÁDÁt, amely kemény TRUDÁt igényelt.

TRuDa – TöRőDő hangváz: T-R-D – T-R-D

A TRA, TRU, TRO az ősnyelven munkával kapcsolatos szavakban. Mindenki KÉSZen állt katTRA, csatTRA, patTRA, tetTRE azaz a munkára, NÉGYelésre. Utódnyelvek NÉGYet jelentő szavaiban él e munkajelentésű ősi TRA hangcsoport: quaTRO, caTRO, paTRU, teTRA stb. De a francia TRAvail = munka szóban is. Az orosz TRUda is e gondolatot hordozza. Az eTRUSZKok alkotó, munkás, NÉGYelő, TöRŐDő, TRUSZKoló nép volt, ezt történelmi hagyatékuk bizonyítja. A szó teljesen beépült e nép nevébe. A TRUSZA vagy TRU SZÁK tele volt, SZATUR volt. A TRUSZA a teljes készlet, amellyel a SZUTRA, a feladat teljesíthető. A hegyes szerszám kiSZÚRTA a TRUSZA oldalát.

Az ETRUSZK SZERETTE a rendet, azért tartott TRUSZÁT. A TRUSZÁba rakta szerszámait, nem SZÓRTA SZERTE.

A SZATUR szó ősnyelvi, jelentése: tele, telített. A latin nyelv átvette. A jóllakottság, a telítettség jellemezte az év végi, római SZATURnália ünnepeket. Aki túl SZATURra ette magát, ROSZAT (rosszat) tett magának, úgy nézett ki, mint egy tömött, teleROTYASZtott SZATYOR.

Aki túlontúl jóllakott a LAKOLÓS, latinul LUCULLUS lakomákon, az körülövezte magát, hogy bírja bendője terhét. Az ilyent SZATURNOSnak nevezték. Innen kapta nevét a körülövezett SZATURNUSZ bolygó. Aki hajlamos volt túltömni magát, annak ajánlatos volt eltolni a jelképes RETESZt, azaz nem enni túl sokat.

TRuSZa – SZaTuR hangváz: T-R-SZ – SZ-T-R

TRuSZa – SZaTYoR hangváz: T-R-SZ – SZ-TY-R

TRuSZa – SZeReDáS hangváz: T-R-SZ – SZ-R-D-S

TRuSZa – SZTRáDa hangváz: T-R-SZ – SZ-T-R-D

TRuSZa – SZeRTaRTó hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T-R-T

TRuSZa – SZeReTTe hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T

TRuSZa – SZúRTa hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T

TRuSZA – SZóRTa – SZeRTe hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – SZ-R-T

A kámaSZUTRA a szaporítás teljességét, a kamatoló feladatot, SZUTRÁt jelentette, amelyhez mindkét részről kell a megfelelő TRUSZA, azaz nemi szerv készlet, hogy a telítettség, a SZATUR érzete tökéletes legyen, és utód szülessen. A kámaSZUTRA nem a GENDER, azaz GÖNDÖR, KONDOR elmélethez kötődik, mert az visszaKONDORodik, GÖNDÖRödik, GENDERedik a saját neméhez, s így a TRUSZA nem teljes, nincs meg benne mindkét készlet teljesen, hibátlanul a feladat eredményes elvégzéséhez, s mivel nem jó helyre, hanem csak úgy SZARTA lyukba SZÚRTA, így nem lesz szaporítás. Az igazi bensőséges SZUTRÁhoz őszintén SZERETni kell. Az első nőnek, ÉVÁnak sok neve volt, ezek egyike ESZTER, hiszen SZERETve volt, és SZERETett is. A SZERETet mindenkié, így a TE RÉSZed is. Valószínű a TERÉSZ, TERÉZ név eredete ide vezethető vissza.

SZaTuR – RoSSZaT hangváz: SZ-T-R – R-SZ-T

SZaTuR – RoTYaSZ hangváz: SZ-T-R – R-TY-SZ

SZuTRa –TRuSZa hangváz: SZ-T-R – T-R-SZ

SZuTRa – SZaRTa – SZúRTa hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T – SZ-R-T

SZuTRa – SZeReT hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T

SZaTuR – ReTeSZ hangváz: SZ-T-R – R-T-SZ

SZuTRa – SZeReT – ESZTeR – TeRéZ hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T – SZ-T-R – T-R-Z

A KAPTÁR szó eredetét a bérnyelvészet így jelzi: ? görög > latin > német eredetvonal. REPÜL: finnugor. TÖRPE: nem írja idegen eredetűnek, de kifejezetten magyarnak sem. TÉRKÉP: TÉR: finnugor, KÉP: török. PORTÉKA: görög > latin > német eredetvonal. NEKTÁR: görög > latin > nemzetközi.

Az alábbiak bizonyítják, mindannyi magyar eredetű, egyazon szócsaládba is besorolhatók. Persze, mint minden hangnak, gyöknek, szónak több szerepe van. A méhek a virág PORTOKjából szedik a NEKTÁRt. A KAPTÁRba RÖPTÜKben hordják be e PORTÉKát. A bejáratnál ér véget a RÖPTÜK. A KAPTÁRhoz mérten TÖRPÉK a méhek. A méhek megtalálják a KAPTÁRt, ösztöni képességük van saját TÉRKÉP alkotására. FolyóPARTOK melletti virágréteken gyűjtik a nektárt. A kis szállítók KAPTÁRba hordják NEKTÁR PORTÉKÁjukat (p > n). A méhész a KAPTÁR lépeiből PÖRGETve (k > g) nyeri ki a mézet. A legfinomabb, legváltozatosabb gyógyerejű mézfajtákat a KÁRPÁTOKban gyűjtik.

KaPTáR – NeKTáR hangváz: K-P-T-R – N-K-T-R

KaPTáR – PöRGeT hangváz: K-P-T-R – P-R-G-T

KaPTáR – PoRToK hangváz: K-P-T-R – P-R-T-K

KaPTáR – PaRToK hangváz: K-P-T-R – P-R-T-K

KaPTáR – TöRPéK hangváz: K-P-T-R – T-R-P-K

KaPTáR – RöPTüK hangváz: K-P-T-R – R-P-T-K

KaPTáR – TéRKéP hangváz: K-P-T-R – T-R-K-P

KaPTáR – PoRTéKa hangváz: K-P-T-R – P-R-T-K

KaPTáR – KáRPáT hangváz: K-P-T-R – K-R-P-T

A CzF Szótár is idegen eredetűként jegyzi a BÁRKA szót – latinként – ez tévedés. A BÁRKA ősnyelvi szó, egyébként ott van az Ararát egyik csúcs közeli gleccserében, befagyva örök bizonyítékaként a 4500 évvel ezelőtt tomboló világraszóló Vízözönnek! Az ateisták szerint sem Noé, sem a BÁRKÁja nem léteztek soha, ám a magyar nyelv igazolja létezését, a nyelvben fellelhetőek a szó hangváz hangjainak átforgatásaival alkotható fő jellemzők megnevezései.

A BÁRKA egy BUROK volt, mintegy KÓBOR, héjként, védelmet nyújtott számukra, de RABOK voltak egy éven át. Noé a BÁRKÁba BERAKta állatait, ABRAKot is rakott. Az ABRAK az állatok jó KARBAn tartásához kellett a hosszú időre. A BÁRKA hatalmas volt, ősnyelven: AKBÁR = hatalmas. Belül KÖRBEjárható volt az állatok felügyelete, szemmel tartása végett. Az ABRAKkal etetéshez BAKRA tett edényeket használt, mintegy jászolként.

A gondozással BOKORnyi teendője volt az egész családnak egy éven át, tehát nem unatkoztak.

A BÁRKA nem volt irányítható, de azért ők ÉBEREK voltak mindvégig (nem héberek), figyelték az ár viselkedését, a BÁRKÁval KÓBORolás egész ideje alatt, mialatt egy másik KORBA vitte őket, egy gyökeres változásokkal telitett új kihívásokkal teli földi létbe: éghajlat teljes megváltozása az, emberi életkor lerövidülése, betegségek, erjedés stb.

BáRKa – BuRoK hangváz: B-R-K – B-R-K

BáRKa – BeRaK hangváz: B-R-K – B-R-K

BáRKa – aBRaK hangváz: B-R-K – B-R-K

BáRKa – KaRBa hangváz: B-R-K – K-R-B

BáRKa – KöRBe hangváz: B-R-K – K-R-B

BáRKa – BaKRa hangváz: B-R-K – B-K-R

BáRKa – aKBáR hangváz: B-R-K – K-B-R

BáRKa – KóBoR hangváz: B-R-K – K-R-R

BáRKa – KoRBa hangváz: B-R-K – K-R-B

BáRKa – BoKoR hangváz: B-R-K – B-K-R

BáRKa – éBeReK hangváz: B-R-K – B-R-K

BáRKa – RaBoK hangváz: B-R-K – R-B-K

Az ASSZONY bő termő lény, és NYOSSZA, NYOSZTJA mindenki, aki szereti. Az igazi ASSZONY szereti, ha NYOSSZÁk, azaz nosztják női, anyai gyümölcseit. ASSZONYOLJ a NYOSZOLYÁN! A hűséges, szorgalmas ASSZON (régies ) nagy hASZON. A leány a NÁSZON válik ASSZONNÁ. Ha a férj szeretően kedves, megértő, udvarias, az ASSZONYnak érzelmi-testi SZONNYA (szomja) van iránta. Ha durva, aljas, akkor érzelmi-testi ISZONYA van. Az ASSZONY SZÜNJÉnek (keblének) SZONJA, a kicsinye. A SZON a NÁSZ gyümölcse. A SON gyök az utódnyelvek némelyikében a sarjat, kicsinyt, gyermeket, fiat jelent. Pl. JohnSON, ErikSON, ManSON stb.

aSSZoNY – NYoSSZa hangváz: SZ-NY – NY-SZ.

aSSZoNYoLJ – NYoSZoLYa hangváz: SZ-NY-LJ – NY-SZ-LY

aSSZoN – haSZoN hangváz: SZ-N – h-SZ-N.

aSSZoN – NáSZoN hangváz: SZ-N-N – N-SZ-N

aSSZoNY – SZoNNYa hangváz: SZ-NY – SZ-NY

aSSZoNY – iSZoNYa hangváz: SZ-NY – SZ-NY

aSSZoNY – SZüNJe – SZoNJa hangváz: SZ-NY – SZ-NJ – SZ-NJ.

A BOGLYA összeBOLYGAtot széna- vagy szalmaszálakból áll. Takarmányhasználatkor a BOGLYÁT tépik BOLYGATják. A BOGLYÁban GABALY van. A BOGLYA csúcsára néha felül a BAGOLY. Nyáron, a nagy melegben, BOGLYArakás idején járnak a BÖGÖLYök.

BoGLYa – BoLYGa hangváz: B-G-LY – B-LY-G.

BoGLYáT – BoLYGaT hangváz: B-G-LY-T – B-LY-G-T

BoGLYa – GaBaLY hangváz: B-G-LY – G-B-LY

BoGLYa – BaGoLY hangváz: B-G-LY – B-G-LY

BoGLYa – BöGöLY hangváz: B-G-LY – B-G-LY

Aki BÜSZKE természetű, annak BESZŰKül a mozgástere, SZÜKEBB a baráti köre. Van, aki gazdag, sok pénzére, tömött BUKSZÁjára BÜSZKE. Az öntelt BÜSZKE férfi-nő csak a külsőre ad, a kapuKÜSZÖBön belül kell látni őt és környezetét. Sok BÜSZKE otthona, gazdasága KOSZBAn úszik. A szép nő BÜSZKE arra, hogy SZEBBKE, mint mások. Aki túl BÜSZKÉn viselkedik, lenézvén másokat, arra BŐSZEK a körülötte élők.

BüSZKe – BeSZüK – SZüKeBB hangváz: B-SZ-K – B-SZ-K – SZ-K-B

BüSZKe – BuKSZa hangváz: B-SZ-K – B-K-SZ

BüSZKe – KüSZöB hangváz: B-SZ-K – K-SZ-B

BüSZKe – KoSZBa hangváz: B-SZ-K – K-SZ-B

BüSZKe – SZeBBKe hangváz: B-SZ-K – SZ-B-K

BüSZKe – BőSZeK hangváz: B-SZ-K – B-SZ-K

FIGURA – a híres borbély, FIGARO is lehetett FIGURÁs frizurát, hajszobrot készítő. A táncokban látványos FOROGÓ mozgásFIGURA van. A jó táncos sok FIREGŐ táncFIGURÁt ismerő. A FARAGÓművész sokféle FIGURÁt FARAG.

FiGuRa – FiGaRo hangváz: F-G-R – F-G-R.

FiGuRa – FoRoGó hangváz: F-G-R – F-R-G

FiGuRa – FiReGő hangváz: F-G-R – F-R-G.

FiGuRa – FaRaG hangváz: F-G-R – F-R-G

KALÁNY – a KALÁNY másképp KANYÁL szócsalád szavai itt alább.A KALÁNY, KANYÁL már a LÁNYKA kezében is jól áll. A LÁNYOK idejében felkészülnek a főzésre, a KALÁNY forgatására, használatára, a KALÁNYolásra is. Hajdanán a közös KALÁNYon vegyültek a NYÁLAK. Ha nem mossák meg rendesen, NYÁLKA marad rajta. A KALÁNY-nyal mohón evő NYAKALja az ételt. A KALÁNY, KANYÁL a NYALÁNK NYALAKodási evőeszköze. A NYALKA legény vigyáz a KALÁNY-nyal, nehogy leegye magát a LÁNYOK előtt. KALÁNYt NYALÉK, s utána NYELÉK Ha éhes vagyok KALÁNY után NYÚLOK, s minden jó falat előtt megNYÍLOK. A KALÁNY előtt megNYÍLIK a száj. A KALÁNY végül KINYALható.

KaLáNY – KaNYáL hangváz: K-L-NY – K-NY-L

KaLáNY – KaNYáL – LáNYKa hangváz: K-L-NY – K-NY-L – L-NY-K

KaLáNY – KaNYáL – LáNYoK hangváz: K-L-NY – K-NY-L – L-NY-K

KaLáNY – KaNYáL – NYáLKa hangváz: K-L-NY – K-NY-L – NY-L-K

KaLáNY – KaNYáL – NYáLaK hangváz: K-L-NY – K-NY-L – NY-L-K

KaLáNY – KaNYáL – NYaLaK hangváz: K-L-NY – K-NY-L – NY-L-K

KaLáNY – KaNYáL – NYaLKa hangváz: K-L-NY – K-NY-L – NY-L-K

KaLáNY – NYaLéK – NYeLéK hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K

KaLáNY – KaNYáL – NYaLáNK hangváz: K-L-NY – K-NY-L – NY-L-N-K

KaLáNY – KaNYáL – NYíLiK hangváz: K-L-NY – K-NY-L – NY-L-K

KaLáNY – NYúLoK – NYíLoK hangváz: K-L-NY – NY-L-K – NY-L-K

KaLáNY – KaNYáL – KiNYaL hangváz: K-L-NY – K-NY-L – K-NY-L

A KOTROBÁL szó, olyan kószálót, barangolót, gyűjtögetőt jelentett az ősnyelvben, aki így szerzi be szükségleteire valókat. E szó ma nincs jelen a magyar nyelv szavai közt, de itt a szócsalád többi tagja.

A KOTROBÁLÓ sokat BOTORKÁLt a nehezen járható terepen, de mindig BOTRAKÉLt, ha szükség kívánta. Mivel a BOT fő munkaeszköz volt, így a BOTRAKELés, munkába indulást is jelenthetett. A KOTROBÁLÓ a LÁBAIT RAKja egymás elé, úgy halad. A KOTROBÁLÓk, ha kedvező volt a helyzet, bizony RABOLTAK is más KERTÉBŐL. Nevüknek hangvázából ítélve, a KELTAIBÉR nép is ilyen KOTROBÁLÓ életmód követésével jutott el a mai Brit-szigetekre.

KoTRoBáL – BoToRKáL hangváz: K-T-R-B-L – B-T-R-K-L

KoTRoBáL – LáBaT RaK hangváz: K-T-R-B-L – L-B-T-R-K

KoTRoBáL – BoTRaKéL hangváz: K-T-R-B-L – B-T-R-K-L

KoTRoBáL – RaBoLTaK – KeRTéBőL hangváz: K-T-R-B-L – R-B-L-T-K – K-R-T-B-L

KoTRoBáL – KeLTaiBéR hangváz: K-T-R-B-L – K-L-T-B-R

A TANÁSZ szóról: a TANÁSZ volt az a bölcs érett ember, aki TANított, TANÁSZolt, TANÁCSolt. Akkor nem TANÁRnak, hanem TANÁSZnak nevezték. A TANÁSZ mélyen SZÁNTÓ ismerettel bírt.

A jó, bölcs TANÁSZ SZÁNATot érzett a tudatlan iránt, és TANÁCSolta, TANÁSZolta, TANította, felNESZTEtte, keltette benne az érdeklődést az addig ismeretlen iránt. A TANÁSZolt a NÁSZT illetőleg is: házasságra, családra vonatkozókban. Ő maga sem SZÜNT meg TANulni élete SZENTülésléig, azaz élete végéig. „Az igazi bölcs holtáig tanul.”

Az igazi, jó indulatú bölcs TANÁSZokat a nép SZENTként tisztelte, mert SZÜNET nélkül TESZEN a körülöttük élők javára. Ezek voltak az igazi bölcs SZENÁTORok, NESZTORok, akik egészségre, SZANÁTRA vonatkozó TANÁSZokkal is ellátták a kór további RONTÁSZA (eszezve) ellen a SZÁNATRA méltó betegeket.

Megfigyelhető a nyelv alkotó rugalmassága, szóképző készsége, kifejezőképessége hisz a három hanggal – T-N-SZ – körülírja a TANÁSZi szerepkör fő jellemzőit, majd bővítménnyel (R) további jellemzőket ír le.

Innen látható, hogy ez egy megtervezett nyelvszerkezeti vázra épülő nyelv, amely az ember teremtésekor lett beültetve az örökítő sejtekbe, és nem a kifejlődéstan hablaty nyomán jött létre magától.

TaNáSZ – NeSZTő hangváz: T-N-SZ – N-SZ-T

TaNáSZ – NáSZT hangváz: T-N-SZ – N-SZ-T

TaNáSZ – SZáNaT hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T

TaNáSZ – SZeNT hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T

TaNáSZ – NeSZToR – SZeNáToR hangváz: T-N-SZ – N-SZ-T-R – SZ-N-T-R

TaNáSZ – SZaNáT hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T

TaNáSZ – SZüNeT hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T

TaNáSZ – SZáNTó hangváz: T-N-SZ – SZ-N-T

TaNáSZ – TeSZeN hangváz: T-N-SZ – T-SZ-N

A CSONKAsággal kapcsolatos szócsalád: A CSONKA maradvány CSÜNG. A magyar CSONKA, SONKA szavak a CSONt szó gyökét tartalmazzák, amelyből a CSONka kifejezés indul. A SONKA a padláson, KACSON, azaz rúdon CSÜNGött. A SONKÁra mondták régen: NOCSAK, kitartson újig! A CSONKAság a KANCSALság is. Ez székelyül: KANCSI. A CSONKA – KACSON átforgatás mutatja, hogy amikor lefosztják a szőlőtőkét, akkor CSONKA marad, mert a KACSON nincs semmi. A CSONKA – KACSON gyökátforgatással azt is mutatja, hogy a CSONKAság a KACSON, a karon gyakoribb. A KANCSÓ egy olyan korsó, amelynek a szűkített felső része nincs, eleve CSONKÁn készítették, nagyobb felső nyílással, más szerepet szánva. A szép, mutatós KANCSÓt hajdan, fent az ÁGACSON, a GÖCSÖN felakasztva tartották. A KANCSÓ, korsó, ha eltört, rút, CSONKA lévén, így ÓCSKÁN mutat, s már nem hasznavehető. A CSONKA KANCSÓ már nem KINCS. A lábon legtöbb esetben a CSÁNK, a boka CSONKul. Van olyan népi szokás, hogy a CSÁNKra, bokára apró CSENGŐket kötöznek, amelyek tánclépés közben CSÖNGnek. Ez a gondolat továbbvihető: valaha CSÜNGŐnek nevezték az alkart, és ez a CSÜNGŐ adta a CSING, SING, más szóval: könyök hosszmérték méretét. A CSENGŐ is CSÜNG, és mozgatva CSINGIlingi, CSENGŐ hangot ad. A CSONKA ágon, sérült GÖCSÖN valaha egy szép zöld ág CSÜNGött.

CSoNKa – SoNKa – CSoNT hangváz: CS-N-K – S-N-K – CS-N-T.

CSoNKa – KaCSoN – CSüNG hangváz: CS-N-K – K-CS-N – CS-N-G.

SoNKa – NoCSaK hangváz: S-N-K – N-CS-K.

CSoNKa – CSüNG hangváz: CS-N-K – CS-N-G.

CSoNKa – KaNCSaL – KaNCSi hangváz: CS-N-K – K-N-CS-L – K-N-CS.

CSoNKa – KaNCSó hangváz: CS-N-K – K-N-CS.

CSoNKa – áGaCSoN – GöCSöN – KaNCSó hangváz: CS-N-K – G-CS-N – G-CS-N – K-N-CS.

CSoNKa – KaNCSó – óCSKáN hangváz: CS-N-K – K-N-CS – CS-K-N.

CSoNKa – KaNCSó – KiNCS hangváz: CS-N-K – K-N-CS – K-N-CS.

CSoNKa – CSáNK hangváz: CS-N-K – CS-N-K

CSáNK – CSeNGő – CSöNG hangváz: CS-N-G – CS-N-G – CS-N-G

CSüNGő – SiNG hangváz: CS-N-G – S-N-G.

CSüNGő – CSeNGő – CSeNG hangváz: CS-N-G – CS-N-G – CS-N-G.

CSoNKa – GöCSöN – CSüNG hangváz: CS-N-K – G-CS-N – CS-N-G.

Ez a különbség a grammatikai nyelvtan és a gyöknyelvtan közt. A grammatika az utódnyelvek száraz, élettelen lárvaszavainak elemzéséhez alkalmazható..

A gyöknyelvtan felfedi a teremtés nyelvében rejlő bölcsességet, a követhető, következetes összhangot. Csodálatos összhang van e nyelvben.

A LÓ ősi nevei: KABALA, KALÓ. Ennek megértéséhez egy kacskaringós magyarázatot kell fűzni.

Tudni kell: minden fogalomkörnek sajátos értelemhordozó elemei vannak a szavak, kifejezések felépítésére. Megfigyelhető, milyen érdekes módon szövődnek össze a nyelv szavai, mert beleépülnek az értelemhordozó gyökelemek. Ez a Teremtő Isten által alkotott tökéletes nyelv, és e nyelven rendkívüli nyelvi szövevények, szó-vevények hozhatók létre az értelemhordozó elemek összeépülésével.

A LÓ már a kezdetektől az ÚT fogalmával társult. Így a különböző neveibe is beépültek. Ugyanis, mint minden másnak, a LÓnak is több neve volt. Minthogy minden ősnyelvi szó fordítható volt, és úgy is érthető szó jön létre, e jelenség a szavak elemzésénél vizsgálandó! A vizsgált szó átforgatásával létrejövő szavak a jellemzőket írják le.

A LÓ nevei: KALÓ, KABALA, KABALO. Az ÚT neve: KALÉ.

Az északi sarki jég Özönvíz utáni kezdeti olvadásakor, a mai Franciaország és Brit-szigetek közt, a csatorna lassú feltöltődése idején, szárazföldi átjáró volt. Az ott élők Jáfet ősnyelvet beszélő utódnépe, az átjáró UTat KALÉ néven nevezte, arra KALÉZoltak. Ma is az a neve: CALAIS.

ÚTra, KALÉra indulás előtt a LÓ, KALÓ elhagyta az ÓLat, istáLÓt. Az ÚTra induLÓ ember elhagyta a LAKOt, feltette a KALAPot, és maga elé vette a KALÉt, azaz UTat. LÓháton utazva jobb volt a KALPAG, mivel az rögzítve volt egy szalaggal, így vágtákban GALOPPOKban sem röpült le a fejről. A KABALÓ, KABALA gyorsabban visz, mert gyorsabban szedi a LÁBAKat. A jó hátasLÓ néha táncoLÓ paripa.

Nem véletlen, hanem a nyelvi egységhez, kifejezési szövevényeinek csodáihoz tartozó, hogy ZABnak nevezték a LÓ legkedvencebb – ZABján, ZÁPján rágott – szemes takarmányát, a ZABot. Ismerős a ZABot ZABáLÓ LÓ. Ilyenkor kiveszik a ZABlát a szájából, hogy ZABjával, ZÁPjával ZAVartalanul (b > v) ZABálni tudja a ZABot.

A LUcernát, a LÚ legkedvencebb, legtáplálóbb zöld növényét sem véletlenül nevezték e néven!

A LÓ hátán ülő LÓBÁLja a LÁBait. Hogy miért lett KABALA is a neve? A LÓnak a fő ereje a LÁBAKban rejlik, mert azokkal száguld gyorsan. KABALA – ALÁBAK átfordítás mutatja. A KABALA gyorsan szedi a LÁBAKat. Minthogy minden ősnyelvi szó fordítható volt, és úgy is érthető, a LÁBAK erejével száguldó LÓ másik neve: KABALA lett. A LÓ, a KABALA, KABALÓ, szokott KABÁLÓzni, KAPÁLÓzni is első LÁBaival.

De talán az is idetartozik, hogy a LÓ, mint a legszebb háziállat, az ember szívéhez, KEBELÉhez– KEBLÉhez nőtt. A LÓnak, mint féltett állatnak épített először beálLÓ, védett helyet, ÓLat, istálLÓt.

Az öreg székelyek gyerekkoromban még sűrűn használták e szót, azaz KABALÁnak mondták a LOvat.

KaLPaG – GaLoPPoK hangváz: K-L-P-G – G-L-P-K.

KaBaLa – LáBaK hangváz: K-B-L – L-B-K

KaBaLa – KaPáLó hangváz: K-B-L – K-P-L

KaBaLa – KeBeLe hangváz: K-B-L – K-B-L

JUBÁL már volt említve, neve zenéhez kötődő szó a LÓBÁL – LÁBAL. A LÁB önkéntelenül mozdul az ütemes zenére. A LÁB – BÁL fordítás már Ádám után az első zenésznél megjelenik, mert az is beleszövődik nevébe. Az első zenész neve: JuBÁL.

JUBÁL érzelmileg túlfűtött, BUJa, JUBáló, BUJÁLó, azaz szerelmes alkatú zenész volt, a nőket BÚJta.

A JUB – BUJ gyök részben az utódnyelvekben szeretni jelentéssel fellelhető. Főként a szláv nyelvekben.

JUBÁL másik névadó jellemzője: zenéjének ütemére mozgatta LÁBUJjait, nevében ez is megjelenik: JUBÁL – LÁBUJJ. A későbbi JUBÁLok, azaz zenészek már LEBUJokban is zenéltek.

Az ő LÁBaló, láBALó, LÁBat LÓBáló, lóBÁLó, doBÁLó mozdulatait mások is utánozták, innen ered a BÁL szó.

Minden BÁLban ZABÁLtak, azaz ettek is a BÁLOZók akkoriban. Ez volt a LÁBAZó, ZABÁLó BÁLOZás. ZABÁLáskor a ZABján (innen a szláv: zub = fog), ZÁPján(b > p) rágja az ételt az ember. Ma is létezik a kosaras BÁL rendezvény, ahol egymást kínálva esznek is, azaz ősiesen ZABÁLnak.