SZIVÁRVÁNY – A távolabb hulló esőcseppeken megtörő napfény által keltett, körív alakú, színes fényjelenség az égbolton. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szív(ás)] A SZIVÁRVÁNY a SZI – ISZ ősgyökből bővült SZ.V – V.SZ gyökből: SZíV – ViSZ induló szó. A SZI ősgyök a SZÍn szó alapja is, és ez esetben SZÍnekről is szó van. Ám a SZIVárvány a SZÍVhez is szól. A ZIVatar után, mintegy széles mosolyként jelenik meg az égen, és a SZÍVekben derűt fakaszt. A V hangcsoport – IVÁ – a szIVÁrvány hEVEderszerű félkörÍVE látszik a lEVEgőben. A fehér szín alkotói egy sÁVOn, fénycsÓVAként. A szóban az ÍVElő alakzat mellett, szÖVEtség jele is arra, hogy többé nem lesz világméretű vízözön. A szIVÁrvány többnyire zIVAtar elmúltÁVAl jelenik meg. A V.R – R.V gyök: VáR – RéV, valószínű, az ígéretre, a RÉVbe jutás nyugalmára VÁRakozást jelenti a szóban. Az RV hangcsoport – ÁRVÁ –, mint egy félkör alakú zÁRVÁny, amelynek két szARVA a talajból kiinduló. Olyan légköri jelenség, amely a fizika tÖRVÉnyei szerint jön létre, azokkal magyarázható is, ám ezen túlmenően mÉRVAdó teremtői ígéret jele is, amely ma is ÉRVÉnyben van, mivel meg van ÍRVA (Gen. 9: 11 – 13). A teremtés nyelve ezt világosan bizonyítja sajátos kifejező eszközeivel. Az RV páros, mint R.V – V.R gyök: RoV – VöR, mint égre ROVott VIRuló SZÍnes körÍV, amelynek első és legszebb színe a VÖRös. A V.NY – NY.V gyök: VáNY – NyáV (v > b: nyáv – nyaláb ) a szivárVÁNY a fénytörése, szórása, mintegy szórVÁNYa a színeknek, egy fényNYalÁB. Gondoljunk arra, hogy létrejön az egész színvilág belőle, amely közel 3000 árnyalatot tartalmaz, s ebből az emberi szem több mint 2000-et képes megkülönböztetni.