SZIMMETRIA – Abból adódó szabályosság, hogy egy képzeletbeli síkkal vagy egyenessel két részre osztott tárgynak, alakzatnak e részei egymásnak tükörképszerűen megfelelnek, illetve egymáshoz nagyon hasonlítanak. [bérnyelvész: nk: latin < görög]
A SZIMMETRIA SZ.M – M.SZ gyök bővítménye: SZeM – MeSZ. A SZIMmetria SZEMmel már MESSZiről érzékelhető.
Igaz, hogy a kétoldali SZEMMÉRTÉKes részarányosság neve latinul: simetria bilateralis, de honnan az eredet, mert sem görögül, sem latinul nincs átfogó, teljes magyarázat a SZEM, a MET, a TR alvógyök, TRIA hangcsoport szóelemekre sem külön-külön, sem együtt. Egyik nyelven sem SZEM a látószerv neve.
A SZIMMETRIA pedig nem más, mint SZEMMÉRTÉKes részarányosság. Ez a SZEM-SZEM, az arc függőleges, képzelt tengelyével elválasztott SZEMpár hasonlata, az arc két oldalának SZEMbetűnő, SZEMmel MESZ-sziről érzékelhető tükörképi azonossága.
SZiMMeTRiKuS – SZeMMéRTéKeS hangváz: SZ-M-M-T-R-K-S – SZ-M-M-R-T-K-S.
Az M hangcsoport – IMME – a szIMMEtria ÁMUlatra, bÁMUlásra okot adó jelenség a zÖMMEl azonos méret és rajzolat okán.
Az M.T – T.M gyök: MeT – TeM, lehet MATéria azaz anyag, de a száMOTtevő képi hasonlóság, azonos TÖMegméret is.
A TR hangcsoport – ETRI – a szimmETRIa egyféle – szemmel is észlelhető – mÉRTÉk. Olyan szavakban is értelemmeghatározó, amelyek egy bizonyos haTáRig engednek kiTeRjedést. Például az IsTRÁng hosszúsága, a kETREc mérete, a lÉTRA magassága, a mATRIng, a pETREnce nagysága.
A TR páros, mint T.R – R.T gyök: TéR – RéT, a kiTERjedés, a TERület, RÉT, méRET ÉRTékek. A SZIMMETRIA: két azonos méRETű TÉR, s a képet megTÖRő (elméleti) középvonal körül SZEMre azonos tükörképek. Ha egyik oldal RÚT, a másik is. Két ember egymás tükörképe lehet jellemben is. Ha egyik báTOR, a másik is.
A TRI hangcsoport háromszorosan hangsúlyozó minden szóban, ahol jelen van. A TR és RT kötött mássalhangzó-párosok TeTT és eRő kifejezői a szavakban mind párosban (alvógyökként), mind gyökszóban, de eltávolodva is.
A SZEMMÉRETES ősnyelvi szóból módosult görög SZÜMMETROSZ majd latin SYMMETRIA szó, de eredetére, tartalmára magyarázat csak a mai magyar nyelven adható.
SZeMMéReTeS – SZüMMeTRoSZ hangváz: SZ-M-M-R-T-S – SZ-M-M-T-R-SZ.
A SZIMETRA – ARTEMISZ teljes átfordítás burkoltan arra is utalhat, hogy ARTEMISZnek volt ikertestvére, mása, SZIMETRÁja: Apolló. Másik jellemzője: ÁRTAMOSZ, azaz ártalmas, bosszúálló. Ez magyarul magyarázható.
SZiMeTRa – ARTeMiSZ – áRTaMoSZ hangváz: SZ-M-T-R – R-T-M-SZ – R-T-M-SZ.
ARTEMISZ mindenkit SZEMÉTRE vetett, aki az ő nemtetszését váltotta ki.
ARTeMiSZ – SZeMéTRe hangváz: R-T-M-SZ – SZ-M-T-R.
Azonban a bérnyelvészet a görög SZÜM = együtt + METRON = mérő, összetett szóval magyarázza. Nos, a görög SZÜM, az ősi SUMMA (s > sz) SZUMMA szóból ered, amely összest, tömeget, MASSZÁt jelent
SZuMMa – MaSSZa – SZeMMi hangváz: SZ-M-M – M-SZ-SZ – SZ-M-M.
A SUMMA – SEMMI ellentét azonos hangokkal kifejezhetősége igazolja, hogy mindkettő ősnyelvi eredetű szó.
A SUMMA MÉRETismétlődés, sorjázás ütemre, azaz RITMUSra azonos lehet.
Vagyis SZEMMÉRTÉKre azonos tömegSZIMMETRIÁK RITMIKUS ismétlődése valós tény a természetben. Ezt a nyelv szavaival is igazolja.
SZeMMéRTéK – SZiMMeTRiáK – RiTMiKuS hangváz: SZ-M-R-T-K – SZ-M-R-T-K – R-T-M-K-S.
A TR – RT kapcsolat: a szimmeTRia – épp mint a kereTRe felvetett maTRing képe – azonos éRTékek, méRTékek, vagy szóRT kép jelenléte, a maRT, paRT, az elméleti vagy valós választóvonal mindkét oldalán.