Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
SZIKLA – Csupasz kőzetnek valamely hegy részét alkotó nagyobb tömege vagy magányosan álló darabja. [MÉKSz: szláv] A SZIKLA KL párosát a legkeményebb K és a leglengébb L hangok alkotják, s ezért nagyon ellentmondásos értelmet közvetít különböző szavakban. A csuKLó kemény kötődésű ízület, de ugyanakkor rendkívül hajlékony, akár a régies siKLa alakja. Az igazi szónoKLatot szabadon adják elő, de szorosan kötődnie kell egy tárgyhoz és az előadó személyiségéhez. A nyaKLó nem szorítja az állat nyakát, de valamihez kötve tartja. A siKLó alapja Kemény, de rajta Lazán csúszkálni lehet. A SZIKLA kemény kő, de elmozdulhat helyéről, akár a csuKLó, és gördülve vagy siKLó mozgásban indulhat a völgy felé. És van egy nem magyarnak tartott szó, de amely őrzi ősmag(yar)-nyelvi jellegét: KLASSZIKUS. A klasszikus irányzat: szoros, kemény kötődés valamely beosztályozott régi hagyományhoz. Mi a KLASSZIK? A KLA-SSZIK, SSZIK-KLA, azaz SZIKLA. És ez a fordíthatóság a magyar nyelvi eredetet bizonyítja – vitathatatlanul! A KL páros hangjaival alkotható szavak is olyan tárgyakat, jelenségeket írnak le, melyek felhasználhatóságuk okán kötődnek egy helyhez, de lazán eltávolíthatók: KuLcs, KaLap, KaLány, KeLep stb. A CzF Szótárból: „Egyezik vele a szláv szkala, melyből lett szkalicza, magyarul Szakolcza város neve. Hasonló hozzá a latin silex, saxum is. Egyébiránt a magyar nyelvből elemezve: Szab., Dávid szerént szilag v. szilak jelent valamely egésztől elszakadt, eltörött darabot, miből azt lehetne vélni, hogy szikla hangátvetés által ebből keletkezett, s eredetileg darabot, hasábot jelentett, honnan kőszikla annyi volna mint kőszilag, azaz kődarab, kőréteg.” Károli Gáspár kőszálnak is nevezi, de van a szilánk szavunk, mely sziklából kipattant rész, és a szilárd gyöke is kötődik a sziklához. A szó nem szláv, hiszen látszik a szláv hanghiányos szókezdőn, hogy a magyar szikla torzója: szkala – sz(i)kala. Egy olyan nyelv, mely minden beszédhangot használ (magyar), nem vehet át egy béna hanghiányos nyelvből szavakat. Ősmag(yar)-nyelvi eredetre vall a latin silex is.