Ősi magyar szavak
SZERELEM – A szeretett személy iránti vágyban és odaadásban megnyilatkozó, nemi vonzalmon alapuló érzelem. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A SZERELEM E(s)ZERével hatványozódó, SZORzatokkal növekvő vonzó érzELEM, oly alkotóELEM, mely az egyén testi-lelki világába beépül. Egy határt nem ismerő, SZÉLes lelki megnyilatkozás (SZ hatás). Bár már írtam erről fennebb, de idekívánkozik: a SZER gyök SZERtartásra, ünnepi hangulatra utaló gyök, és ez jelzi azt is, hogy aki nagyon SZERELMES, az állandó ünnepi hangulat forgatagában érzi magát. Olyan, mint egy kivirágzott gyümölcsliget. Az egész embert átfogja. Az EGÉSZ szó értelme fordítva, bontva látszik: egÉSZ – SZÉGe.
Vagyis: ÉSZ – SZÉG > SZÜGY > SZÍV. Az ÉSZben a tervek születnek, a SZÜGYben az érzelmi ÜGYek folynak, bonyolódnak. A SZÍV magába SZÍVja a másik fél lényét, de VISZ-sza is lökheti. Ez azt is jelenti, hogy a magasztos érzELEM elmúlta után ez az ELEM minden töltete kihuny, nullára süllyed. A szerELMEs embernek az ELMÉjére is hat az érzELEM EREje (észügy), annak gyökERÉre is (szERElem). Aki nagyon SZERELMES, az bolondul boldog. S ha csalódik, elveszítheti ELMÉje tisztaságát, elborul, valóban megbolondul (a fájdALOM MÉRtéke = az addigi érzELEM MÉLYségével). SZIRUP – Sűrű cukoroldat.
[A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vszó: latin < arab] A SZIRUP a szó ősmag(yar)-nyelvi alakja, de a SZÖRP is. Ez SZORzat értelmű, hiszen itt az ízek fokozása, többSZÖRös SŰRítése a cél. Székelyföldön ma is SZIRUP. A SZIRUP tartalmazza az IR gyököt, mely a nyIRok (ÍRós, zsÍR) szóban az IR (nedv, gyümölcsnedv) ÍNYre kellemes (nyIRok – korINY) hatását is leírja. A SZÖRP is a távoli múltból való. Gyümölcsök SŰRűre főzött édes nedvét nevezték SZÖRPnek, melyből ÖRömöt okozó ízes üdítő lé, azaz hÖRPölhető SZÖRP készíthető. A gyümölcsöt betÖRték, főzték, leSZŰRték. Bármely édes gyümölcsből hosszú idejű vagy többSZÖRi főzéssel, Párologtatással SŰRű, akár PéPSZERŰ (SZERŰP), édes SZIRUP készíthető cukor hozzáadása nélkül. A SZÖRP tisztán a gyümölcs lényegét tartalmazza, ami benne táp- és vitaminérték. Az utódnyelvekben a SZIRUP szófordított alakjából van az elemi tisztaság fogalmának megnevezése: PUR (sziRUP – PURisz, meglehet, ismerték a SZÁRítás, PORítás módját is). A SZÖRP szóból, e SŰRítési műveletből ered a PRÉS szavunk: SZÖRP – PRÖSZ – PRÜSZ – PRÉS (a székely PRÜSSZ – a tüsszentés hangja, amikor mintegy túlnyomásként tör, PRÉSelődik ki a szervezetből orron-szájon át a levegő). A SZÖRP szóvégi P hangja mutathat a nedvre (PüPü, Pia) vagy ragadós, taPadós tulajdonságára, de a cuPPantó finomságra is.