SZERDA – A hétfővel kezdődő naptári hét 3. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A SZERDA szó az SZ.R – R.SZ gyök bővítménye, és mint ilyen ősnyelvi eredetű. A SZER gyök az egyik legnagyobb szóbokorral rendelkező gyökszó a magyar nyelvben. A SZER gyök a magyar nyelvben a közép értelmet is képviseli. A szeRDa szó D.R gyök R hangját a lágy párjára, L hangra cserélve, a DÉL szót kapjuk, amely a napszakok felezője, azaz közepe. A falvak főútvonalán a faluRÉSZek nevei: alszeg, középSZER, felszeg. A középSZERen volt minden, ami a faluközösség ÉRDEkeit szolgálta: a piac, közkút, templom, harangláb, majd később bolt, községháza és művelődési ház. A szláv nyelvek innen vették a közép értelmű sztreda szót! Az RD hangcsoport – ERDA – középpont körüli mozgást leíró: fÜRDŐ, fORDUl, gÖRDÜl, pERDÜl stb. A szERDA nap a hét közepe. Az ERDŐ, főleg a közepe a SŰRűség, a szURDOk a SZORító szűk helyet jelenti. Tehát a köz, közép értelem itt is jelen van. A SZERDA RD párosa a legerősebb R, és a végletek valamint középállapot kifejezésére képes D hang (vád – de – véd) kettőse. Ez azt jelenti, hogy az élet minden jelenségét érinti. A SZER gyök SZORzati, sorozatos sokasodó ismétlődést jelent. A SZEREDÁsba (szőrtarisznya) tettek mindenféle SZERt: élelmiSZERt, SZERszámot, amire szüksége lehetett az útra kelő embernek. Azért volt SZERedás a neve. Ezt ma neszesSZERnek is mondják úrhatnámul. A SZERDA, SZEREDA szó, az általa képviselt fogalom megértése végett vissza kell mennünk a sátorapák törzsi világába. Valaha, még a törzsi elrendeződésben a sátorapák ismétlődően a SZERDAi napon ejtették SZERét, sorát a SZERTArtásoknak, vagyis SZERTArtó nap volt a hét középső SZER napja, amikor gyakorlati, SZER útmutatásokat adtak az embereknek. Ebből a szóból ered t > d hangváltással a SZERDA megnevezése. A SZERDA – ADRESZ fordítás mutatja, hogy a SZERen, SZERTArtáson valamilyen tudásból RÉSZt ADtak, tanácsokat közöltek a néppel. A SZeRDa – aDReSZ hangváz: SZ-R-D – D-R-SZ. A SZERTArtások kötelező érvényűek lehettek minden törzstag számára. Elképzelhető, hogy nem minden személy számára volt lelkileg felemelő tartalommal telített. Ezt az RD páros jelenléte mutatja a moRD, zoRD szavakban, ámbár a felfrissülést jelentő füRDő, peRDül szavakban is jelen van. Ha az RT értelmét bontjuk: RÍTus, esetleg jó útra TÉRítés, vagyis nevelő célú SZER volt. Mivel a kötött mássalhangzó-párosok hangkieséssel alakultak ki, így a kezdetben a SZEREDA alakban volt használatban. A SZEREDA, SZERETA, mint eredeti szóalak, azt sejteti, hogy SZERETETre, ösz-SZEtaRTÁsra nevelés is folyt a SZEREDÁn. Ez esetben a moRD, zoRD hatás a megRÓVásban részesültekre vonatkozik. Némely tájak nyelvében ma is él a SZEREDA szó. A székelyföldi Erdővidék SZEREDÁja Baróton volt, akkor ejtették meg a hetivásárt is. A székelyföldi CsíkSZEREDA, NyárádSZEREDA helynevek még őrzik ezt a szóalakot. Meglehet, hogy a magyar nyelvűek számára valamilyen nagyobb. időszakos SZER TArtására kijelölt helyek voltak a kezdetben a szerdahelyek*. A szeREDa RED gyökszava még mást is elmond. Az RD páros, az R.D – D.R gyök: ReD – DeR, az eREDmény szóban a szeREDa hatását mutatja. A DeR gyök a DERága (drága) szó alapja. Valaha az ÚT neve RÚTT, RÓTT volt. Az utak folyók, patakok vájta (az angol way eredete) meDERben vezettek, vagy hegyek oldalába VÁGtak (svéd väg), RÓTTak (francia route) utakat. A RóD gyök a RÓDalás, ROVás szavakban azt is elénk tárja, hogy a sátorapák megROVásban RÉSZesítették (részt ad – ad-resz – szer-da), megRÓTTák RÚT tetteikért a tévelygőket, és követendő utat RÓTTak ki a törzs, mint nagycsalád minden tagja számára. A későbbi nagy SZERek is ezt a célt szolgálták, például PusztaSZER. Ma a kongRESZ-szusok mímelik, kínozzák a régi SZERek módSZERei folytatását. Még egy idetartozó dolog. A régi időkben, de még az én gyerekkoromban is, a templomból hazaérkezők – azoknak az otthon levőknek, akik nem jutottak el aznap a SZERtartásra – így köszöntek: Adjon Isten RÉSZt a könyörgésből. A CzF Szótár szerint: „a szláv sztreda, ezen szótól: sztred, mely tulajdonképen közepsőt jelent, minthogy a hét nap között, vasárnaptól számitva, a szerda közép helyet foglal.” Czuczoréknak nem ez az egyetlen eredeztetési tévedésük, mivel akkor még nem volt világos előttük, hogy nem csak a kezdőgyök fontos, hanem minden szó, gyökök és hangcsoportok füzére. Nyugodtan kijelenthetjük: a SZERDA megnevezés nem a szlávoktól származik, hanem a szlávok örökölték a magyar nyelvből, épp, mint a csetire szavukat a csütörtökből, mivel kialakulásuk okára, párhuzamokra, viszonyításokra csak itt, magyar nyelven kapunk átfogó, teljes felvilágosítást. A dákoknak is volt egy SZEREDAVÁ(r) nevű helységük valahol a mai Arad környékén (Sziridava). A dákok mintegy 80 fennmaradt szava csak magyarul érthető. Nagy csapás ez a románoknak. /*/ Ősi szerdahelyek: Alsószerdahely, Bodrogszerdahely, Csíkszereda, Drávaszerdahely, Dunaszerdahely, Felsőszerdahely, Kaposszerdahely, Kisszerdahely, Kőszegszerdahely, Magyarszerdahely, Muraszerdahely, Nyárádszereda, Nyitraszerdahely, Szerdahely (Románia), Szerdahely (Szlovénia), Tótszerdahely, Vágszerdahely stb.