SZEKÉR – Igaerővel vontatott, fából készült, teherszállításra való négykerekű jármű. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor < ) ? iráni < ? dravida] A SZEKÉR SZ.K – K.SZ gyökbővítmény: SZeK – KeSZ. A SZEKÉR szó eredetéért nem kell kimenni a magyar nyelvből, és oly hosszú úton keresni eredetét, mint ahogyan a szerkesztők ajánlják. A SZEK – KESZ gyök jelzi, hogy a szállításra váró anyag egy SZEletét, elreKESZtett, elKÉSZített, e célra kiSZAKított részét, mint rakományt SZÁllítja el. Hasonló a SZEKrényhez, KESZonhoz, amelyek adott célra használható elválasztott, ReKeSZelt helyek. A SZ-K-R szóvázzal építhető a SZeKéR, mint KeReKeS ReKeSZ (csíkban: szeker). A SZeKéR egy jól megalkotott SZeRKezet. A SZeKéR két tengely merőlegesére KeReSZtbe helyezett ReKeSZes RaKodófelület. A SZEKÉR belterülete három ReKeSZre (szer) osztható: 1. első SaRoGlya, 2. deréKRéSZ, 3. hátsó SaRoGlya (sz > s, k > g). A SZeKéRen SZéKeLni (r > l), azaz ülni is lehet. A K hangcsoport – EKÉ – jellemzőket leíró: a szEKÉr kerEKEs szerkezet, a gazdaember ÉKE és értÉKE, amelyen értÉKEit szállítja. Többek közt fő ÉKÉt, felesÉGÉt (k > g), de munkaeszközeit is: EKÉt, boronát, talIGÁt stb. Az IGAvonó állat hosszú ideig az ÖKÖr volt. Egy mondás szerint: SZEKERet, s asszonyt ne KÉRj, s ne adj kölcsön. Egy másik mondás: eladó jó SZEKERet KEResni kell. Ha ezt régiesen, csángósan mondjuk: KERESZni kell. A SZEKERnek (csík), ha jó a KEReke (kereke), nem REKed el a sárban. A szekér Varga csaba szerint lehet kerekes szák. Vagy szák kerékkel. Nem kell e szó eredetéért Teheránba menni, magyar minden eleme. A CzF Szótár egy másik szóalkotó jellemzőt említ: „Legvalószinűbb, hogy a szekér haladó, mozgékony tulajdonságától kapta nevét, s gyöke szök- v. szökik, melyből lett szökő, szökér, vagy zök-től zökér, mint, csipő csipér, füző füzér, buvó buvár, futó futár stb. Az ö átváltozván rokon e-re lett szekér, mint ketény, ecsém, fedél stb. ezek helyett: kötény, öcsém, födél.” Kiem. K. S. Minden ősmag(yar)-nyelvi megnevezés, kifejezés legalább három jellemzőre épülő. Az ősmag(yar)-nyelvben nincsenek véletlenek. Ha a dravida nyelvekben vagy az iráni nyelvben jelen van ez a szó valamilyen alakban, azt jelenti, hogy megőrizték az ősmag(yar)-nyelvi szóalakot.
SZEKERCE – Rövid nyelű, széles lapú, domborúan ívelt élű, faragásra való ács szerszám. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A SZEKERCE SZ.K – K.SZ gyökbővítmény: SZeK – KeSZ. A SZEKERCE SZAKító, fából kiSZAKító szerszám, amely régiesen: „éRCből való”. A K hangcsoport – EKE – jelen van az ÉKEl, lÉKEl, szAKÍt, szAKAszol és más szavakban.
Az RC hangcsoport – ERCE – éles kifejezések értelemmeghatározója. Ilyen szavak: bÉRC, ÉRCEs, hARCOl kARCOl, sARCOl stb. A SZEKERCE hARCI ESZKözként is ismert. SZAKaszolás esetén, kemény anyagba vágáskor KERCElő hangot ad. A szlávok csak megörökölték, mint annyi más szavunkat, mivel a szó kialakulását nem tudják szóalkotó elemekkel bizonyítani.
SZEKRÉNY – Használati tárgyak elhelyezésére való ajtós bútordarab. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: francia] A SZEKRÉNY az SZ.K – K.SZ gyök bővítménye: SZeK – KeSZ. SZAKaszokra osztott tároló. A SZE ősgyökből induló szó, és a SZELés, elváLASZtás, SZAKaszolás kifejezője. A KR hangcsoport – EKRÉ – olyan jellemzőket leíró szavak tengelye, amelyek kirívók, elkülönülést leírók. A bOKROs terület nem összefüggő borítású, a mAKRAncost nem fogadja be a közösség, a pOKRÓc csak egy kis területet, szakaszt takar, a szIKRA az anyagból kivált, elkülönült elem, az IKRA mindegyike külön élőlény „rekesze”. A SZEKRÉNY ugyanakkor titkos szertár, tárhely, ahol SZEKrént (elzárt titokként), biztonságban tarthatóak a szigorúan személyi dolgok, titkos iratok. Ezt a titkolhatóságot őrizték meg az utódnyelvek a SECret = titok szóban. A CzF Szótár szerint: „Úgy látszik, hogy a latin scrinium után képeztetett, valamint a német Schrein, Sckrank, szláv skrinya is stb.” Persze, van kapcsolat, csak fordított irányban, az ősmag(yar)-nyelvi szóalakot megörökölték, és módosult e nyelvek hangtani szabályai, hangzástörvényei szerint. A KESZ gyökkel alkotható a KESZon szó, amely szintén elkülönített zárt helyet jelent. Erről bővebben a keszon címszónál.