A székely szó székelőt jelent. Nem arra utal, hogy ez a nép csak úgy nyakába véve vándorló kedvét, kóricált volna a világban. Csak rendkívüli körülmények késztethették a helyük megváltoztatására. Letelepedve élő, alkotó komoly közösség volt, oly belső társadalmi megszervezettségben, mely minta lehetne széles e világon. A székely úgy viszonyult hazájához, mint egy megszentelt szép kehelyhez. A szék gyök a népnévben a kezdetektől benne volt! Magyarországon, magyar nyelvű népek közt egy sincs olyan, mely annyira megőrizte volna ősei hagyományát, s melyhez körömszakadtáig ragaszkodott. Addig, amíg a hatalom irigysége (Báthoryak, Zápolya) nem kotort bele belső életvitelükbe, nem létezett köztük elesett ember, mivel soraikban élt a rendkívül jól megszervezett egymást segítő kalákarendszer. Ez a nép kemény munkához szokott nép volt, és mindig betartotta az uralkodójának, a magyar királynak tett ígéreteit, ameddig rendes életvitelét nem borították fel. A székely hadak nem ismerték a vereséget. A székely nem meghalni ment hadba, hanem győzni. Ennek ellenére tudta, hogy megtörténhet, mégis azért voltak oly bátrak, mert tudta minden egyes katonája, hogy ha meg is hal, családja soha nem marad támasz nélkül. A szék a letelepedés eszköze, négylábú, a négyes szám a munka száma a magyar nyelvben. Ezért nem elfogadható semmilyen olyan elmélet, mely e nép ide-oda költöztetéséről szól. Nincs is erről semmilyen írásos adat! Ezt mind idegenszívű, feltűnéskereső, okoskodó történészek kontárkodták bele a székelyek történelmébe. A székely nép jelenlegi helyén élt az Árpád hadainak bejövetelekor. Valaki azt írta nekem, hogy a székelyföldi ásatások nyomán nem kerültek elő Kr.u. XIII. század előtti leletek. És ezt oly bizonyossággal, mintha Székelyföld már keresztül-kasul, széltében-hosszában fel lett volna ásva. Mára már a feltáró régészek kezei leporolva – nincs egy fia lelet sem. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy az egész Kárpát-medencében székely-magyarok különböző nevű törzsei laktak Árpád hadainak bejövetelekor. Aztán idővel összeolvadtak az ország középső részén letelepülő Árpád népével. Lassan csak kisebb szigetek maradtak fenn az ország peremrészein. Amint önszántukból mentek Árpád hadainak fogadására, úgy önszántukból védték az ország határait is. Ígéreteihez, székelő helyéhez való hűsége közismert. Nem vándoroltak az ország területén ide meg oda, hiszen erre semmilyen bizonyíték nem áll fenn. Nincs semmilyen dokumentum a székelyek egész népességének ide-oda telepítgetéséről. Azok csak kitalációk. Épp mint a székely név ide-oda csűrése-csavarása (eszegel, eszkil, sziguli, sekély stb.).
Hasonló a csángók nevének félreértelmezése is. A csángó név a többitől elkülönült (csá), de letelepedett falulakót jelentett, és nem holmi tekergőt. Az őshonos csángók mindig ott laktak jelenlegi lakóhelyeiken, ahová később menekültek székelyek is több ízben. De az alapnépesség ott élt mindig. A csángó névben levő ng kötött mássalhangzó-páros oly jelentéssel bír, mint az inga esetében, mely enged kilengést, de egyik vége kötött egy pontban. Ha a csángók csavargó, tekergő természetű nép volnának, már rég elköltöztek volna Moldvából a beste, megalázó elnyomás miatt. De az a nép kötődik ősei földjéhez, és marad. Ott csongolyog, csüng ősei földjén. Visszatérve a székelyekre. Kisebb csoportok lehettek telepítve, de nem az egész székelység. Egyetlen ilyen mozgásról van adat. Aranyos-szék feltöltéséről. Itt a mai Székelyföldön jobb szervezettség, erősebb kötődés révén megmaradtak egy tömbben. Árpáddal olyan szerződést kötöttek akkor, melynek erős megalapozottságúnak kellett lennie, mivel egyetlen király sem vonta kétségbe a Zápolyák uralomra jutásáig. Az erről való okmányok elvesztek a történelem viharaiban, de érvényessége fennállt, a királyok tartották magukat ehhez. A Zápolyák, Báthoryak korában és után jött az esküszegés a hatalom részéről, és tart mind a mai napig.
——————————————
(székely – Erdély délkeleti részében élő magyar népcsoport, illetve ehhez tartozó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? török] A CzF Szótár leírása: „A ,székely’ szó úgy tekinthető, mint igerészesülő t. i. székelő, aki székkel, állandó teleppel bir valamely helyütt, […] Ezen elemzést bizonyitja azon körülmény is, hogy a székelyeknél a megyék székeknek (mintegy telepeknek) hívatnak. ,Székelő’-ből hangváltozattal lett székeli, székely, mint seregelő-ből seregély, erdőelő-ből erdély; hüvelő-ből hüvely […] Arab nyelven szeken (szék, lakhely), szákin, székelő, vagyis lakó, lakos (incola), többese: szekene, székelők, lakók (Zenker Szótárában) mind hangokban, mind jelentésben közel járnak a székely szóhoz. […] Herodot szerént a persák a skythákat szákai vagy szákaj […] néven nevezték, amit átiratokban szákä alakban adnak vissza. Kézai Simonnál zakuli am. székelyek.” )