SZÁRMA – Töltött káposzta. [vándorszó, DE NEM török] A SZÁRMA SZ.R – R.SZ gyökből képzett szó: SZáR – RéSZ. Ez alakban így lehet török nyelv által is használt szó, de a magyar nyelv nem onnan örökölte meg, mivel ez sajátja. A magyar alföldön használják a SZÁRMA megnevezést, amely még az ómagyar ősnyelvből maradt fenn. A török és más nyelvek szintén az ősnyelvből örökölték, de nem tudnak magyarázatot adni a szó kialakulására. A SZÁRMA megnevezés a MÉSZÁROS szóhoz kötődik, ez a MÉSZÁR – SZÁRMÉ átforgatásból kitűnik. A MÉSZ gyök mélyhangú változata – MASZ – a gyúrhatóságot is jelenti (massza). Az RM hangcsoport – ÁRMA – jelen van a gyúrást jelentő gyURMA, fORMÁl szavakban, amelyek a darált húsból és adalékokból összegyúrt, káposztalevélbe töltött, hengeresre fORMÁlt töltelék kialakításának műveletei. Az utódnyelvek némelyikében, így a török, szerb, román és más nyelvekben, szintén a MÉSZÁR megfordított alakja, a MÉSZÁR – SZÁRMÉ, SZÁRMA adja a darált húsból készült, levélbe csavart töltelék: SARMAle, САРМАле nevet. SZáRMa – MéSZáRos hangváz: SZ-R-M – M-SZ-R-s. Erdélyben némely helyeken TAKARTnak is nevezik. A SZÁRMA oly régi, mint a MÉSZÁROS megnevezés, azt pedig tudni kell, hogy az első MÉSZÁROS Noé volt, aki még az egynyelvűség idején élt, és az akkor létező egyetlen ősnyelvet beszélte, a teremtés nyelvét, amely az ómagyar. Erre bizonyíték az összes ősi név, amely a Bibliában található, mert mindannyi csak a mai magyar nyelven fejthető meg. A magyar nyelv nem az úgynevezett honfoglalás után* keletkezett, alakult ki. Nemcsak Berzsenyi szerint: „[…] a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja; mert nyilván tapasztalóm azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegeneknek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekbül lehet származtatni, […]” Nem is oly biztos, hogy a SZÁRMA, a töltött káposzta magyar konyhából kimaradt, és csak körülbelül két évszázada jött vissza. Nem minden létező dologról tesznek említést az írások. Amikor arról olvasunk, hogy egy helység első írásos említése ekkor és ekkor történt, az nem jelenti azt, hogy akkor alapították, mert lehet, hogy már ezer évvel azelőtt létezett. A SZÁRMÁt, töltött káposztát már az ómagyar ősnyelv beszélői ismerték, készítették, főzték. De lehet olyan is ez, mint a magyar konyha esete a paprikával, pityókával, kukoricával. Egy ideig kiesett, aztán amikor visszatért, elfoglalta az ősi időkben már meglévő fő helyét. A káposzta minden időben a magyar nyelvűek fő eledelei közé volt sorolható. Nem a törökök tanították meg a magyar nyelvűeket főzni, nem török mintára épül a magyar konyhaművészet. A magyar konyha receptjei a legrégebbiek a világon, mivel e nyelven fogalmazták meg az étkek készítésének módozatait a legősibb időktől kezdve. RM – MR kapcsolat: a száRMa tölteléke többféle száRMazású – MaRha, seRtés baRoMfi – húsból teRMészetes ízhaRMóniában, összegyúrva, káposztalevél háMRa (hám = takaró) rakva, gömbölyű foRMára csavarva, fazékba gaRMadában, szeMRe is kívánatos MagyaRos étel.
/*/ Ezt csak a magyartalan akadémikus nyelvészek állítják.