Az általunk használt számjegyek, nem arab számok! Ezeknek alakjai már Özönvíz előtt, a családok népesedésekor kialakultak. A ma is élő ősnyelven, magyarul magyarázat adható róluk. Az arabok csak megőrizték, általuk maradt fenn, ám eredetileg ősnyelvűek jegyezték le.
Nemcsak egyszerű számnevek, jelentésük sokkal több. A természetes számok alapsora EGYtől TÍZig tart. EGY a legfontosabb szám, a sor alapja. A végcél, az alaptól eljutni a csúcsra, amely a tisztes teljesség dísze, a TÍZ.
Három dologban gondolkodott: én, család, fenntartás terhe, küzdelmei. A számnév és jelrajzolata ezt tükrözi. Egyenként adott nevet, az élet adta az ihletet. A ma használt számok képe, rajzolatai az első emberektől erednek.
8, mint végtelen nyugalom számig – 6 kivételével – a számjegyek mindkét vége szabadon, dolgavégezetlenül lóg. De a 8-as kötöttségéből kiszabadul a 9, mivel még feladata van.
A számoknak szerepük van az ember létében, de rejtélyes misztikumait a nép feje fölé burjánzón növekvő vallásalapítók magyarázták bele, akik ijesztő dolgokkal rémítgették a népet, hogy minél inkább kihasználható legyen.
Az első ember egyetlen tekintélyt ismert, akitől életét, az őt körülvevő javakat kapta: EGY Istent, akivel beszélt is. Első EGY a Teremtő. Az első ember számára a legfontosabb földi a párja, családja, övéi legfőbb kincsei. Családtagjai száma, akiket egyenként besorolt, mind számítottak, számon tartott személyek, szemek, magvak, sarjak voltak. Az első családok a tagok számában képviseltek erőt, s az erő, hatalom, amellyel távoli célokat lehet elérni, tiszteletet szerezni mások előtt. Ezen okból kezdett el számolni, mivel minden egyes SZEMéllyel SZÁMolni kellett.
Önmagán kezdte, mivel ő volt az első: földi EGY én. Tovább a folytatás: KEDves, HARmat.
EGY – Az EGY – GYE ősgyök. EGY–en, de benne még pontosabban: egy E-n áll a világ! Fontos, hogy az Egyben E legyen, mert akkor egy Es. Vagyis: egy E-n-es, azaz egy E-n nyugvó. Az Egyben levő, mindEnható, mind E-n ható, első okon álló, (Igaz Égi E-n) nyugvó! Erre az alapra kell építeni, erről kell elindulni a megfelelő irányba. Ez a mag, a szEm.
A GY szerepe összetett. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság áll a hátterében. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: GYa, dja, dia, és mind az EGY, mind az aGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli.
A GY hang a Magy. Ért. Kézisz. szerint: „Mássalhangzó: a d és a j hang bizonyos tulajdonságait egyesítő zár-réshang, a ty hang zöngés párja.” Ez az alap! Nagyon fontos megjegyezni, mert a továbbiakban, sok esetben magyarázatot kapunk egyes jelenségekre e felbonthatóság nyomán.
A földi értel-Em, az Em-beri lét, EGY férfival kezdődött. Az ő szempontjából ő volt az első: EGY. EGY ÉN, azaz EGYÉN. ÁDÁM másik neve EGYÉN. Ő volt a földi EGY. Első GY. Első földi alkotó, cselekvő. Első GYúró, GYakó, GYártó.
EGY: EGYÉN. Ezt ma is így mondjuk. A kivételes tehetség – EGYÉNiség.
Ha átváltunk A, Á hangra, és a GY rokonhangzójára, a D-re, valamint én – magam, aki számít: ÁDám. ÁD – alkot és juttat. ÁM – számossá tesz, sokasít, többszöröz. Ugyanakkor számba vehető, egy szem emberként számít – EGY személy ÉN, EGYÉN. Én – értelmen nyugvó, alapuló. Az én a van (létezés) fogalmi körébe tartozó. Ragozhatnánk így is: én van, te létezel, ő élő.
EGY, az emberi számosodás, egyetemes számosodás kiindulópontja, alapja. EGY biztos alap, GYökér. EGY önmagában megváltozhatatlan, rendíthetetlen. Önmagával szorozva sem változik. Hatványa is EGY.
Jele 1, EGYenesen álló vonal megingathatatlan I-gazság.
ÉN a földi EGY, EGYÉN, aki az égi EGY, VAN (Élő Isten) által vaGYOK, de csak úgy maradok fenn, mint emberi nem, ha GYAKva GYAKorítom magam. Ám ez csak akkor történhet, ha Ő VAn, É VAn. Én EGY IK vagyok. IK személy, aKI IKlat, mozog, él. Kell a MÁS IK EGY, a KEDves. EGY nem szorozható, csak összeadással szaporítható. EGY IK mellé kell MÁS IK. Az élővilág teremtése: két összeillő összeadásával szaporodik. A GYAKva GYAKorítás EGYedül, EGYEDül (egymagadban) nem MEGY, MÖGY, mert GYÜMölcs nincs. Csak EGY meg EGY lesz KETTŐ.
KETTŐ – A K.T – T.K gyök: KéT – TéK. Jön még egy IK, aki szintén számít: ő a NŐ. Ő is ember, mint EGYén, vele EGYenlő fél, de ő mégis MÁS – ő a MÁS IK. IK személy (Ki? Ik.) MÁS külső–belső testiség–lelkiség. Az EGYüvé váló kettő, EGY-gyel összeillő MÁS fele. Az EGYség (pár) MÁSik összetevője. EGY(én) fele(sége), párja. Ez az EGY a két véglet összefoglalása EGYben: Erő és GYöngédség, azaz: férfi és nő. Vagy: EM és BER, azaz EM = nő, és BER = férfi. Ő a MÁS-OD-IK, MÁS-AD-IK, ő is AD ÁM, önmagát ADja, s így megMÁSODIK, termékeny lesz. EGYÉNnek (Ádám) mindene, KETtesse, tesső KEDvese, mása, a második egy. Ő is EGY, – lesznek ketten EGY testté alapon – az ’EGY testben KETTŐ’ másik FELE, a FELEség. A KETTŐs összetevőre (két komponens) tervezett élővilág másik – a számosodás szempontjából fontos – tényezője. Valójában az egy folytatása, a nagy EGY (két fél), az alkotó EGész másik összetevője, másik fele, hiszen a KETTŐ szoros együttműködése alkot egy újat.
Jele 2, a női test hajlata biztosan álló alapon. A szívrajzolat egyik oldala.
KÉT ujjal – hüvelyk és mutató – kört tudunk alkotni. KÉT ujj kört KÖT. Egy jelképes körön belül KÉT ember szoros KÖTődésben. KÉT TÉKoló, TeVő EGYbe köTVe léte, hiTVes állapot egy életre öTVözve, hiTVány, aki felrúgja. E kör oly EGYség, amelyben külön-külön a KETtő egy-egy fél, alkotó felek, elemek, KETten EGYek, az EGY EGész részei!
KÉT – TÉK. A ték, ták, tok a tevékenység (alkotás). A KOT egyik értelme: egy tokban kifejlődő új (kotol). Ez csak KETTŐnek, KÉT TÉKolónak lehetséges, EGYesülésük után másállapotba jut. Ez lényének sommája, a Teremtő mosolya, egy másik élet. KETTŐ, egy pár, amelyben felek szorosan össze vannak KETve, kötve. E KÖTelékből fogantatik, sarjad, hajt ki a kis HARmat, HARMADik.
HÁROM – A HAR hegyet jelentett az ősnyelvben. A hegyek harmatja áldás volt. A harmat szó, bontásban har–mat. A mat, mad, med, ned vizet jelentő gyökök. HAR-MAT = hegy-nedv. A harmat olyannyira volt értékes üdítő áldás, hogy az áldás, kegyelem szó némely nyelvben az ősnyelvből átvett gyök – har – mind a mai napig. A harmónia követelménye: legkevesebb három tényező összhangja.
Jele 3, a kicsinyke középen, a két, védően ráhajló szülővel.
Az EGYén és a KEDvES, a két fél együttműködésének kegyelmi áldása, a sarjadék, a gyermek, a HAR-mad-ik, amely a hegyek harmat, harmad áldásához hasonlítható. Ez is visszavezethető az egyhez. EGY család.
Teremtésben a három pilléren nyugvás, a három tényező bizonyító ereje meghatározó. Házasságban a két felet az érkező kis harmat, a harmadik avatja családdá, összeköti, vérségen át végérvényesen. A hármas fonatú kötél erős.
A HÁROM kulcsszám a nyelvi azonosításban is. HÁROM összehangzó jellemző a kifejezés megszületésének feltétele. Az ősnyelvet, a magyar nyelvet a harmónia szabály tartja össze. A kifejezés létrejötte, de a benne rejlő jelentés is. Minden élő szervnek is legkevesebb három szerepe (funkciója) van. A pár első kicsinye: a haRMadik, a kis haRMat, a férfi speRMából induló, KETTŐjükből száRMazó gyeRMek. A két téglát a falban, a mindkettőt borító harmadik köti össze végérvényesen. Ami három ponton nyugszik, az nem inog. Két em-bert, nő-férfit a harmadik köti össze a famíliában. Tehát a HÁROM – az EGY + KEDves + HARmat = egy család. Az első háromszög.
NÉGY – Mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van EGYhez. Az N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYéN, a NÉGY az eGYÉN része, az örökíthető eGYÉNiség, a GÉN. A szorgalom is átörökíthető jó példaadással.
A NÉ(!) rámutató felkiáltás, az É magasra, a GY hangra mutató: NÉ, GY! A GY kulcshang: eGY, aGY, alkotói naGYság. A GY hang a tervezés: aGYalás, a cselekvés: GYakorlás, GYakás, GYártás kifejező hangja. Erről még fent az egy számnál.
A NÉGY munkát jelentő szám. Az ember munkára teremtetett. Nem rabszolgai robotra, hanem értelmes alkotó munkára! Az alkotó embert munkája, annak eredménye teszi naggyá. A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: teljesség, tökéletesség, összhang, szilárdság. Vagy a négy fő isteni tulajdonság: igazság, szeretet, hatalom, bölcsesség. A négy égtáj, négy évszak, négy ponton támaszkodás biztonsága stb.
NÉGY az egyben, egy emberi testben négy végtag. A nagy végy, tégy, légy szavak munkavonatkozásúak, az általa megvalósult egy összessége. Ugyanakkor az N hang a növekvés, az É az égi magasság (minőség), a cél kulcshangzója. A GY: gyakorlat, gyárt, gyökér és gyümölcs (munka kezdete és vége). E megközelítésben kereshető értelme.
A család, annak NAGYra növekedése is lehet a megnevezés egyik jellemzője. A nagycsalád munkát, teljesítményt igényel. Ezért serken FERre, erőre, PATtan, CSATtan, CSÜTöl, KATtan, KOTor, NÉGYel FURtonFURt (négyennégy) FORog, TETTre, BOTra készen. A NÉGY számnév ősi megnevezései megmutatják, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai, amelyek azon nyelvek hangzástörvényei szerint módosultak. Ilyenek: QUATro, QUATtuor, CATro, KETuri, CSETire, CEITHre, PATru, emPAT, aPAT, TETra (ógör.), TESSere (újgör.), FOUR, FIRE, FYRa, nNE, aFAR.
Aki CSÜTölt, nem TÜCSkölt. A CSÜTölés CSATa az életért, küzdelem egy pályán, kemény munka. A TÜCSkölő pályán kívüli, TACSvonalon túl, TÁCSban van, TÁCS-csa (tátja) száját, székelyül: TÁCSog, (t)ÁCSorog. Ősiségtől mély értelmet hordoz a CS.T – T.CS gyök: CSüT – TüCS, a népi bölcselet kezdettől alkalmazza a hangya – tücsök tanmesében.
Találó a kézzel-lábbal, hannal-gyallal dolgozó kifejezés (innen a hangya neve). Ősnyelven kéz = HAN, azzal HÁNgálunk, azaz dobálunk, dolgozunk (dol – lód-ít). A láb = GYAL, azzal GYALogolunk, őGYELegünk.
Székelyföldön ma is használt kifejezés a kemény munkára megjegyzésként: – na, jól NÉGYelik. A haNGYa szó tengelyében a NéGY szót alkotó vázhangok: NGY. Tehát a szorgalom fogalma nem a hangyától vétetett, hanem a NéGY nyomán kapta az örökmozgó kis rovar a haNGYa nevet, mivel állandóan haN-GYalog. A GYAL, GYEL gyök láb jelentése a kenGYEL, kenyGYEL szóban is a láb, a GYEL kényelmét jelenti.
További jellemzők a számnév kialakulására: a NÉGY lábon támaszkodás biztonságával kapcsolatos – szék, székhely, letelepedett állapot, építés, alkotó munka, népművelődés stb. Az étek NÉGY felé osztása nyomán alakult ki a kereszt, majd a fertáj (akadémikusan: fertály) = negyed fogalom. FER = négy, TÁJ = vág. Ez a negyed a tied – egyed. Később a kereszt lett a számolásoknál a sokasítás: összeadás (+), szorzás (x) jele. A kereszt kezdetben az áldások egyenlő elosztásának jele volt. Semmi misztikum. Azt a vallásalapító csalók magyarázták bele a néptudatba később. NÉGYtagúra növekvő, sokasodó nagycsalád közös négyelése, munkavégzése a fő névadó. Munkához kötődő. az említett végy, tégy, légy is.
Szabó Szilvia írásszakértő (grafológus): „a négyes a cselekvés, a munka száma”
Jele 4, a szék felfordított alakja. Ez az egynyelvűség idején kialakuló számrajzolat. Tudott dolog, ősi gyakorlat, a ház rendbetételekor, takarításkor a széket felfordítják. Tehát nincs mire ülni, mert dolgozni, négyelni kell, nem pihenni, tücskölni. Azt majd a végén, miután helyére, lábára állítják a széket.
ÖT – Az ÖT számnév az ÖT – TÖ ősgyök. Az ö hang az öl, öböl, kör, öv szavakból kicsengő védelmi övezet kulcshangja. A teljesség, TÖkéletesség isteni köre. A T hang a Tárgy, Téma és TeTT. Ebből érződik: az ÖT fogalma a TETTekhez, TÖTTökhöz kÖTődő. FelÖTlik, hirtelen elŐTűnik az ÖTlet, kiÖTöl, kÖT. ÖTölt, majd TÖTTe-vÖTTe dolgát. Az ÖT a tervezést jelentő szám, de nem csak. Legkevesebb három névalkotó jellemző, három értelmezést is szül. Ha a család fogalmában maradunk, akkor szintén a növekedést jelzi: a két fél (szülők) és a három gyerek egy meghitt családi kÖr védő Ölében, Övében való TÖkéletes kÖTődése. EGY nagycsalád, erős kÖTelék. EGYből kiinduló, KÉT embert összeKÖTő, HARMAdikkal bővülő, értük NÉGYelő, ÖTölésre, Tervezésre készTeTő állapoT. Növekvő létszámú család, növekvő feladatokat ró, sok ÖTölést, gondolkodást, tervezést megkövetelő. A négynél több az ÖT. A négy ujj mellett, velük szemben ott az ÖTödik, amely rendkívül nagy segítség a fogásnál. Az ÖTtel már kÖTöm (fogom).
Van ÖT érzékszerv. Az ÖT a teljesség, a tisztesség csúcsáig való út felezője. Az ÖTnél önkéntelenül jön a bizonytalanság érzete. A félúton leállástól, a bOTlástól való félelem. Felmerül a kérdés: vajon képes vagyok rá? Meg tudom tenni? Tudok lépni tovább az emelkedőn? Mi kell ehhez, hogy sikerre vigyem? Elég erős vagyok?
ÖTlet kell! Ez a folytatás kulcsa. Leül öööö, ÖTöl TÉTOván, megtervezi a folytatást, mert nem akar kudarcot vallani. TErvez, TÖpreng, TÖköl, (a ték, ták, tök tervező szakasz) A két kéz, kétszer kÖT, de úgy érzi, több kell a továbbiakban. Az ÖT T hangja is kulcs. A T hang a TiTok, Tanulás, Tudás, vagyis a bővebb ismereTek, valamint a TeTTek, ismereTek gyakorlaTba ülTeTésének kifejező hangja, amely a haT, héT számnevekben is ott van.
Népi mondásban a bölcsesség: ahogyan egyről kettőre, úgy ÖTről hatra kell jutni. Ezek döntően fontos küszöbök. Az ÖT már kÖTött, az eszközök megvannak, mintha egy továbblépő újrakezdés, egy új kezdet indulna. A nyelv azt mutatja, hogy mind az ÖT előtt, mind az ÖT után van tétovázás (ötovázás). A kéz csak az ÖTödik ujjal (hüvelyk) tud kÖTötten fogni. Van, amihez elég ez, viszont amihez nem elég. Felmerül a HA? Mi a jelentése? HA volna még más erő. Szerintem, itt van a tétovázó ÖTölés, Tervezés vége. Mert a HA óHAjára Támad, úgymond beÜT az ÖTlet, a Terv. Kell a HAn, a kar. Be kell lendülnie hatodikként a hatékony karnak (han, hón = kar), aKARat kell. Nem elég a nagy családnak a két marokkal, ÖT-ÖT újjal közrefogható gyűjtemény, a hatékony karral kell felölelni nagyobb mennyiséget. Ez egy ÜTős gondolat. Erre megszületik az elhatározás. Amihez nem elég az ÖT érzék, ott elő kell venni a hatodikat. Nagyobb hatást fejt ki. Átlépve az ÖTölés, a nagy átÜTő tervezés küszöbét, eljut ÖTről HATra.
Jele 5, ami közelít a 6 alakjához, az ÜTős ÖTölés következményeként, de még nem zárult be a kör.
A CzF Szótár leírása: „Ezen számnév némely másokkal együtt különféle családu nyelvekben némi hangmódosítással megvan, melyek közől, a sínain kivül, egyik sem rövidebb a magyarnál, ilyenek a finn családhoz tartozó szuómi vüte, lapp és szirjan vit, vogul öt, osztják vét; továbbá a sinai u (megjegyzendő, hogy a sínai nyelv a mássalhangzót a szónak sőt még a szótagnak végén sem tűri); talán idesorozható a török-tatár bes, v. bis is, melyben a t hang rokon s-re változott; […] a szláv pet, pjet, pjat piat, a hellen pente, melyekben a p ajakhang előtétül tünik fel, mint az aty atya és pater stb. szók öszvehasonlításában. – Ha elemzési alapul azt veszszük, hogy az eredeti számolás ujjak által történt, úgy azt gyaníthatjuk, hogy az öt rokon azon ök gyökhöz, melyből az ököl származik, melyet az öt ujjnak mintegy öklelésre öszveszorítása képez, sőt azonosnak látszik üt igével.” Kiem. K.S. Okos ÖTölésből születik az ÜTős terv.
HAT – H.T – T.H gyök: HaT – TeH. Innen jön a szerepe a ható hannak, hónnak. (a hón alatt: a kar alatt, amelyet a kar takar) a régi han, hón megnevezés, a hángáló kar, innen a germán hand – kéz. A kar HATékonyabb a kéz öt ujjával együtt. Nagyobb HATást fejt ki. Az öttel kötött és a HATékony hannal (karral) emelt, továbbított. A Hat és Hét fogalomkörbe a H – mély belső odaadás értelmét szövi bele.
A HAT tökéletes szám lévén, osztható alkotóival: 1+2+3. Tomory Zsuzsa: „A szemerék (sumérok, sumírok) a hatos számrendszer szerint számoltak — náluk a hat és ennek hatványai voltak a tökéletesség számai.” Egyébként a HATos számrendszer nem sumér eredetű, mert a sumérség négyszáz évvel Özönvíz után szerveződött.
Olvassunk utána az előzőkben: egy, kedves, harmad. Vagy: a nagy eg(y)ész, egy, amely a két fél és a három harmat, azaz gyerek. Ez már HATalom. A HATóerő HATalom.
Özönvíz előtti sátoraljai törzsi szerveződésben HAT törzsi vén HAT ülőalmon hozta meg döntéseit. E megszervezés folytatódott utána is. A HAT alom szentélye jelkép volt (hasonlóan a trónteremhez), a kötelezően tiszteletben tartandó a megfontolt döntések meghozatalának színhelyeként. Ami a HAT alom színhelyéről származott az a HATalom kötelező érvényű utasítása volt, és HATALOMmal bíró az emberek mindennapjai, élete fölött. A HATALOM HATást fejt ki egy bizonyos HATárig, de csak addig fejthet ki HATást, ameddig a HATalma tart, addig HATályos, ameddig HATálytalanítják. HATalom: bizonyos HATárokig érvényre juttatHATó akarat HATékonysága, de csak abban az esetben, ha tényezője HATározott, azaz ha tározott elég erőt magában.
Ami HATályos, az ÉRVényes és TÖRvényessé teheti a HATALOM akarata. A HATALOM akaratának végrehajtó karja, eszköze a KARhatalom.
Úgy tűnik, hogy valamilyen mÉRVadó mérce szerint, ahhoz hogy ÉRVényre jusson egy HATározat, HAT ÉRVet kellett felhozni, amellyel alátámasztják. Ez esetben a HAT ALOM (trónterem hasonlata) elfogadta, és tovább már a HATALOM TÁRozott, ÉRVényes TÖRvényeként, azaz a HATalom HATározataként tették közzé.
Eljutottunk oda, hogy megvan a HATalom: ÖT ujj meg egy kar – HAT, öt meg öt ujj és két kar (12), azzal már tudsz tenni – TUCC tenni. Ez a TUCAT, a TUDAT párja. HAT, egy HATékony család HATalma, ereje is. A HATékony HATalom tehet, tehet. jöhet a pálya. ÖT, tervező ÖTölés, HAT, HATékony erő kifejlesztése után jöHET a pálya.
Jele 6 is ezt tükrözi, amelynek egyik vége kötött, célba ért, a jó 5-let, 6-almat ad, közelít a 8-hoz. Ám előtte a lefutandó pálya, a 7.
HÉT – H.T – T.H gyök: HeT – TeH. A HATalom TEHet, teHET. A HETes a hatosból következik. A hat a hatékony erő, a HÉT a TEHetség, teHETség próbája a pályán, amely HETedHÉT országig tart, s amely pályán hatékonynak kell lenni. Itt már messzire jutottunk az egytől, de nem szakadtunk el tőle: a hétheted is egy, s a hegy, h-egy, hétszer egy.
Az alábbi szövegben hemzsegnek az E, É hangok. Szerepük a szövegben az EgyEnsúly megőrzés fontossága.
A HET, HÉT gyök fordítva TEH, a TEHer, TEHetség, teHETség gyökszava. A TEHET szó részarányos, oda-vissza ugyanaz. A TEHETséges, TEHETős emberre több TEHer hárul. A TEHetetlen, teHETetlen nem képes TEHerviselésre. E két szám nyelvi jelentésben egymásra utalt! A hat létezése előfeltétel. A HÉT a terHÉT hordozó EGYén kitartása akár HÉT próbán át is. Főleg a HÉT függ a hattól, de mindkettő az előzőktől. EGYnek kell befutni HATékonyan az élet HETedHÉT pályáját, jól kiÖTölt tervvel NÉGYelve a KEDvesért és a kis HARmatért is.
Az áttörHETetlennek tűnő akadály legyőzéséhez kitartó küzdelem és hatóerő kell. A cél eléréséhez legyőzendő akadályokat is jelölik a számok. Megkereshetők a hasonlatok a népmeséinkben.
Érződik a hatosnak a HETessel való erős kapcsolata: megteHET valamit, határozottsággal elérHET távoli célokat. Az E hang szerepe a hEtes szóban is társul a legmagasabb fekvésű magánhangzóval, az Égi magasságú É hanggal: hÉt. A HÉT szóösszetételekben, beépült gyökként arra utal, ami messze van tőlünk, vagyis elérHETetlen vagy felérHETetlen. Vagy inkább nehezen elérHETő (h – belső odaadás). Az a valami, amely oly nagy messzeségben levő, mint a mesebeli HETedHÉT ország. A HETes jelölHET legyőzendő távolságot, mivel mindig a messzeségre mutat – HÉT hegyen, a nehezen elérHETő, szinte megközelítHETetlen HETedik hegyen túl.
De leHET értelmi magasság is, amely értHETő – értHETetlen. Vagy megértési mérlegelési képesség, képtelenség: mérHETő, mérHETetlen. Attól függ, mennyire nyúlik, székölyül: nyólik – nyó(l)cig, föl értelmi képessége!
Fontos a határozottság hatékonysága, különben megteHETetlen, elvégezHETetlen, kivitelezHETetlen a feladat. Ha viszont megvan a hatalom, hatékonyság, akkor a távoli HÉT hegyen túli HETedHÉT ország sem elérHETetlen!
Hatékony munkával képezHETő, tökéletesítHETő, fejlesztHETő, ami azt jelenti, hogy egyre jobban távolodó a képtelen, tökéletlen, fejletlen állapottól. Ha viszont képezHETetlen, tökéletesítHETetlen, fejlesztHETetlen, akkor nincs elég átütőerő benne, áthatolatlan számára a titkok fala, meghódíthatatlan számára a „HETedik ég”. Mivel teHETetlen, nagyon távol áll, meg sem közelíti, vagy soha nem is ér el a végkifejletig, azaz végére meHETetlen, nem éri el a teljesség, tisztesség csúcsát.
Jele 7, két vége szabad, a felső meredeken felfelé ível végtelen felé, de az éles törés leHETőségét – 7 – is mutatja a csúcshoz közelebbi végénél.
Mit kell tenni azért, hogy tovább juss? A cél, a csúcs kínálja magát: elérHETed, tied leHET, csak nyújtózni kell, nyúlni, régiesen: nyólni határozottan az elérHETetlennek tűnő cél felé! A HÉT teHETség s pálya a cél felé. A HÉT a hatékonyság fejlesztHETősége is.
NYOLC – NY.L – L.NY gyök: NYoL – LaNY. Az NY lágy hang lévén, az erőtlenséget kifejező ernyedt, nyamvadt, hanyag, nyegle stb. szavak mellett, kulcshangja a nyújtottság, a ráérő nyugalom, a terjeszkedő mozdulat, régiesen NYÓL, azaz nyúl (valamiért), nyújtózás, vagy növekedést leíró nől, nyől, nyúl (valamiért) szavaknak is, de az elNYújtózó LANYha, lomha pihenést is jelentheti.
Az O hang természetéből adódóan lehet oldottságot, kedélyállapotot kifejező, de bizonytalan kimenetelre utaló is. Ha a boldog, bolond, borong, dohog, fodor, folyondár, fondorlat, korog, locsog, lomha, mocorog, motyog, nyomott, oldott, rotyog, totyog, zsong szavakat vesszük, némi gondolati hullámzó, ondoláló hajlam, de egyhangúság, ingatag határozatlanság is érződik. Az Ó lehet egy kitörő felkiáltás, vágy Óhaj, de lehet beletörődő, egykedvű, halk sÓhaj is.
Az L lágy, énekelhető hang. A C címkéző, cégérellő, becéző de célt jelölő, magasra helyezett LéC is, vagy felLICitált boldog állapot. Az LC páros az álca, délceg, élc, filc, polc, tálca szavakban külön-külön minden jellemzőjét mutatja.
A „nekem NYOLC” kijelentésben bujkálhat egy háttéri áLCázott elégedett állapot, egy külcsíni délcegség tudatából eredő éLCelődő, hanyag, renyhe, nyegle könnyelműség, akinek csak a poLCra kell könnyedén fölnyúlnia, mivel táLCán kínálja számára az élet a jót. Akinek ez végCéLnak is megfelel, leáll, nem akar továbbjutni. Neki mindegy, azaz NYOLC, a NYOLC a cél, már NYOLCan vagyunk, elég az. Minek tovább? Így is kétszer többet kell NÉGYelni ennyi emberért. Kell egy kis pihenő, kis pihentető LANYha NYÓLánkozás.
Jele 8, végtelen vonal, álló állapot, célhoz ért nyugalom.
Ám a NYOLC, a nől, nyől, nyúl jelentéséből adódóan azt is kifejezheti ki, hogy bár a hét is messzire mutat, van tovább is, még nincs vége az életnek, még vannak CéLok, amelyek felé kell NYÓLni. Tehát a hatékonyság, a CéL elérhetése érdekében nyújtózni, NYÓLni kell még tovább. Előrébb kell tenni a CéLt, magasabbra a LéCet. A nyoLC LéCén átugorva, indulhat tovább a kiLenC, a titkok ajtajának kilincse felé. Abban is jelen van a magasra mutató CéL, a LéC. NYOLC az elNYÚLó kéNYELem, a megelégedést kifejező szám, vagy a CéL felé az utolsó erőgyűjtő pihenés.
KILENC – A KILENC K.L – L.K gyökbővítmény: KiL – LéK. Az ősnyelvben a számok nevei jelentős eredmények állomásainak fokozatát jelölték. Jó ÖTölés, tervezés után HATékony erő bevetésével elérHETővé válnak a célok. Ezek egyike a NYugalom pOLCa, amelyen megpihenhet a küzdő. Van olyan, akinek ez a LéC a végCéL, nem küzd tovább: neki már NYOLC, kényelemben van. Ám van olyan, aki a csúcsig akar hajtani, neki a nyolc, erőt gyűjtő nyugalmi polc.
Tovább fogantyú, kapaszkodó, KELL, ajtót, LÉKet nyitó KULcs, a végső cél, TÍZ eléréséhez. Ez a KILINCS, a bILLEnő KILLENCS, a titkok ajtajának nyitó fogantyúja, amely megfelelő KELLÉK ehhez. A KELL szó jelentése itt válik érthetőbbé.
Jele: 9, az ősi billenő KILINCS leforduló, nyitó alakja. A kötött vég mutatja az elért eredményt, a szabad vég a 8-ból, annak nyugalmi kötöttségéből kiszabaduló, ívelő szándék kezdeménye.
A cél előtt mindig van valamilyen gubaNC. A KILENCes az utolsó KÜLÖN-c-leges próba a mesékben, amelynek küzdelmét csak a KÜLÖNlegesen ügyes, mindenkinél KÜLÖNB, KÜLÖNC legény merte vállalni. KiLeNC – KüLöNC – KiLiNCS hangváz: K-L-N-C – K-L-N-C – K-L-N-CS. Az utolsó fal, kapu, akadály, KÜSZöb, amelynek leKÜZdéséhez kapaszkodóra, fogantyúra van SZÜKség. Eléréséhez föl KELL nyúlni, nyólni magasan, az addig végcélnak hitt ny/p/olc fölé. Fogózkodni KELL a KELLékben, a KILINCsben (székelyül helyenként: kelincs), amely egyúttal nyitja az utolsó zárt a CÉL (a szint léce) előtt, s amely segít átb(k)ILLEN(c/el)ni a KÜSZöbön. A KILENCedik próbán, a hős legyőzi a gonoszt (kill = öl), és eléri az igazi csúcsot, a TÜZet (tíz), amely a SZŰZ. A CzF Szótár szerint: „a magyar a kilenczet kerekszámul szereti használni, mint a hármat, és hetet is.” A három az adottságok, képességek, kívánságok száma, a hét a lehetőség, a pálya hetedhét országig, hetvenhét akadályon át. Mindegyik a teljesség TÍZes száma felé törekvés összességének része a mesékben, hiszen a háromszor harmadik, a KILENCedik, a küszöb, ajtó előtti utolsó nagy próba, az adottságok, képességek megmutatkozása, a kívánság beteljesítéséhez. A kILEncedik próba küzdELEm, amely bILLEnhet erre és arra is, de kELLŐ erővel, értELEmmel győzhet, ELÉrhet a cÉLIg. Az L.N – N.L gyök: LeN – NeL, NÉLkülözhetetLEN LENdület. Az NC hangcsoport – ENCE – a kilENCEdik próba sok gubANCOt tartalmaz. A hENCEgő ellenfél gőgje ellenhatásaként, mint pÁNCÉl keményedik meg a hős.
TÍZ – A TÍZ a teljesség tisztasága, a minden fémet megtisztító tűz (őselem). Az emberi jellem tisztessége. Egy dísz, amely ott magasan, fenn ragyog, s amelyért a küzdelem egy életen át folyik. A szűz állapot is ilyen, sőt az sz hang értelmi hátteréből kiindulva százszoros értékű, fontosságú. Jele 10, az EGY folytatása a zéró jelezte ezer felé. Vagy nulla a végtelenbe hulló számsor.
Összegezve: A számok neveinek egyik névadója a személyek számszerű növekedése. EGY, KEDves, HÁROM, a harmónia, összhang megteremtése. EGY szilárd erkölcsi alapról lehet indulni a KÉT félnek. Egymásban bízva, KÉTkedés nélkül, a HARmattal, sarjakkal egyetemben. A szaporulat miatt a további számnevekben már a növekvő felelősség és annak megfelelés is tükröződik. NÉGYelés, munka és osztás. ÖTölés, tervezés a HATékonyság növelésére. A HATékony erő, HATalom. HÉT, a pálya, s azon a képesség, teHETség felmérése, HÉT próbát is kiállva. NYOLC, lanyha elnyúlás, ellazulás, pihenés. KILENC, győzelem, az NC páros a hős heNCegése, de kellemes iNCifiNCi, asszonya katriNCája körüli játékos hangulatot megjelenítő is. A kerek szám, a család TÍZes létszámának elérése a kiTŰZött cél.
TÍZen felül, harmincig az egymás fölé helyezés gondolata van jelen a számnevekben: tízEN egy, tízEN kettő, … tízEN kilenc. Nem áll le, tovább kell HÚZni, ez lesz a húsz, majd rakosgat: húszON egy, húszON kettő, húszON öt, … húszON kilenc. A család HÁROMszor TÍZ tagúvá válása nagy ünnep: HAR a csúcs, MURi (három – mor, mur), táNC, beérett a sok iNCifiNCi, teljes a teRMékeny pár öRöMe a sok, a haRMinc gyeRMek látványán.
Ha a TÍZzel elértek egy kiTŰZött célt, tovább folyt a verseny a tízen (tizen-) felül, hú(s)ztak a húszig. Az emberi testi világban minden földi tett a testen, a húson múlt. A húsz szóban a húsértelem, a testi készség, képesség is jelen van. A húsz szó a hús, a test további húzása. Mivel az ésszerűség törvénye megkövetelte, nem álltak le a kétszer tíznél. Az összhang elérése végett, húszon (huszon-) felül is hú(s)zni kell a tízesek harmadik fokáig, a három igazságáig, és e megvalósított összhangzat nyomán feltört a játékos iNCi-fiNCi jókedv, amely az NC párosban fejeződik ki – harmiNC.
Minden alapszám tízszerese küszöb. A NEGYVEN, négyszer tíz egyVENg, négyszer tíz egyvér, testvér összefogása a kemény NÉGYelő munkában. A –VEN, VAN, létige is. Jelenti: négyszer tíz VAN, negyVEN. Ezen felülieknél ezt is jelenti.
ÖTVEN, ötször tíz egyVENg VAN. Könnyebb az ÖTölés, tervezés.
HATVAN, hatszor tíz egyVENg VAN. HATalmas HATékonyság!
HETVEN, ez a hányaveti hetvenkedés alapjául szolgál. Mivel a HETes szám a küzdelmi pálya az elérHETő cél felé, így a HETven egyVENggel könnyebb a küzdelem. Lehet HETVENkedni, nagy KEDvvel hetvenKEDni.
NYOLCVAN, nyolcszor tíz egyVENg VAN. Nyugalom, nekem már NYOLC!
KILENCVEN, kilencszer tíz egyVENg VAN. Ez a kilincs, kilencs, kelincs a végső cél, az örök középpont, a SZENTRUM ajtajának nyitásához, a SZENT szám, a SZÁZ eléréséhez.
SZÁZ, másik neve SZENT volt. Az utódnyelvekben maradt fenn. SZÁZ = SZENT, CENT.
SZÁZszor SZÁZ = EZER, a SZENT SZENTjének SZINTje. Innen nyílt folytatás a végtelenbe nyíló, nyúló (milló) cél felé.
Népmesékben
A népmesék más névadó jellemzőket is kimutatnak a számnevek kialakulására.
Középpontban a férfi és a nő. Egy legény keresi kedvesét. Ő rendszerint a harmadik, a legkisebb fiú, lehet szegény, lehet királyfi. Keményen nyégyel, sokat ötöl, igyekszik hatékony lenni, s akár hetedhét országba is elmegy az Óperencián túlra a tiszta szűzért. Mindig tisztességes, becsületes. Vannak, akik untatják, maradj, legyen neked nyolc, ez itt tündérek országa. Ám őt sarkalja kedvese, szerelme megmentésének gondolata. Vállalja a további küzdelmet. Tudja, hogy értHETővé válik a cél, ha HATározott, erőt fejt ki, ám nyújtóznia, NYÓLnia kell érte.
A KILENCedik próba az utolsó LÖKés a végső cél eléréséhez. Az utolsó KÜLÖNcleges próba. Az utolsó fal, kapu, akadály, küszöb, amelynek leküzdéséhez kapaszkodóra, fogantyúra van szükség (szük – küsz). Eléréséhez fogózkodni KELL. KELL egy kellék! Ez a kilincs (székelyül kelincs), a megoldás kulcsa, amely nyitja is az utolsó zárt a cél előtt. A kILEncedik próbával kapcsolatos a küzdELEm, ÉLEt-hALÁl harc, bILLEnhet erre és arra is, de kELLŐ erővel, értELEmmel győzhet, ELÉrhet a cÉLIg. Az L.N – N.L gyök: LeN – NeL, a győzelemhez szükséges, NÉLkülözhetetLEN LENdület.
A küzdelem végén kolONCcá, fölöslegesé, KILLenccé, azaz halottá válik a sárkány. A bukfENC, fINCÁl, INCIfINCI, tÁNCOl, vihÁNCOl szavakban a győzelem utáni állapotot, játékos hangulatot is szemlélteti. A KILenc, utolsó próba, a küzdelem, a TŰZokádó GYILK (gyík) sárkány, a KILgyó (kígyó) legyőzése, megÖLése (kil). KiLeNC – KoLoNC – KöLöNC hangváz: K-L-N-C – K-L-N-C – K-L-N-C.
Az NC páros, mint N.C – C.N gyök: NőC – CuN, a NŐCi, CUNa, CINcog szavakban. Itt a c > sz váltással a NÁSZ szó is megjelenik. A KILENC – CNELIK fordítás mutatja, hogy a hős a KILENCedik, kilencEDIK próbát a CUNAlik, cunaLIK KEDIért, KEDvéért vívta, hisz a díj a TÍZ, a TÜZes SZŰZ királylány volt. KiLeNC – CuNaLiK hangváz: K-L-N-C – C-N-L-K. A történet vége a NÁSZ. Nem kizárható, hogy a szónak volt KILENEC, KÜLÖNÖC, KÜLÖNC alakja is kezdetben, mivel e KÜLÖNÖSen veszélyes vállalkozás KÜLÖNÖS tehetségű férfit kívánt. KiLeNC – KüLöNöS – KüLöNC hangváz: K-L-N-C – K-L-N-S – K-L-N-C. A magyar népmesék (nem finnugorok!) a számok névadó jellemzőire, a számnevek keletkezésének okaira is rávilágítanak. NC – CN: a kileNC a csúcsra jutásért való harCNak utolsó állomása. A földi világot elborító Vízözön előtt a Földre leszállt „felvigyázók” (Énók története) sárkánykígyó fejjel is megjelentek az emberek közt. Erre bizonyíték a piramisok falain látható képek, ahol ezen alakok által alkotott járművek rajzai is jelen vannak. Biztosan voltak harcok köztük és az igazságos érzületű, bátor férfiak közt. A mesék a valóságból indultak ki. A mesékből tudunk az akkor általuk már használt ATOMerőről is, amely kis helyre TÖMörített hatalmas erő. Ez a nagy erő forrása a Hüvelyk Matyi, Két borsszem ökröcske vagy Babszem Jankó című mesékben.
A KILENC próba, KIL – LIK a sárkány leölése: KIL, LINCS*, győzelem a gonosz fölött, és a cél felé nyitó KILINCS. A népmesevilágban az eseményekkel összevetve érthető meg a KILENC és KILINCS szavak mögötti lényeg. E szóból indul az utódnyelvi KILL = öl, megöl. Ez a sárkány LINCSelése, kivégzése. A KIL-LINCS szó mindkettőt tartalmazza. a LINCS a népmesék öntörvényű igazságtételének része volt, amit a főhős alkalmazott a sárkánnyal szemben.
——————————-
/*/ A LINCSelést egy angol katonatiszt, Lynch nevéhez fűzik. E szó linch az angol nyelvben valamiféle zár, biztosítékjelentésű.
Számok kapcsolata a munkavégzéssel.
A számok kapcsolata a végzett munkával: EGY-KETTŐre kész legyen!
A HÁROM, HAMAR azonos hangok: H-M-R – H-R-M, bár a mondás szerint: a HAMARban egy betűje sincs a JÓnak, de HÍMRE-HÁMRA szép legyen.
NÉGYelni keményen CSATtanni (csetire), KATtanni (quatre), PATtanni (patru), FORogni (four), VERni (vier)!
Nem ÖTölni sokáig, TÖprengve TÖkölni, hanem gyorsan ÖTről HATra jutni, HATékonyan dolgozni, nem HETelni vele, nem húzni az időt. Utána lehet kéNYELmesen elNYÓLni, NYÚJtózni, mivel van amiért felNYÓLSZ, NYÓLC a kamrai pOLCra, nem kell KILINcselve KOLdulni, mert TISZtességes munkád gyümölcsét fogyaszthatod.
Az ember, az EGYén alkotó tényező, alKOTni, TÉKolni teremtetett. De EGYedül nem mEGY, kell még MÁS(od)IK IKlató (ik = személy). KÉT ember egy pár TÉKoló. Amikor a HARMAD IK is felnőtt, többet kellett NÉGYelni. Az ÖTölés gondolkodást, tervezést jelent. Ez HATékonnyá tette a munkát. A HÉT az alkalmazási pálya. A HETelés TEHetséget megkövetelő, bár leHET a felkészülés ideje is, hisz a HETedHÉT a pálya, nagy táv és erőpróbáló. NYOLC a végtelen nyugalom, sokaknak végcél, nincs több küzdelem. „Nekem NYOLC.”
Az ember első szavai közt jelen voltak az erre vonatkozó kifejezések. Aki valamit aKARt alkotni, KARját használta, ez az aKARat végrehajtó eszKÖZe, végén a KÉZzel. Mind a KARt, mind a KEZet az ÉSZ irányítja.
Az ÉSZ – KÉZ kapcsolat valóság. Az ÉSZ által vezérelt KAR a végén levő KÉZzel dolgozik, amit ESZKÖZnek nevez: ÉSZ-KÉZ. Az ÉSZ vezérlésű TETT visszatérő azonos mozdulaTOK sora, és hangkiboCSÁTó: TIK-TAK, KIT-KAT, CSIT-CSAT, PIT-PAT. Ezt ősnyelven NÉGYelésnek nevezték, nevezik. Székelyföldön ma is.
A NÉGYelés tehát elsősorban munka. A KIT-KAT, CSIT-CSAT-CSÜT, PIT-PAT, ütemes munkavégzést, NÉGYelést, CSÜTölést jelentő gyökök, az utódnyelvek NÉGY jelentésű számnév kezdőgyökei: QuATtro (kat), CSETire, PATru = NÉGY. Ehhez még a TETTRE, FERre (erőre) felszólítás az ógörög TETRA = négy szóban. A FURtonFURt FORog, azaz állandó négyelésből az angol FOUR = négy, német VIER, FERtály = negyed (ferbe táj = négybe vág, negyedel) Rákereshet bárki általa ismert nyelveken. Még a szomáli aFAR, szundanéz oPAT, szuahéli nNE, indonéz, maláj emPAT is tartalmazza az ősnyelvből származó gyököt.
Piramisok, piramidák
Özönvíz előtt nem építettek lakóházakat, nem volt szükség a kedvező légköri állapotok miatt. Csak kis szárnyék, ahol bensőséges testiségét, mások elől eltakarva, rejtve élhette meg az ember.
Ám folytak hatalmas kiterjedésű kőépítkezések. Ezeknek építőiről – teremtői engedély nélkül Fölre lejött, hústestet öltő fénytestűekről ír a Biblia Teremtés könyve, I. Móz. 6: 4. „Óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.”
Ezek az Énok könyvében említett „felvigyázók”, és óriás fiaik tűzimádati, PÜRAMIDA, PÜRIMÁDÓ, áldozati célokra emeltek hatalmas kövekből építményeket, amelyek ma is jelen vannak a Földön: a szárazon, szabadon, máshol földdel fedetten, de tengervíz- és a sarki jég alatt is.
Ezek építéséhez már szükség volt az egyes, tízes, százas, ezres számrendben végzett műveletekre, a műveleteknél a számok egymás alá írására, és szükség volt a semmi, zéró, nulla fogalomra is. A számok piramisalakzatba írását sem Püthagorasz találta fel, ő csak újra rálelt, mint Arkhimédész a bemerítéses mértékvétel módjára. A korai ősiségben, az egynyelvűség idején már ismerték ezeket. Erre épp a piramisok alakja, Özönvíz előtti léte a bizonyíték.
Szám, hang, szín
Három meghatározó terület létezik, amely az ismeretközlésben meghatározó szereppel bír az földi emberi világban: SZÁM, SZÍN, HANG (beszéd és zenei). Mindannyi a hALVÁny ALFÁból a SEMMIből bontakozik ki. Emberi korlátaink végesként láttatják előttünk, ám a valóságban mindannyi a végtelenbe fut. A zenei hangok is.
Számok: nulla, semmi, zéró
Talán a SeMMi és SuMMa, volt előbb, a két véglet, mindkettő azonos hangvázra épül: S-M-M – S-M-M.
Épp, mint a ZéRó és az eZeR, amelynek hangváza szintén azonos: Z-R – Z-R. Kezdetben ez volt a földi számok SZERÉnek, sorának vége. Az EZER szorzataival folytatták: EZER szer EZER.
A Teremtő körében, a megteremtett világegyetem égitesteinek, csillagrendszereinek nyilvántartására már létezett a NuLLa – NiLLa > MiLLa fogalom. Ez a számsor semmiből indulását, és a végteLEN felé NYÚLó terjedését jelenti.
NuLLa – NiLLa – MiLLa – NYúLó hangváz: N-L – N-L – M-L – NY-L
A NULLA – ALLUN fordítás a teljes ALvó állapotra enged következtetni. A NULLA egy mozdulatlan HULLA állapot, a NEm LÉti ALvó állapotból kell kiindulni. A számok ZÁROlt állapotának meghatáROZÓja a ZÁRÓ ZÉRÓ.
Az ALUN, ALvó állapotból, a ZÁRÓ ZÉRÓ felnyitásával bontakoznak ki a számok. Kezdetben a számsor a szűz tűzéig, TÍZig vezetett (népmesék). Ez hatékony szaporodással elérte annak hatványát, amelyet SZENT közép (cent, centrum, szent ráma, szent keret) számként soroltak be: SZÁZ. A SZÁZ tízSZERE a SZER, azaz EZER.
Számok, beszédhangok, színek párhuzama – mindannyi a végtelenbe fut!
A SEMMIből, ZÉRÓból induló számok vége a SUMMÁt ZÁRÓ EZER. De a számok sorának nincs vége sehol, végtelenbe futnak.
Az utódnyelvekben élnek a SZENT módosulatai: CENT. A SZENT hatványszorzata lett a szent szentje, a SZER, azaz EZER. Hosszú ideig ez számított a NULLÁtól indulás végszámának. Csak a szorzatait említették. Aztán a 999-ik EZER-nél felismerték a NULLA ellenpárját, az EZER hatványát, a végtelen felé NYÍLÓ, határtalanságot, és jelölőjeként, NILLÁnak, MILLÁnak nevezték el. A számsor végtelen, végtelenül elNYÚLÓ, kiNYÍLÓ, MILLÓ a végtelen felé.
A SZÁMokhoz tartozó még a SEMmi és a SUMma két véglet, eszezve ez is az SZ.M gyökre épül: SZEMmi és SZUMma. A SEMMI, SZEMMI, a kezdet előtti NULLA állapot, amikor a ZÁROlt energia még nyugvóponton volt. A SUMMA, SZUMMA, mint összesség, az energia által létrehozott MASSZA, a TÖMEg, az anyag.
SZeMMi – SZuMMa – MaSSZa hangváz: SZ-M – SZ-M – M-SZ
Az anyag, TÖMEg, ATOM = MATE. A MATE mozgatásához, MATIKÁlásához, és egyensúlyban tartásához szükség van a MATE-MATIKÁra, amely a mennyiségek egyenlegének, a tömegegyensúly kialakításának, kiszámításának módja, tudománya.
A világegyetem összes ATOM MATE TÖMEgének, a MASSZA SZUMMÁjának, összességének egyensúlyban tartásához csak a Teremtőnek van képessége és eszköztára. Erre vonatkozó SZÁMokkal, pontos adatokkal egyedül ő rendelkezik, s azok, akikkel részben megosztja.
Színek
SZÍNek – Két teljes, azaz abszolút szín létezik: fehér és fekete. E két színnek nincsenek árnyalatai.
A HALVÁny FEHÉR kezdőből kiinduló színek teljességét az összest elnyelő FEKETE zárja, de a két abszolút, teljes szín – fehér és fekete – közt az árnyalatok létrejöttének lehetősége több ezerre menő, sőt végtelen.
A SZÍNek ALapja, ALfája, az ALv, ALb, ÉLszíne a fehér. Ez az ÉLszín az ELső, a kiinduló, a fehÉL. Ebbe vannak becsomagolva az összes színek, innen bontakoznak ki. A másik, a KETTEdik a feKETE, amely minden szín hiánya, s amely elfektet, elnyel, visszazár, eltemet minden színt.
Beszédhangok, nyelv
Az ALFÁból induló hangokat az OMEGA csOMAGOlja, csOMEGÁlja be. A HANGok világa is e törvény alá tartozik. A HANGok az A hangból, a hangok ALfájából, fehérjéből, fehÉL hangjából indulnak ki. Az A az ALap (alap – pala = fehér) ALpa, ALfa beszédhangok sorának ÉLe, ELső, nyitóhangja, amelyek sorát végül a sort záró Z hang Zárja, csOMEGÁlja, Atól Zettig. E hangokkal létrehozható szavak száma végtelen, amint végtelen a nyelvek képződésének száma is.
Az ősnyelv nem igazolja a világegyetem – értelmes tervező, végrehajtó nélküli – évmilliárdok oktalan véletlenjei során létrejöttét! A nyelv nem hazudik, szavai nem okoskodó, bölcselkedő tantételek vagy önző érdekek mentén alakultak ki. A nyelvet, annak bölcs felépítési vázszerkezetét a Teremtő Isten tervezte, s helyezte az emberi sejti DNS, létvezérlő számítógépes szoftverébe.
A nyelvet tovább az ember, az egyszerű köznép építette fel, alakította ki e – teremtésben nyert, génjeikbe táplált, utódaikra örökíthető – nyelvszerkezeti váz alapjaira építve, az által vezetve. Semmilyen tudományos vezérletre nem volt szükség a nyelv felépüléséhez.
Egy fia nyelvészre sem volt szükség a nyelv összes szavai kialakulására, megszületésére. A teremtés és az azt feltáró ősnyelv alapelve a könnyen megérthető EGYszerűség, nincs rejtjellel zárva, mindenki számára érthető, szabadon elérhető.