Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
SZAMARITÁNUS – Az ókori Palesztina (Filisztea, a magyar nyelvű jászok földje) SZAMÁRIA nevű tartományának lakója. [A MÉKSz szerint nk: latin] A szó nem latin, hiszen az asszírok által addigi hazájukból kitelepített békés, tudós szumérok, a számok népe leszármazottai – tisztességes, becsületes, irgalmas nép – voltak, nevüket még a latin nyelv kialakulása előtt kapták. Ezért a becsületességükért utálták őket a zsidók, akik akkor is nyerészkedő, mindenkit utáló, felsőbbrendűségi nyavalyától szenvedő, gőgös nép voltak. A békés, tisztességes szamaritánusok később felőrlődtek a becstelenség mindent megfullasztó tengerében.