SONKA – Sertés combja, pácolva, füstölve. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A SONKA S.N – N.S gyökből képzett szó: SoN – NeS (n > ny: nyes). A SONKA CSONKOlás, leNYESés eredménye. Erre nem is kell hosszú magyarázat. A SONKA (csonk) szóból kiérthető, hogy CSONt is van benne. A kezdetekkor lehetett CSONKA, CSONTKA, majd később rövidült a szó. Az NK páros esetenként fogyatékot jelentő kifejezések véghangzója. Például: csonk, rönk, tönk. Az NK hangcsoport – ONKA – szintén, a bÁNKÓdik, mANKÓ, pislÁNKOl stb. szavakban.
De esetenként kellemes jelentése is van a pálINKA, sONKA, csalINKÁzik, ficÁNKOl, tilINKÓ és más szavakban. Az N.K – K.N gyök: NeK – KiN, a finom SONKA NEKi, valakiNEK felKÍNálása gondolatát magában rejtő.. Ha ezt ennyi bizonyítékkal a német nyelv is követni tudja, akkor hihető, hogy német Schinken után képződött szó, főleg, ha az NK páros értelme magyarázható németül. Ám a cseh, horvát, szlovák, szlovén, macedón, szerb, ukrán sunka, román suncă, dán skinke, észt sink, finn kinkku, lengyel szynka, lett szkinkis, norvég skinke, svéd skinka elég bizonyítéknak az egynyelvűség idején az ősmag(yar)-nyelven kialakult, és az utódnyelvek által átvett szóra. Az NK párost nem tudják kitörölni onnan, de magyarázatuk sincsen rá!
SOR – Személyeknek, állatoknak, tárgyaknak egymás melletti vagy mögötti elhelyezkedése.[ A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A SOR SZORzati értelmű szó: SOR – SZER. Tehát S.R – R.S gyök: SoR – RoS avagy SZ.R – R.SZ gyök: SZoR – RéSZ. Ugyanakkor, ha fordítottját vesszük: ROS, a ROVásra emlékeztet, amely szintén lehet SOR. Amire SOR kerül, annak SZERét ejtik. Aki SORos, az a SZERes. A RÉSZek egymásutánisága jelenti a SORt. Ez annyira természetes és érthető, hogy egyetlen magyar anyanyelvű embernek sem kell külön megmagyarázni. A CzF Szótár több vonatkozást felsorol: „Jobbára egy jelentésü vele azon szěr, mely mint mennyiségképző ször szor alakban is használtatik […], mintegy sorban. Sőt ez önállólag is sort, rendet, ízt jelent, […] Dunaszer am. Dunasor; töltésszer, töltéssor pajtaszer, a pajták sora, kertszer, a kertek sora. Ugyanezen értelmü a latin series, csagataj szora, török szďra, persa zara, finn sarja, mongol dzerge, mandsu dsergi, szláv csara, héber tur stb. […] sok nyelvben a sort jelentő szók lényeges hangját az r alkotja, mely majd elül, majd hátul, néha a szó közepén is áll, ilyenek a magyar sor, szěr, rend; a latin ordo, series; a szláv csara, rad; a német Reihe, az olasz és középkori latin riga, az angol ridge, a lithaui redasz, a lapp raido, az eszth ridda, a persa rak stb. E megegyezésnek okát egy felsőbb elvben kell keresnünk. Ha a sor szóban alapfogalmul a huzást, vonalt veszszük, mely metszés, vágás által alakúl: úgy azt azon szókkal tehetjük egy osztályba, melyek ily értelemre vonatkoznak, egyszersmind alkotó gyökhangjok r; milyenek a fenn elszámlált, s más nyelvekben is nagy számmal találtatnak, s ennélfogva e tekintetben is egyeznek egymással.” Ami még fontos, a fent felSORoltak is bizonyítják, hogy ugyanazon szülő gyermekei, egy nyelvből indult ki az összes kifejezés, az ősmag(yar)-nyelvből.
SOROMPÓ – Az út útmeneti lezárására való, fölemelhető és leengedhető, illetve elfordítható vízszintes rúd. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A SOROMPÓ S.R – R.S gyökbővítmény: SoR – RoS. E szó nem lehet német eredetű, mivel a SOR gyök SZORzati értelmű, folyamatjelentésű, például a SORozat szóban. A SOROMPÓ egy folyamat megszakításának eszköze. Az OR gyök a tORlódás szó értelemadó gyökszava a vitORla (széltorlódás) kORlát stb. szavakban. A SOROMPÓ célja felhívni a figyelmet az áthaladás veszélyességére, lezárásával elhárítani a végzetes balesetet. Az MP hangcsoport – OMPÓ – a szóban jellemzőt leíró figyelemfelkeltő jelenség kifejezője. Hasonló a lÁMPA, kalIMPÁl, csÁMPÁl stb. A SOROMPÓ kalIMPÁlva ereszkedik le. Régen a SOROMPÓ leereszkedésekor kolOMPOló hangot is hallatott, hogy a hanggal is felhívja a figyelmet a veszélyre, és mindig volt egy lÁMPA a sorOMPÓ közepén. A SOROMPÓnál SOR alakul ki. Elvitathatatlan, hogy minden névadó jellemzője magyar nyelveredetet bizonyít.