SÓDAR

SÓDAR – Füstölt sonka, lapocka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A SÓDAR S.D – D.S gyökből képzett: SóD – DúS A SÓDAR neve összevont: SÓs DARab füstölve, ám más értelem is rejlik ez összevont alakban. Például DÚSan ízesített. Nem német* közvetítéssel került a magyar nyelvbe a SÓDAR megnevezése, amint nem német egyetlen hentesáru, s egyetlen pékáru neve sem. A SÓDAR gyűjtőnév, és nem csak a lapocka tartozik oda, hanem az összes pácolt, füstölt, SÓzott DARab. Tehát a német nyelvből átvétel gondolata nagyon sántán, bénán, erőtlenül küszködő próbálkozás. A D hangcsoport – ÓDA – mutatja, hogy minden sÓDAr jÓDArab SÓzott hús. A sÓDAr egyike az ÓDAlas (oldalas). Az alábbi leírásból: „Mindennap más-más ÓDAlán kell töltenie IDEjét.” A titka a DÚS ízesítés. Íme egy leírás: „A sódar titka a páclé. Bedörgölhetjük előtte salétrommal, főként a csontmelléki részeket – arra már a középkorban rájöttek a népek, hogy a salétrom megőrzi a hús színét és fokozza az ízét -, megforgathatjuk hamuban is, ám a lényeg a páclé. Kell abba marékszámra vett só, koriander, borókamag, sárgacukor, darált fokhagyma, babérlevél, öt-hat fej vöröshagyma. „Ezt a keveréket bizony szárazon kell felvenni a sódarnak, és alatta négy-öt napig pihennie, mert csak akkor kapja meg azt a sós vizet, amely aztán beborítja a teknőben.” Utána naponta forgatjuk a pácában. „Mindennap más és más oldalán kell neki tölteni idejét” – ez a dolgok rendje. Aztán mehet a füstre.”
http://valasz.hu/gasztronomia/a-sodar-titka-62201
A D.R – R.D gyök: DaR – RúD, végül a RÚDra akasztják a DARabot. A jellemzőket leíró hangcsoportok beépültek a megnevezésbe: SÓ, ÓDAl, DÚS, DARab, RÚD stb. Minden ÓDAlára fektetve, napokon át bele kell SODORni, azaz forgatni a páclébe. A magyar nyelvnek nem kellett átvennie a német nyelvből, mivel a német nyelv még csírájában sem volt a SÓDAR megnevezésekor. A névadó jellemzők mindegyike jelen van a magyar nyelvben, nem csak egyetlen egy. Az egyik „német eredet igazoló” béna leírás: „Sódar ‘sonka ‹a disznó mellső lábából›’, ‘füstölt lapocka, oldalas’. A német Schulter (‘váll, lapocka’) középnémet scholder változatának átvétele hangrendi kiegyenlítődéssel, az ol đ ó változás mindennapos a nyelvjárásokban, pl. folt đ fót.” A CzF Szótár is felsorolja nevét néhány utódnyelvben, de nem eredezteti onnan: „[…] német Schulter, angolul: shoulder, hollandul: schouder stb.” /*/ Nevetséges a németből eredeztetés, mikor a németek tele csomagtartóval hordták, hordják Magyarországról a füstölt húsárut. Ha tőlük eredne, akkor ők volnának a legjobb SÓDAR, sonka, kolbász stb. készítők. Ezzel szemben a helyzet teljesen más. A szászok is Erdélyben tanulták meg a hús feldolgozását, tartósítását. Ami igaz: nagyon jól megtanulták. Jó mondás: finom ételt enni, Erdélybe kell menni.