SKALP, SKALPOLÁS* – A megölt ellenség lenyúzott fejbőre, mint diadalmi jelvény. [A MÉK szerint: nk: angol < óészak germán] A szó nem magyar, de megfigyelhető benne két ősnyelvi kötött mássalhangzó-páros: SK és LP. A SKALPOLÁS egyféle LOPÁS. A SkaLPoLáS – LoPáS hangváz: S-k-L-P-L-S – L-P-S azonos hangok. Az SK hangcsoport – ISKA – jelen van az ÁSKÁlódó, (jogtalanul) bírÁSKOdó szavakban, amikor az úgymond „sUSKÁt”, a kESKEny bőrt letépik a halott fejéről. Az SK páros, mint S.K – K.S gyök: SiK – KiS hangjaiból áll a SIKer szó, ez az érzés, amely győztest magával ragadja, és ilyen KICSinyességre adja magát, hogy levág egy KIS bőrt hajjal. A K.L – L.K gyök: KaL – LéK, a KAL gyök körértelmű, KALap, mint fejfedő, LÉK, amely a kikerekített (kal), kivágott fejbőr után marad. Az L.P – P.L gyök: LaP – PaL jelen van a kaLAP, LAPka szavakban. Az LP hangcsoport – ALPO – a kALPAg, tALP, de LoPóS természet megjelenítésére a róka és farkas ősnyelvi megnevezéseiben is jelen volt: vOLPE, LoPós. Az L hangcsoport – OLÁ – azt jelenti, hogy a skalpOLÁs ALÁvALÓ, gALÁd tett, és jogtALAn hALOttgyALÁzás a tetemtestrész eltULAjdonítása. Az SK – KS kapcsolat: a SKalppal, mondhatnánk kereSKedtek, mivel pénzt, jutalmat reméltek érte, SiKernek tudták be. A buKSi, fejtető kereKSégét CSonKították (s > cs: sonk csonk) meg KéSsel. Az LP – PL kapcsolat: a skaLP, a fejtető bőre, a kaLPag, amely takar, lePLezi a koponyacsontot. Ebből vágtak ki egy taLPnyi darabot. A SLALP szó tehát ősnyelvi elemekből épülő, és csak a mai magyar nyelven adható teljes magyarázat a szóra.
/*/ “A skalpolást – bármennyire is valótlannak hangzik – lehet, hogy a fehérektől tanulták az indiánok. Mégpedig a spanyoloktól!… […] A fejbőrnyúzást a fehérek harci szokásának fogták fel és maguk is elkezdték utánozni. Így harapódzott el törzsről törzsre. Azonban igen sok indián nemzet maradt, amely nem tette a maga harci szokásává. Sőt, századunk elején (1903-ban) Kanada északnyugati részein olyan indián törzsekre is bukkantak, amelyek soha nem hallottak a skalpolásról és nagyon felháborodtak, amikor tudomást szereztek róla.” http://nativeamerican.5mp.eu/web.php?a=nativeamerican&o=3Na_jWY3XT