SERPENYŐ – Zsírban sütéshez, pirításhoz használt lapos, füles vagy nyeles edény. [NEM ? szláv] A SERPENYŐ SER gyöke az RP párossal a gyors fordíthatóságot jelenti. Ez érthető is, mivel a SERPENYŐ az S.R – R.S gyökből indul: SeR – ReS, és a SERül, SÜRgős szavak is. A SERPENYŐ gyorsan, sietve, SÜRgősen készítendő ételnél használatos. Az RP hangcsoport – ERPE – a sERPEnyő sERCEg, hangvonatkozásúak még: cIRPEl, hÖRPÖl, kÁRPÁl, szÖRPÖl és más szavakban. Az RP páros, mint R.P – P.R gyökből: RoP – PöR, indulnak a ROPog, PÖRsen szavak. De e gyökből indulnak a REPül, PERdül szavak is, amelyek szintén a gyorsaságról szólnak. A SERPENYŐben hangosan PÖRSEN az étel. A SERPENYŐ NY hangja a viszonyító NT párost váltja a szóban, SERPENTŐ – SERPENYŐ. A P.NY – NY.P gyök: PeNY – NYeP, a PONYulás puhulást jelentett az ősi nyelven. Ezt jelenti a PÓNYik alma vagy a lasPONYa (naspolya) nevében is, amelyek utánérő, későn puhuló gyümölcsök. A serPENYőben gyorsan PONYul, POrONYóvá válik, elNYÁPul az étek. A NYÁP gyök szintén puha jelentésű. Ez a NYÁPic szó jelentése is. Az NY hangcsoport – ENYŐ – mutatja, hogy a serpENYŐ a gyors, serÉNYEn és mégis kÉNYElmesen elkészíthető ételek edÉNYE, amelyben gyoRSan sül a pecsENYE. Sem a serpENYŐ, sem a pecsENYE nem szláv nyelvekből jött a magyar nyelvbe, hanem az ómagyar ősnyelvből örökölték meg a szlávok. A SERPENYŐ régebbi, mint az összes szláv népek történelme, hiszen a Vízözön utáni első években már SERényen, serÉNYEn PONYították, NYÁPították a pecsENYÉt. Az RP – PR kapcsolat: a seRPenyőben egy hopPRa (székely szólás) kész az étel. Egy hopPRa PiRítható aPRó-csePRő ételek készítéséhez kitűnő edény.