Ősmag(yar)-nyelvi szavak
SARU – Egyszerű lábbeli: szíjakkal, pántokkal a lábra csatolható talp. [A MÉKSz szerint: török] A saru nem török, hanem ősmag(yar)-nyelvi eredetű. Az s hang az a hanggal együtt alsó szintű, az u az út. A sar utal a sárra, mellyel elsődleges a kapcsolata, de a sorjázó, serény, sarkaló léptekre is. A saruval könnyebb állni a sarat. A kezdetekkor, a mezítlábasok világában nem mindenkinek jutott saru – uras lábbelinek számított. Itt is érezhető a névadás harmóniája, azaz a három jellemző.