Ősmag(yar)-nyelvi szavak
SAROGLYA – Szekérderéknak hátul illetve elől elzáró rácsszerű alkatrésze. Rudas szállítóeszköz. Istállóban rácsos etető. [A MÉKSz szerint: német] A saroglya nevében megnevezi a helyét, szerepét. A szekérben, az istállóban elzár, elkülönít vele egy sarkot vagy sarok kialakítására, kihasználására való. Mai nyelven: valaminek a sarokja, sarok helye. A szekérsaroglyának a hátsó fele buktatható. Tehát forgatható sarokkal ellátott. Viszont van az a saroglya (némely helyen taraglya), mely kézi szállításra való, és az mást is tartalmaz nevében. Erdővidéken soroglyának mondják, de van oly vidék, ahol sereglye. Induljunk az alapról: mire jó a saroglya, soroglya, sereglye, taraglya? Elsősorban növeli a szállítás hatékonyságát. Sokkal több szállítható vele (seregével), mint kézben, jobban hasznosítható az ember kézi ereje. Itt a sar, sor gyök szorzati értelmű, és köze van a szorgos, szorgalom, sorjáz, sorozat értelméhez. Eszköz, amivel szaporábban forog a munkaerő, az anyag. Eredményesebben lehet dolgozni, mint puszta kézzel. A német nyelv többek közt ezt, de a taraglyát, dereglyét is megörökölte, hiszen a Rajnán, Majnán előbb hajóztak magyar nyelvűek, mint ők. A taraglya szóból a saroglya felszíni, terhelhető területének értelme hangzik ki, vagyis az egész területén terhelhető. Nem úgy, mint a dereglye nevű hajó, melynek csak a dereka, közepe, különben feldől, és elsüllyed. Ezeknek egyike sem német eredetű.