SARLÓ – Gabona, fű levágására és fölszedésére használt rövidnyelű, félköríves pengéjű vágószerszám. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A SARLÓ az S.R – R.S gyök bővítménye: SaR – RaS. A SARLÓ munka közben SORozatban SARol, ARat, tARol, SÚRol, SÉRt. A SAR gyöknek itt is van SZORzati értelme, hiszen a SARLÓzás többszörösen, SORozatosan, ismétlődő mozdulatok folyamata. Az RL hangcsoport – ARLÓ – a sARLÓ neve szorosan illeszkedik egy folyamatot leíró mezőgazdasági műveletsorba: ÉRLEl, sARLÓ, tARLÓ, tÁRLÓ, ŐRLŐ, az éréstől a betakarításon át a lisztté válásig, sőt, ha a foggal ŐRLÉst is ide soroljuk, akkor a fogyasztásig. De még más szavakban is: mustot ÉRLElő, cefrét lepÁRLÓ stb. A SARLÓ tősgyökeres ősnyelvi eredetű szó, amelyet mind a magyar, mind a török nyelvek is megörököltek. Különbség: a magyar nyelv a szó eredetére, kialakulására is átfogó, teljes magyarázatot ad, felsorolva a bokrosodást, a szótöredékek, gyökök, hangcsoportok kapcsolatait, rendszerbe illeszkedését.