SARABOL – Sarabolóval sekélyen kapál. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A SARABOL szó az S.R – R.S teremtőgyök bővítménye: SaR – RaS. A SARABOL szó az akARAt fogalomkörhöz tartozó, mint a legfőbb emberi tevékenység része az élelemtermesztés munkájában.
Ez egyidős az első SARAt felkapARÁssal, hogy abba magvakat ültessen, amely kiSARjad, ha megéri a nyARAt, beÉRik, leSAROlja, leARAtja, s otthon kamrájában tÁROlja. A szó fő értelemadó hangja az R, ősgyöke az AR és változatai, amelyek a sÁR, ARat, tARol, ORot, IRt értelmét is viszi a szóba. A SAR gyök a SARló SARol szavakban a vágás, IRtás tARolás értelmét adja. A SARABOLó a talaj felszínét dARABOLja. Ugyanakkor, mint munkafolyamat megnevezésének, a SAR gyöknek SZORzati értelme is van, azaz többSZÖRösen alkalmazni kell a talajművelésben. A SARABOLással az ember megZSAROLja a földet, ugyanis kötelezi bővebb termésre, amelyet az idény végén leSAROL, elRABOL tőle. Meglehet, hogy a kezdetek idején a SARABOLás jelentette a vetés, szántás, kapálás, aratás műveletét, mint gyűjtőszó.
SARLÓ – Gabona, fű levágására és fölszedésére használt rövidnyelű, félköríves pengéjű vágószerszám. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A SARLÓ tősgyökeres ősmag(yar)-nyelvi eredetű szó, amelyet a török nyelvek is megörököltek. Az RL páros révén olyan értelmi kapcsolatban van néhány más szóval, amely nem enged a hamisítóknak. Például az emberi tevékenységek legfontosabbikával, a mezőgazdasággal: érlel, sarló, tarló, tárló, őrlő, ezek a szavak folyamatot leírók, a betakarítástól a lisztté válásig, sőt, ha a foggal őrlést is ide soroljuk, akkor a fogyasztásig. A SARLÓ munka közben SORozatban SARol, ARat, tARol, SÚRol, SÉRt. A SAR gyöknek itt is van SZORzati értelme, hiszen a SARLÓzás többszörösen, SORozatosan, ismétlődő mozdulatok folyamata. Az RL páros körül szintén képződik értelemadó hangnyaláb, az ÉRLEl, sARLÓ, tARLÓ, tÁRLÓ, ŐRLŐ, pÁRLÓ, tÖRLŐ és még más szavakban, ahol a gyökeres változás sorozatát írják le.