SÁRA, SAROLTA

SÁRA, SAROLTA – az első SÁRA, akit a Biblia is említ, az első beszélt nyelven, az ősnyelven kapott nevet. Úr városában született, ahol ezt a nyelvet beszélték. Nagyon szép nő volt, de meddő, így előbb SZÁRAI néven említi, amely utólagosan héberesített névalak. Úr városa egyik törzsfőjének lánya, akit Balkányi Szabó Lajos Magyar ősmesék című könyve I. kötetében úgy említ, hogy Nimród is szemet vetett rá. Valóságban neve: SZÁRA, s ha a fordítást nézzük –, amelyre csak az ősnyelvben és a mai magyar nyelvben van lehetőség – akkor: SZÁRA – RÁSZA – ARÁSZ jelentett kiemelkedő SZÁRAt, SZÁLAt, RÓZSÁt, gyönyörű ARÁt, amelyet főember, sátorapa lányaként, mai szemszögből nézve akár hercegnőnek, királykisasszonynak is mondhatnánk. Végül egy jelentős sátorapa, Ábrahám felesége lett. Szépségére bizonyíték, hogy később a filiszteus király, Abimélek, de majd az egyiptomi fáraó is megkívánta. Abban az időben a meddő nő megvetett volt, a férfiak nem kívántak ilyen feleséget, a termékeny nők lenézték, bármily szép volt, és SZÁRAZ kútfőként, meddő mederként tartották számon. Amikor ígéretet kapott, hogy gyereke lesz, a SÁRA lett a neve, amely termékenyt jelentett. Az S.R – R.S gyök: SáR – RáS, olyan forRÁS, amelyet termékeny SÁR, talaj, föld övez körül (ovázis, oázis). Olyan RÉS, amelyből bő víz folyik, olyan nő, aki SÁRlik, azaz férfira vágyik, és közösülve termékeny lesz, akár a föld termékeny SARA. E gyökkel kezdődnek: SARjad, SARkall, SARló, SÁR, SÁRga, SER, SERceg, SERény, SERdül, SEReg, SERken, SERleg, SÍRó, SOR, SORs, SÖRte, SŰRű és más szavak, amelyek mind a SZAPORAság fogalmi körébe tartozók. Tehát SZÁRA végül SZApoRA lett, SERegnyi utóddal, mint a SÁR vagy SŰRűn SERkenő, SARjadó SARjú. Az LT hangcsoport – OLTA – a mÉLTÓság, nevELTEtés, OLTAlom, fÉLTŐ, OLTÁr (tiszta, szent) és más szavakban névadó jellemzők. Az LT páros, mint L.T – T.L alvógyök: LáT – TáL, LÁTványosan szép, TELt idomú, TELe keblű (szerető szívű). Az S.R – R.S gyök két hangja, az S és R jellemzői csak a mai magyar nyelven sorolhatók elő, csak magyar nyelven adható átfogó, teljes körű magyarázat e két hang összes jellemzőiről. Minden szóba beviszik értelmüket. Mindkettő folyékony hang, végtelenül ejthető. Az S SuSogó, az R pöRgőhang. Az S: bőSég, SokaSág, Sima bőrű Sárló SZépSég (eszező, pösze alakja) stb. Az R: eRős akaRat, teRemtőeRő, paRancs, szülésben Repedő stb. Lehet próbálkozni más nyelven is, ám azokban csak, mint befagyott hang vannak jelen, azon szavak értelmét, mélyebb mondanivalóját kutatni, bontani, elemezni – alkotó hangjaik értelmének függvényében – csak a mai magyar nyelvbe visszahozva lehet. Az első SarOLTA, nemes irányadó elvek szerint nevELTEtett hercegnő, mint gyönyörű, nemes rózsa OLTOvány, női mÉLTÓságát minden helyzetben megőrző igazi nőként, epekedő vágyat érző és kELTŐ, a férfiszívbe OLThatatlan vágyat ÜLTEt. Szerelméhez fÉLTŐn ragaszkodó. Mint igazi anya, akár egy védő bOLTOzat, OLTAlom kicsinyei számára.