SAJT – Szilárd lyukacsos tejtermék. Disznófő sajt. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A SAJT S.J – J.S gyökbővítmény: SaJ – JuS. Amint minden megnevezés, úgy a SAJT is több névadó jellemzőt összesít. A SAJT létrejöttének legfőbb feltétele a gyűJTés általi tömörítés, esetenként nyomásgyakorlás: SAJTolás. A SAJT a tejből nyert JUSS. A JT hangcsoport – AJT/O – a sAJTkészítés alapművelete a gyŰJTÉs. A sAJTÁr a tőgyből kifEJTEtt TeJ összegyŰJTÉsére való edény. A tejet megOJTják (oltják), és megvárják a TelJes megalvadást. A megOJTOtt, megalvadt TeJ összecsomósodott részeinek egy tömbbe gyÜJTÉsével alakíTJák ki a sAJTOt még a savóban, majd kiemelik, sAJTÓ alá teszik, és kipréselik, sAJTOlják belőle a közé rekedt savót. Kis mennyiségnél gyér szövésű vászonba (géz) kötik, és EJTEtt felfüggesztésben csöpögtetik ki a savót belőle. A JT páros, mint alvó J.T – T.J gyök: JeT – TeJ az alapanyagot, a TEJet leíró. A fordított JET gyök is érdekes. E szó a mai magyar nyelvben nincs jelen, de valaha sugárjelentéssel része volt az ősnyelvnek. Ma az utódnyelvekben van jelen ugyanezzel a jelentéssel: JET, angolul sugárban kilövellés, sugárhajtás. Aki látott már fejést, érti, miről van szó. A CzF Szótár más névadó jellemzőt is említ: „Minthogy a sajtnak anyaga savulás által készül, okszerüen állíthatni, hogy gyöke azon saj, mely maskép sav azaz só, s melyből a sajtalan, azaz, sótalan, és sajmeggy szók eredtek. Ezen vélemény szerént létezett sajik (savik, savó) ige, melyből at képzővel lett sajat, öszvevonva sajt. Alakra, és képzésre hasonlók hozzá: rojt, bojt, tajt, lejt, sejt, bějt v. böjt […]. Azon vélemény, mintha a sajt a sajtólással (préseléssel) volna fogalmi és elemi rokonságban, azért nem valószinű, mert a sajt lényegéhez nem tartozik, hogy sajtólt legyen, miután a sajtnak sajtólatlan nemei is vannak, de igen a sajulás, azaz, savulás, mert sajátszerü anyaga ez által fejlődik ki.” Kiem. K.S. Tehát nem elsődleges névadó jellemző a SAJTolás, de mégis hozzátartozik, mint névadó jellemző. A szakAJTÓt – mindamellett, hogy a kiszakított kenyértésztát teszik bele konyharuha béleléssel, kemencébe vetés előtt – használják még tojás vagy gyümölcsök összegyŰJTÉsére is. A bOJT: sok fonalszálból készülő, egy bogba gyŰJTÖtt, csomózott díszítő elem. E szavak egyikét sem örökölte a mai magyar nyelv sem a török nyelvekből, sem más utódnyelvből, mivel magyarul minden jellemzője felsorolható, bontható, magyarázható. A kifejezések alkotó részei a magyar nyelvben szerves kapcsolatrendszer élő elemei. Beszélhetünk egyetlen forrásból öröklődésről. E közös forrás az ősnyelv, amelynek minden nyelvszerkezet felépítési jellemzőjét, eszközeit birtokolja a mai magyar nyelv, mint a nyelvi titkok magyarázó nyelve.