Az ember kezdetben pőrén, pucéran járt, mivel a Földet övező pára és jégkristály köpeny alatt melegházi kellemes volt a hőmérséklet. Mozgása teljesen szabad volt. Később szégyenérzet végett csak ÁGYÉKban GYÉKOlta (gyékény = takaró), takarta magát. Özönvíz után a megváltozott léghő miatt öltözni kellett. A burkolóanyag bőr vagy szövedék volt, amelyben idétlenül nézett ki. GÚNYolták is egymást a látvány miatt. A hajlatokban felsértette a bőrét. A ruhaviselet NYŰG volt. Kialakult a GÚNYA szó. Később a tehetősebbek szép KÖNTÖST varrattak, melyet mintha rájuk ÖNTÖTTEK volna, szépen talált. Csak a szeGÉNYnek maradt rusnya GÚNYája: GÚNYÁS SZEGÉNY.
GúNYáS – SZeGéNY hangváz: G-NY-S – SZ-G-NY
KAFTÁN – viselője aFEKTÁN hordta. Az előkelő, méretes, bokáig érő köpeny rangot képviselt, méltóságteljes léptekkel. Futni nem illett, nem is lehetett benne. FUTNÉK, de nem lehet. A KAFTÁNt FEKTÉN magára is teríthette.
KaFTáN – aFeKTáN – FeKTéN – FuTNéK hangváz: K-F-T-N – F-K-T-N – F-K-T-N – F-T-N-K
KACAGÁNY – lóháton száguldás közben KACArászón röpködő, KACAGÓN vidám hangulatot kelt. NYAKÁGAC, gyökátforgatással NYAK AGAC, NYAKra AKACtott ruha, CÉKAGÚNYA, a CÉKÁzás, ünneplés, kedvtelés, sétálás.
KaCaGáNY – NYaK aGaC – KaCaGóN – CéKaGúNYa hangváz: K-C-G-NY – NY-K-G-C – K-C-G-N – C-K-G-NY
KABÁT kezdetben bőrből készült a TABÁK bőrcserzők által kikészített bőrből. A KABÁT TAKarta a KEBÉT, keblét. A KABÁT és a BATIK valós jelentése: TAKaró, KABÁT – BETAK – BATIK. A katonaKABÁT takarta a BAKÁT.
KaBáT – TaBáK – KeBéT – BaTiK – BaKáT hangváz: K-B-T – T-B-K – K-B-T – B-T-K – B-K-T
LAJBI – LEBEJ, hangátvetés. A LAJBI egy LEBEJ ruhadarab, gombolatlanul hajlongó, BILEJgő, LIBEgő, LIBEJgő, LIBIrók.
LaJBi – LeBeJ – BiLeJ hangváz: L-J-B – L-B-J – B-L-J
KÖPÖNYEG – GENYÖPÖK, teljes átfordítás. A KÖPÖNYEG, a kaftán mása, régen rangot jelentett. A KÖPÖNYEGes mindenkit megvető volt hajdan, GENYÓKÖPŐ, NAGYKÉPŰen, fellengős, gőgös, mindenkire PÖKŐ NYŰG egyén.
KöPöNYeG – GeNYóPöKő – NaGYKéPű – PöKő NYűG hangváz: K-P-NY-G – G-NY-P-K – N-GY-K-P – P-K-NY-G
NADRÁG – NADRÁGhoz DRÁGÁN jutott az igénylő, mivel a nagyméretű posztót összefaragta a szabó. NADRÁG – GÁRDÁN, teljes átfordítás. A NADRÁG mintegy GÁRDÁN állt a hideggel szemben, de feszesen is, később a GÁRDÁN álló katonától megkövetelték, hogy feszesen álljon a NADRÁG. NADRÁGban könnyebben átugrott a GÖDRÖN, mint a lepelruhában.
NaDRáG – GáRDáN – DRáGáN – GöDRöN hangváz: N-D-R-G – G-R-D-N – D-R-G-N – G-D-R-N
MUNDÉR – egyenruha, MANDRÁN, büszkén viselt öltözet. Jól állt a DERMÁN, bőrön. MANDRA, MINDRA vagyok MUNDÉRomra.
MuNDéR – MaNDRa – DeRMáN hangváz: M-N-D-R – M-N-D-R – D-R-M-N
PANTALLÓ – nadrág, kezdetben PÁNTTAL kötötték fel. Némelyik PANTALLÓ TALPALLÓval készült. A harisnyához szokott székelység megLEPETTEN fogadta az újfajta bő szárú úrhatnám viseletet, és „nadrágos emberek” jelzővel említette. Kézdin volt egy vendéglő, ahová csak előkelő PANTALLÓs vendégeket fogadtak.
PaNTaLLó – PáNTTaL – TaLPaLLó – LePeTTeN hangváz: P-N-T-L – P-N-T-L – T-L-P-L – L-P-T-N