RÜGY – Gömbölyded, vagy megnyúlt, fejletlen növényi hajtás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A RÜGY, RüGY – GYüR. A növény ágának kérgén kikeletkor mintegy GYŰRődésként keletkezik egy kis duDOR, mint GYÜRke a kenyéren, majd kibújik a RÜGY, amelyben az új élet sarjad. A RÜGY a növényág kisGYERmeke. Igen, a RÜGY, GYERmek is. Tavaszváró hangulatban szinte mondjuk: GYERe elő kis RÜGY! Köztudott, hogy az ÜGY – folyamat, a RÜGYben is folyamat játszódik le, életfolyamat, életeREDet. az ered, red, regy, gyer. A CzF Szótár így ír a RÜGYről: „Rosz rügy átv. ért. a székelyeknél am. rosz gyermek. Minthogy az első értelemben vett rügy rendesen piros, rőt szinü alakban vagyis héjban búvik elé: innen okszerüleg azon r gyökhangu szókhoz rokonítható, melyek vörös szinre vonatkoznak, mint, rőt, rüh, rós, róska, riska.” Kiem. K. S. Főleg a virágRÜGY pirosas színben eRED. Érdekes nyelvi összefüggések jönnek felszínre a RÜGY kapcsán is, mert minden eREDet egy valaha volt kezdetre vezet vissza. A fehér szín felbontásakor a fehérből, mint anyaszínből eREDő első szín a vöRÖS. A vöRÖS, RŐT – rőd, red – szín angol nyelven RED. Akkor az honnan eRED? Mi tudjuk, hogy az ősnyelvből, amelynek máig élő elsőszülöttje, a minden szerkezeti jellemzőjét öröklő magyar nyelv. E szótár minden szóelemzése ezt bizonyítja.