RUBRIKA – Rovat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] Vonalazott, ROVátkolt felület aBLakocskákkal, ahová bejegyzéseket írnak. Ejtik RUBLIKA alakban is, amely ugyanaz, itt BL > BR váltás van. A RUBRIKA kis aBLakocska. Tehát a RUBRIKA, rubLIKa egy kis a LIK, kis körülhatárolt terület.
Az áBRa – kerek (ab) rajzolat. Az R.B – B.R teremtőgyök RuB – BuR, kis BURok, körvonallal körülvett tér. A szó eredete ősmag(yar)-nyelvi, a ROvás RU gyökével induló. Az IK gyök itt IKtat jelentésű. A rubrIKába, rubLIKába adatokat IKtatnak. A BR, BL párosok is az ősmag(yar)-nyelvi eredet nyomravezetői. A latin nyelv megörökölte és módosult annak hangzástörvényei szerint. RÚD – Fából, fémből való, nem nagyon vékony, hosszú, egyenes tárgy [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A RÚD szó az R.D – D.R teremtőgyök hangjai. A RÚD egy DORong, régiesen DURung. Ez a DURva gyökszava is. A RÚD, DORong, DURva eszköz. A RÚD alapanyaga fa. A fa nagy mennyiségben az eRDőn található. Az erdő román neve pădure, fordítva erudăp. Ez románul magyarázhatatlan szó, de magyarul érthető: pădure – ERuDĂp. A păDURe – eRUDăp szavakban jelen van a DUR – RUD fordítású gyök, de ez románul így tejes terjedelmében nem elemezhető. Mondhatjuk: RÚT dolog valakit RÚDdal verni, mert TÚRos (sebes), DORozmás (heges, egyenetlen) lesz tőle a bőre. Tehát a magyar nyelv a szavak hangváltott fordulataiban is beépít a címszóval kapcsolatos jellemzőket. A CzF Szótár szerint hasonlít hozzá: „a latin rudis (dorong), latin-görög radix, német Ruthe, finn ruode, chaldaei rit stb.” Kiem. K.S. Igen, hiszen mindannyi az ősmag(yar)-nyelv utóda, és nyelvük minden gyökszava ősmag(yar)-nyelvi eredetű.